Orbán Anita beszámolt a sikeres magyar-ukrán megállapodásról, de még nem tudni, mikor lesz Magyar–Zelenszkij-találkozó

„Ismét láthatóvá és kezdeményezővé vált Európában a magyar külpolitika” – mondta Orbán Anita a parlament külügyi bizottságának csütörtöki ülésén. A külügyminiszter szerint a szuverén külpolitika alapja, hogy Magyarország konstruktív tagja legyen azoknak a szövetségeknek, amelyekben helyet foglal.

Ennek megfelelően aktív szerepet vállal Magyarország a V4-ben is – ez ugyanis az előző kormány idején elsúlytalanodott, miután az előző kormány egyre kevésbé találta a hangot a más pártcsaládokba tartozó kormányokkal a csoporton belül, elsősorban Lengyelországgal, miután ott Donald Tusk Polgári Koalíciója került kormányra. „Újrakalibráltuk a magyar-lengyel kapcsolatokat” – mondta Orbán Anita, utalva Magyar Péter első külföldi útjára, amely Varsóba vezetett.

Ennek az útnak a nyomán Magyarországon V4 miniszterelnöki csúcstalálkozó is lesz.

Október elején Berlinben lesz egy magyar-német csúcstalálkozó, amelyet a két ország külügyminisztere nyit meg. Ezt több kulcsminisztert érintő egyeztetés követi majd a német és a magyar kormányok között – sorolta a külügyminiszter.

Említést tett az ír kormányfő legutóbbi budapesti látogatásáról, amelynek jelentősége abban áll, hogy az ír elnökség alatt tárgyalja le az EU a hétéves költségvetését.

Ukrajna kiemelt fejezet

„Nem látványos politikai gesztusok eredménye volt ez a munka, hanem sziszifuszi munka, nagyon sok egyeztetés, tárgyalás eredménye” – mondta a külügyminiszter a magyar-ukrán megállapodásról. Ennek legfőbb pontjai:

• Ukrajna vállalta, hogy visszaállítja a nemzetiségi kisebbségi iskolák rendszerét, garantálva ezzel a magyar nyelv szabad használatát és a nemzeti szimbólumok, a magyar himnusz és zászló használatát.
• 10 százalék feletti magyar lakosság esetén az adott településen szabadon használható a magyar nyelv egészségügyi ellátásban, rendezvényeken, tudományos konferenciákon, sőt, az ukrajnai kampány is folytatható magyar nyelven.
• Mindez a cselekvési tervnek is része, amely meghatározza az Ukrajna és EU közötti, egyelőre nem megkezdett csatlakozási tárgyalások menetét.
• A csatlakozási folyamat akkor kezdődik meg, amikor Ukrajna teljesíti ezeket a feltételeket. Ezután sem gyorsított, hanem a szokásos menetrend szerint merülhet fel a csatlakozás, amelyet egy referendum előz meg.

Az sejthető volt, hogy az ülés egyik kiemelt témája Ukrajnával lesz kapcsolatos, elvégre a múlt héten már az is felmerült, hogy már ennek a hétnek az elején találkozhat Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij. Igaz, ez a találkozó a kormányfő és az ukrán elnök között egyelőre nem jött létre. A találkozó dátumáról a külügyminiszter azonban most nem tett említést.

A találkozónak azonban megalapozott, hogy a miniszterelnök a múlt héten jelentette be, hogy sikerült érdemi megállapodást kötni az ukrán féllel a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogairól szóló, évtizedes kérdésben, amely az előző kormány idején fagypont alá vitte a két ország közötti kapcsolatokat, különösen az Oroszország által Ukrajna ellen 2022 februárjában indított háború kezdete óta. A kérdés jelentőségéről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

A Fidesz atlantistája optimista

Az ülés második szakaszában a kérdéssort Németh Zsolt nyitotta meg. A Fidesz politikusa – akiről közismert, hogy az egykori kormánypárt fősodrából kiszorult atlantista külpolitikai irányt képviselte kijelentette, hogy reményei szerint jó szakmai együttműködést tudunk megvalósítani a bizottságban, „ehhez a miniszterasszony expozéja jó alapot képez.”

Számtalan olyan, jogállamiságot megkérdőjelezhető eset történt, amely indokolttá tette, hogy az országot elhagyja a volt lengyel igazságügyi miniszter, Zbigniew Ziobro és helyettese, Marci Romanowski. Németh szerint „nem véletlenül” kaptak beutazási lehetőséget menedéket Magyarországon, ahonnan Ziobro a Fidesz választási vereségének árnyékában már az Egyesült Államokba távozott.

Újracsatlakozás az ICC-hez

Németh felvetette, hogy az új kormány döntött arról, hogy Magyarország ismét csatlakozik a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC). Ez azonban kérdéseket vet fel:

"Ha Benjamin Netanjahut Magyarországon látni szeretnénk, akkor az izraeli fél számára megnyugtató álláspontot kell rögzíteni az ICC-hez való újracsatlakozással kapcsolatban – hiszen ebben az esetben érvényesíteni kell az izraeli kormányfővel szembeni az ICC által kiadott elfogatóparancsot.

Gratulált Németh ahhoz, hogy sikerült megállapodást elérni Ukrajna és Magyarország között. A fideszes politikus megjegyezte, hogy az ukrán fél részéről voltak lépések, amelyek korábban a megegyezést nehezítették, példaként a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséghez (KMKSZ) köthető szervezet elleni eljárást említette 2021-ből, amely nyomán a KMKSZ elnöke, Brenzovics László Magyarországra kényszerült. Ezzel együtt a mérleg szerinte pozitív.

Említést tett a magyar-lengyel kapcsolatokról, amelyeknek érzékeny pontja a korábbi lengyel kormánypárt a Jog és Igazságosság (PiS) két korábbi politikusának helyzete:

Németh szerint ugyanis “számtalan olyan, jogállamiságot megkérdőjelezhető” eset történt Lengyelországban, amely indokolttá tette, hogy az országot elhagyja a volt lengyel igazságügyi miniszter, Zbigniew Ziobro és helyettese, Marci Romanowski, akik ellen eljárás indult hazájukban korrupciós üggyel kapcsolatban. Németh szerint „nem véletlenül” kaptak beutazási lehetőséget menedéket Magyarországon, ahonnan Ziobro a Fidesz választási vereségének árnyékában már az Egyesült Államokba távozott. Az előző ciklusban a külügyi bizottság elnöki pozícióját betöltő Németh szerint a két lengyel politikus ügyét nagy körültekintéssel kell kezelni.

Augusztusban kész a külpolitikai stragégia

“A külügyi stratégiában évtizedes hiány van” – jegyezte meg Hajdu Márton Ádám, a külügyi bizottság elnöke, utalva ara, hogy utoljára 2011-ben adott ki a magyar kormány olyan stratégiát, amelyben jelezte az ország külpolitikai érdekeinek fő irányát. Ezen most dolgozik a Tisza-kormány.

Orbán Anita ígéretet tett rá, hogy ez augusztusra lényegében elkészül.

A kérdésekben alapvető ellentétek nem fogalmazódtak meg a magyar-ukrán kapcsolatok rendezését illetően Juhász Hajnalka (Fidesz-KDNP) szerint kiemelten fontos, hogy a csaltakozási folyamat alatt legyen minden garancia lefektetve a kisebbségek jogainak terén. Az EU csak a csatlakozási folyamatban tudja vizsgálni, hogy egy adott tagjelöltnek megfelel-e a kisebbségvédelem szintje. „Nincsen utókövetés” – hívta fel a figyelmet az ellenzéki politikus. Ezzel egyetértenek a Tisza politikusai is, A bizottági elnök erre reagálva elmondta: Valóban fontos szem előtt tartani, hogy „a csatlakozási tárgyalások alatt lehet kikényszeríteni a számunkra rendkívül fontos kisebbségi eredményeket.” Hozzáttette azonban, hogy a csatlakozás hosszú folyamat, így lesz idő minden kérdés rendezésére, minden garancia pontos lefektetésére.

Grexa Liliána ukrán kisebbségi szószóló rákérdezett arra,

mikor valósul meg Magyar és Zelenszkij találkozója, amely több nyilatkozat alapján már a levegőben van – a külügyminiszter a válaszában azonban erre nem tért ki.

A kisebbségi szószóló felhívta a figyelmet arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésébe érdemes bevonni a hazai ukrán kisebbség képviselőjét is, amire válaszul a külügyminiszter közölte: a kisebbségi szószólónak helye van a kormányzati vegyesbizottságban.