Sehol sem uralkodott el úgy a remény az EU-ban, mint Magyarországon

A magyarok közül jellemezték a legtöbben a reménnyel a jövőt a szerdán nyilvánosságra hozott Eurobarometer uniós közvélemény-kutatásban, és sokkal többen látták az EU-t a stabilitás helyének, Magyarország kilátásait pedig derűsnek, mint fél évvel korábban. (A hazai adatok kivonata magyarul itt, a kutatás, az adatok és egyéb kapcsolódó dokumentumok itt érhetőek el.)

Az Európai Parlament (EP) megbízásából készült reprezentatív felmérés adatait a tagállamokban általában április 9., Magyarországon április 14. és május 1. között vették fel – azaz közvetlenül a választás után.

A közvélemény-kutatásban egyebek között arra voltak kíváncsiak, milyen érzések írják le a legjobban a megkérdezettek érzelmi állapotát (legfeljebb négyet mondhattak be). Súlyozott uniós átlagban a bizonytalanságot említették leggyakrabban (44 százalék), közvetlenül a remény előtt (43 százalék).

A magyarok 57 százaléka írta le az érzelmeit a reménnyel, a 27 tagállamból ez volt a legmagasabb arány. Utána a nyugalom következett (42 százalék), ez az uniós átlagban csak a negyedik helyre szorult.

A magyarok a bizonytalanságot, a tehetetlenséget és a szorongást az uniós átlag alatt, a magabiztosságot, boldogságot és az eltökéltséget felette említették.

Az ország jövőjét 73 százalék látta derűsnek, ami óriási, 16 százalékpontos javulás a fél évvel korábbi adatokhoz képest, és messze az 59 százalékos uniós adat felett van. Az EU kilátásait is optimistábban szemlélték a magyarok (a hat hónappal korábbi 64-hez képest 69 százaléknyian, az uniós átlag 59 százalék). A saját magunk és a családunk jövőjénél már nem volt ilyen látványos javulás, 78-ról 80 százalékra nőtt a derűlátók aránya, az EU-ban ugyanez csak 76 százalék.

Sokkal többen látják az EU-t a stabilitás helyének Magyarországon, mint fél éve. Az uniós trend is hasonló, de amíg a 27-ek átlaga „csak” nyolc százalékponttal nőtt, a magyaroké 14-gyel, így már az uniós átlag feletti (EU: 75 százalék, Magyarország: 80 százalék).

Az EU szerepét 59 százaléknyi magyar tenné fontosabbá, hogy védjen a világszintű válságoktól és biztonsági kockázatoktól, de ez az arány fél évvel korábban még kicsit magasabb volt, és az uniós átlag alatt marad (68 százalék).

Amíg a tagállamokban általában a védelemre és biztonságra helyeznék a hangsúlyt az EU feladatainál (39 százalék a magyar 34 százalékkal szemben), nálunk az energiafüggetlenség, erőforrások és infrastruktúra végzett az élen. Utóbbit szinte ugyanolyan arányban sorolták fel az EU-ban, mint Magyarországon (35 és 36 százalék). Mindkét érték jelentősen emelkedett, ami Donald Trump közel-keleti háborúja miatt nem meglepő.

Azzal nem lógunk ki az uniós sorból, hogy nagyjából tízből kilenc magyar szerint kellene a tagállamoknak egységesebben fellépniük a világszintű kihívásokkal szemben, valamint az EU-nak elő kellene mozdítania a nemzetközi jog tiszteletben tartását minden ország részéről. Utóbbi a Nemzetközi Büntetőbíróságban maradás miatt is külön érdekes Magyarországon.

A legutóbbi uniós csúcstalálkozón már érdemben elkezdtek vitatkozni az EU 2028-ban induló hétéves költségvetéséről, és a tervek szerint év végére végeznének a sarokszámokkal, ezért is fontos, hol mennyire értenek egyet azzal, hogy az EU-nak több eszköz kell-e a világszintű kihívások miatt. Nettó haszonélvezőként nem csoda, hogy Magyarországon az uniós átlag felett, 83 százaléknyian mondtak erre erősebb vagy gyengébb igent, de az EU-ban is 73 százaléknyian támogatják ezt.

A magyarok 79 százaléka elégedett az életminőségével, ami nem sokkal marad el a 83 százalékos uniós átlagtól. A magyarok 80 százaléka úgy érezte, hogy az adatok felvétele előtti egy évben ugyanolyan maradt az életminősége, 5 százaléknak javult, 15 százaléknak romlott (az EU-ban ugyanebben a sorrendben 62–11–27 az arány). 67 százaléknyi magyar szerint ez nem is fog változni a következő öt évben, 23 százalék jobb, 8 százalék rosszabb körülményekre számított (EU: 50–18–29 százalék). Nálunk főleg az egészségügyi ellátást nevezték fontosnak a jó életminőséghez.

Talán a kampánynak is köszönhető, hogy a magyarok az átlag felett, 78 százaléknyian találkoztak a médiában az Európai Parlamentről szóló hírrel (+9 százalékpont 2025 őszéhez képest). Az EU-ellenes kampányüzenetek hatástalanságára utal, hogy az EP és maga az EU megítélése is sokat javult a magyarok szemében a választás előtti fél évben. Utóbbit 52 százalék ítélte pozitívnak, 32 százalék semleges, 15 százalék negatív. A semlegesek aránya 9 százalékponttal esett, de jóval többen vándoroltak át a pozitív táborba (+6 százalékpont), mint a negatívokhoz vagy a bizonytalanokhoz.

Az uniós tagság megítélése hasonló mértékben javult Magyarországon: 81 százalék szerint előnyös, és csak 16 százalék szerint nem. A kép pozitívabb, mint az uniós átlag (74–21 százalék). A magyarok elsősorban a munkalehetőségeket, majd a gazdasági növekedés elősegítését említették az előnyök között. A harmadik helyen messze lemaradva jött az EU hozzájárulása a békéhez, ami vezette az uniós átlagot.