Trump nem rúghatja ki csak úgy a Fed egyik tagját, de más szövetségi ügynökségeknél azt csinál, amit akar
Az amerikai elnök hatalmát jelentősen kibővítő döntést hozott hétfőn az amerikai Legfelsőbb Bíróság, amely egy 1935-ben teremtett precedenssel szembemenve jogszerűnek ítélte azt, hogy Donald Trump amerikai elnök tavaly márciusban kirúgta a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) egyik biztosát, arra hivatkozva, hogy a jelenléte nem egyezik a kormányának prioritásaival. Eddig nyomós ok kellett, hogy az elnök elmozdítsa egy szövetségi ügynökség valamelyik tagját, ez most megváltozhat. A Legfelsőbb Bíróságnál ugyanakkor van egy kivétel: a Fed, ennek tavaly kirúgott tagja, Lisa Cook érdekes módon pozícióban maradhat – írja az AP.
A bírák 6-3 arányban hozták meg a döntést, hogy Rebecca Slaughter tavaly márciusi kirúgásával nem hágott át semmilyen szabályt Donald Trump, így az FTC egykori tagja nem térhet vissza a pozíciójába. Slaughter a menesztése után bírósághoz fordult, ahol neki is adtak igazat, erre reagálva vetette fel a Fehér Ház, hogy el kellene törölni azt az 1935-ös döntést, ahol a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy Franklin D. Roosevelt jogtalanul bocsátotta el az FTC egyik biztosát. A döntést az elmúlt évtizedekben többen kritizálták, mondván, alkotmányellenesen korlátozza az elnök hatalmát.
Igazán viszont Donald Trump miatt lett aktuális az eltörléséről folyó vita, ő ugyanis az elmúlt időszakban előszeretettel rúgta ki a legkülönfélébb szövetségi ügynökségek vezetőit, a Legfelsőbb Bíróság konzervatív többsége pedig már tavaly decemberben jelezte, hogy hajlandó is módosítani az eddigi gyakorlaton. Az indoklás az volt, hogy olyan döntést akarnak hozni, amely kiállja majd az idő próbáját, az viszont nem merült fel, hogy a politikai ellenfeleit vagy a neki nem tetsző vezetőket előszeretettel kirúgó Trump esetleg túl nagy hatalomhoz juthat így. Az mindenesetre biztos, hogy a döntés logikájának mentén
gyakorlatilag minden más ügynökségnél is bárkit kirúghat az elnök a továbbiakban, az eddigi elbocsátásai, amikből volt már több is, szintén jogosnak számítanak.
Érdekes módon ugyanakkor egy nagyon hasonló ügyben ellenkező véleményt fogalmazott meg a Legfelsőbb bíróság, amikor 5-4 arányban úgy határozott, hogy az elnök jogellenesen rúgta ki tavaly a Fed egyik tagját, Lisa Cookot. Trump tavaly augusztusban rúgta ki azonnali hatállyal az amerikai jegybank egyik tagját, arra hivatkozva, hogy meghamisított egy nyilatkozatot, hogy kedvező feltételeket kapjon egy jelzáloghitelhez. Cook, aki ellen nem emeltek vádat sem ebben, sem más ügyben, és nem is ítélték el, rögtön bejelentette, hogy nem mond le, és bíróságon támadta meg a döntést, ez az ügy jutott el végül a Legfelsőbb Bíróságra.
A kirúgás visszavonását a három liberális bíró mellett két konzervatív is támogatta, egyikük azzal indokolta a döntését, hogy ha Cook kirúgását fenntartanák, azzal eszközt adnának a mindenkori elnök kezébe, hogy bármikor, bármilyen indokkal, bírói jogorvoslat lehetősége nélkül kirúgja a Fed egyik tagját. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy Trump természetesen megpróbálhatja megint kirúgni Cookot, ha erről előre tájékoztatja, és lehetőséget ad neki arra, hogy megvédje magát. Trump a döntés után utalt is már arra, hogy így fognak tenni, de Cook addig is betöltheti a pozíciót.
Trump régóta neheztel már a Fedre, annak korábbi elnökét, Jerome Powellt is kirúgással fenyegette, leginkább mert akármennyire is szerette volna, a jegybank nem csökkentett kamatot. Az elnök kritikusai szerint Cook elmozdításával is az volt a valódi célja, hogy egy hozzá hűséges embert nevezhessen ki a helyére, ezzel többséget szerezzen a Fed kormányzótanácsában, és így hatással lehessen a kamatszintre. Trump szerint a kamatszint megvágása nem okozna problémát, a szakértők viszont jelenleg is magasabb inflációtól tartanak, és a jelenlegi kamatszint megtartását, vagy akár emelést tartanának célszerűnek.
Cook a döntés után azt nyilatkozta, hogy Trump sosem azért akarta őt elmozdítani, mert nyilatkozatokat hamisított, hanem azért, mert nem hajolt meg a politikai nyomás hatására, és úgy alakította a kamatszintet, ahogy az az amerikaiaknak a legjobb volt. Slaughter szerint egyébként az, hogy Cook ügyében ez a döntés született, míg az övében ezzel ellentétes, elég nehezen összeegyeztethető, és csak azzal tudja magyarázni, hogy a Wall Street valamiért különleges bánásmódban részesülhet. Trump számára egyébként egy másik kellemetlen döntés is született hétfőn, napirendre sem vették a beadványát, így nem másítják meg az ítéletet a három éve elvesztett ügyében, ahol a bíróság kimondta: szexuális zaklató.
