Zelenszkij a NATO-csúcson: Havonta 30 ezer orosz katonát semmisítünk meg, mindegyikről drónfelvételeink is vannak

„Markot” és „Ursulát” köszöntve lépett fel az ukrán elnök a NATO ankarai csúcstalálkozóján, ahol a NATO főtitkárához és az Európai Bizottság elnökéhez szólva arról győzködte a hallgatóságot, hogy Ukrajna kihagyhatatlan a NATO-ból, mert az Oroszország által indított háború ötödik évére olyan háborús tapasztalatot gyűjtött össze, és olyan védelmi ipari képességeket fejlesztett ki, amelyek a szövetséget is érezhetően erősebbé teszik a fenyegetést jelentő Oroszországgal szemben.

A drónok átírták a háborút

„Forradalmi változások történtek a hadviselésben, a háború alapvetően megváltozott” – mondta Zelenszkij. A változást a drónok hozták el, amelyek olcsón, nagy tömegben előállítva képesek olyan fegyverek megsemmisítésére, amelyek a 20. században meghatározók voltak szárazföldön, levegőben és vízen.

„Ukrajnában a fronton védekezve havi 30 ezer orosz katonát semmisítünk meg. Csak júniusban 28 ezret [semmisítettünk meg], és minden egyes esetről videófelvételeink vannak” – mondta Zelenszkij a drónok erejére utalva. Majd megjegyezte, „nem büszkék erre”, de ilyen a modern háború, amely rákényszerítette Ukrajnát a védekezésre.

Ukrajna „minden egyes nap támadások százait” hárítja, és szedi le a Sahed drónok – illetve az iráni gyártmányok oroszországi továbbfejlesztett változatai – 90 százalékát. „Minden tisztelet mellett tény, más ország erre nem képes ezen a szinten” – mondta Zelenszkij.

Az ukrán elnök szerint országa a dróntechnológiában globálisan is vezető pozícióban van tengeri, szárazföldi, légi bevetésre alkalmas, egyre sokrétűbb drónjaival, amelyekkel Oroszországon belüli, távoli katonai, stratégiai objektumok elérésére is képes, legutóbb a fronttól 2700 kilométerre, Szibériában.

Oroszországnak mindig megvolt az az előnye, hogy mélyen van a hátországa, ahol eddig elérhetetlenek voltak a stratégiai fontosságú objektumai. „Más nem volt képes elérni ezeket, mi igen.

Nem maradt nagy olajfinomító, amelyet ne ért volna ukrán csapás. Ez az új realitás”

– adta meg a csapásmérő képesség bizonyítékát Zelenszkij, rátérve mondanivalója lényegére:

„Úgy vélik, hogy helyes lenne a NATO-ból kihagyni egy országot ilyen védelmi képességekkel?”

„Ukrajna tudja, hogyan kell küzdeni, ezzel a kollektív védelemhez járulna hozzá a NATO-ban, ami mindannyiunkat erősebbé tenne” – jelentette ki. És mivel a fenyegetés, Oroszországból jön, ez a képesség különösen nélkülözhetetlen Európában.

Mindezt a harcoló katonák mellett Ukrajna saját védelmi iparának köszönheti, cégek százainak, amelyek a harci tapasztalatokat felhasználva óriási előnyre tettek szert a dróntechnológiában, amit Zelenszkij szerint országa kész megosztani. „Nem csak a drónok megvásárlásáról van tehát szó, hanem védelmi ipari együttműködésről.”

Ennek vannak már példái a NATO-n kívül Azerbajdzsán és az Öböl menti államok esetében, sorolta az elnök.

Rakétarendszereket nagyon gyorsan kellene fejleszteni

Zelenszkij szerint országa bizonyított a védelem és a hadiipar terén is, de van egy terület, amelyen mindenképpen támogatásra szorul, ám ez olyan terület, amelyen az európai védelmi iparnak is hiányosságai vannak. Ezek a ballisztikus rakéták.

„Ez Oroszország utolsó nagy előnye” – mondta Zelenszkij, megjegyezve, hogy Irán is hasonló módon volt képes számottevő csapásra a Perzsa-öbölben.

Az orosz ballisztikus rakéták elleni védekezés komoly kihívás – állapította meg az elnök, aki szerint „Európának minél előbb szüksége van ballisztikus rakéták elleni rendszerekre. […] Ez nem várhat 2030-ig. Szükség van rá, amilyen gyorsan csak lehet, már ma.”

Ehhez a tömeges és fenntartható gyártásra alkalmas kapacitást is meg kell teremteni. Nem azért, mert ez üzlet, „nem a profit maximalizálásáról, hanem európaiak százmillióinak védelméről van szó” – mondta az elnök, ami összhangban volt a csúcstalálkozón épp előtte megtartott panelbeszélgetésen elhangzottakkal, ahol Ursula von der Leyen és Mark Rutte beszélt hasonló szellemben. A NATO főtitkára szerint „nem lehetünk naivak”, a fenyegetés Oroszország, Észak-Korea és Kína felől ott van, így a hadiipari fejlesztésekre – egyúttal munkahelyek megteremtésére – szükség van, mert ez ma a NATO tagjainak elsődleges feladata, és csak ezután következik a gazdaság fejlesztése.

Zelenszkij ezzel felvértezve is mondhatta, hogy minden európai országot, Ukrajna partnereit bátorítja a védelmi képességek fejlesztésére, ballisztikus rakéták és tömeges dróntámadások ellen.

Nem maradhatott el azonban egy hangsúlyos kérés sem: miközben Ukrajna a legtöbb területen képes saját védelmi ipara révén biztosítani a szükséges eszközöket – Zelenszkij kitért arra is, hogy nagyon várják a Patriot-rakéták amerikai licencét is, hogy megkezdődhessen a darabonként kétmillió dolláros rakéták hazai gyártása –, a légvédelmi rakétarendszerek terén, a ballisztikus rakétákkal szemben szüksége van nyugati támogatásra.

„Legyen ez a NATO-csúcs egyik hozadéka” – kérte a tagországok vezető politikusaiból álló prominens hallgatóságot Zelenszkij, megismételve, hogy Ukrajna helyét a NATO-ban látja, amely természetes szövetségese az orosz támadással szemben ötödik éve védekező országnak.