Soha nem fordult elő még olyan a labdarúgó-világbajnokságok 1930 óta tartó történetében, hogy egy részt vevő csapat országa hadban állt volna a vendéglátóval. Donald Trump Irán ellen, Izraellel közösen indított háborúja, illetve az amerikai–kanadai–mexikói közös rendezésű vb ezt a fura elegyet hozta létre. Az iráni válogatottnak úgy kéne helytállnia ellenséges földön, hogy közben néha lövik a hazájukat, amit egy hatalmát véres kézzel fenntartó rezsim irányít, emiatt pedig alig tudtak labdába rúgni a játékosok az elmúlt hónapokban. Szó szerint.
Az iráni fociválogatott részvétele a vb-n azután vált bizonytalanná, hogy az Egyesült Államok és Izrael közös támadást indított Irán ellen február 28-án. Azóta ugyan egy nyugtalan fegyverszünet lépett életbe április 8-án, tárgyalások is zajlanak a két ország között, de szórványosan lövik egymást. A FIFA mindenesetre többször is jelezte, szeretné, ha az iráni csapat részt venne a világbajnokságon, és lehetőleg a menetrendnek megfelelően, az Egyesült Államokban lejátszva meccseit. Donald Trump márciusban még azt mondta, hogy nem lenne helyénvaló Irán részvétele a vb-n, a játékosok biztonsága érdekében nem kéne elutazniuk, de azóta engedékenyebb lett ebben a kérdésben. Irán sport- és ifjúsági minisztere, Ahmad Donyamali március 11-én még kizártnak nevezte Irán részvételét a vébén, de azóta a teheráni álláspont is puhult.
A New York Times szerint intenzív tárgyalások folytak az elmúlt hetekben az iráni szövetség és a FIFA között. A Trumppal jó viszonyt ápoló, a kedvéért békedíjat is alapító FIFA-elnök, Gianni Infantino kényelmetlen helyzetben találta magát. Az irániakkal olyan kulcsfontosságú kérdéseket kellett rendezni, mint a játékosok és a stáb vízuma vagy az esetleges tüntetések ügye. Május végén az iráni fociszövetség közleményben adta hírül, hogy hiába kérték a FIFA-t, segítsen a vízumügyben, addig nem történt semmi. Infantino közben jelezte, nincs B, C, D vagy E terv, Irán a menetrend szerint ott lesz a vb-n.
Irány Mexikó!
Május 25-én erősítette meg a FIFA, hogy Irán az Egyesült Államokból Mexikóba helyezi át szállását és bázisát. Eredetileg az arizonai Tucsonban lett volna a bázisuk, de a háború február végi kitörésekor áthelyezték azt a tijuanai Centro Xoloitzcuintléba. Tijuana az amerikai határon fekvő város, voltaképp egy határkerítés választja el a kaliforniai San Diegótól. Claudia Sheinbaum mexikói elnök szerint a FIFA kérte, hogy országa fogadja be az iráni csapatot. Az iráni bajnokságot egyébként a háború kitörésekor felfüggesztették, május 18. óta a törökországi Antalyában készül a vb-re a keret.
Az iráni csapatvezetés az ESPN június 2-i cikke szerint még abban reménykedett, hogy a hét elején megkapják a mexikói, pénteken az amerikai vízumokat is. A mexikóit az IRAN hírügynökség szerint meg is kapták kedden, és végül az amerikai vízumok is megérkeztek pénteken, de napokig úgy nézett ki, hogy amerikai vízum nélkül indulnak majd el szombaton és érkeznek meg vasárnap Mexikóba.
Az utazásban nem volt fennakadás, az amerikai vízumok megérkezésével viszont nem oldódott meg minden, a vízumot ugyanis nem a teljes iráni delegáció kapta meg. Legalábbis Irán állítása szerint, az Egyesült Államok ugyanis azt közölte, hogy minden iráni játékos és a támogató személyzet megkapta a beutazási engedélyt. Az iráni állami média szerint 15 adminisztratív dolgozó – köztük a labdarúgó-szövetség elnöke, annak helyettese és egy médiaszakember nem kapott vízumot. Az iráni futballszövetség elnöke az a Mehdi Tadzs, aki korábban az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka volt, emiatt például Kanadába sem léphet be. A gárdát Kanada és az Egyesült Államok is terrorszervezetként tartja számon, mert a libanoni Hezbollahtól a jemeni húszikig sok félkatonai szervezetet támogatott.
Amikor áprilisban a FIFA ülést tartott a kanadai Vancouverben, Infantino elnök jelezte, hogy nem fér kétség Irán részvételéhez a vb-n, és a meccseiket sem helyezik át Mexikóba. „Hát, ha Gianni ezt mondta, részemről oké” – reagált erre Trump. Marco Rubio külügyminiszter azért jelezte, hogy a Forradalmi Gárdával kapcsolatban álló iráni stábtagok nem léphetnek az Egyesült Államok területére. Abolfazl Paszandideh, Irán mexikóvárosi nagykövete szerint Irán nem egyenlő feltételek mellett léphet pályára a vb-n.
Az iráni csapat meccsnapjaira fokozottan készül a Los Angeles-i rendőrség is, Robert Luna seriff egyenesen azt mondta, „Irán egy más típusú dinamikát hoz”. Luna együttműködik majd a Secret Service-szel (az elnökök védelmét is ellátó biztonsági szervvel), a SoFi Stadiumnak helyet adó Inglewood, illetve Los Angeles rendőrségével. Minden eshetőségre felkészülnek, emelt létszámban, drónokkal és repülési tilalommal biztosítják majd a meccseket. „Bárki, aki az ünneplést káoszba akarja sodorni, nem talál menedéket ebben a városban, le lesz tartóztatva” – mondta Jim McDonnell rendőrfőnök.
A tucsoniak se boldogok. A New York Times szerint a város készült az iráni csapat fogadására, energiát és pénzt öltek ebbe, ezért most kompenzációról tárgyalnak a FIFA-val. A helyi AZPM azt is megemlítette, hogy a tucsoni bázis azért lett volna ellentmondásos, mert a városban van a Raytheon üzeme. Az amerikai hadsereg egyik beszállítójaként a Raytheon gyártja azokat a rakétákat is, amik egyike becsapódott egy iráni iskolába a háború elején, megölve 156 embert, zömmel a lányiskola tanulóit.
A Fox a seattle-i iráni közösséggel beszélt, és arra jutottak, hogy a fociszurkolóik aggódnak. Aggódnak azért, mert az iráni kormány propagandacélokra használhatja fel a csapatot, és úgy tesz, mintha minden rendben lenne. Mások pont abban reménykednek, hogy a politikát hátrahagyva lehet végre egységesen szurkolni a nemzeti csapatnak. Azonban így is várhatók az iráni rezsim elleni tiltakozások mind Los Angelesben, mind Seattle-ben.
Szigorúan ellenőrzött csapattagok
Közelről fogják monitorozni az iráni stáb tagjait, hogy van-e bármi kapcsolatuk a gárdával, mondta Marco Rubio amerikai külügyminiszter kedden. „Nekünk nincs problémánk a játékosokkal, ahogy korábban is közöltük, vagy a támogató csapatukkal” – mondta Rubio egy szenátusi albizottság előtt. Azzal már van, mondta, ha olyan emberek is csatlakoznak a csapathoz, akiknek nincs közük a sporthoz, de a gárdához igen.
Az iráni válogatott a meccseit a G csoportban a nyugati parton fogja játszani: június 15-én (magyar idő szerint 16-án hajnalban) Új-Zéland, majd 21-én Belgium ellen lépnek pályára a Los Angeles melletti Inglewoodban, a csoportkört pedig Seattle-ben zárják június 26-án (magyar idő szerint 27-én hajnalban) Egyiptom ellen. Mindannyiszor mexikói bázisukról fognak a meccshelyszínekre ingázni.
A kerethirdetéskor egy meglepetés is volt, ami mögé sokan politikai szándékot látnak. Kimaradt ugyanis a Roma és a Leverkusen korábbi játékosa, Szardar Azmun a szűkített keretből, miután politikailag érzékeny posztokat tett közzé az interneten. Pedig Azmun eddigi 91 válogatott meccsén 57 gólt lőtt. Itt érdemes megemlíteni, hogy a háború előtti hónapokban kormányellenes tüntetések rázták meg az országot, amit a hatalom brutálisan, több ezer emberélet árán levert.
Ja, és a foci
A Guardian arról írt még május végén, hogy rengeteg a bizonytalanság Irán első, Új-Zéland elleni csoportmeccse körül. A vízumkérdés megoldódása után a legfőbb, hogy várhatók-e tüntetések. Ugyanis az 1979-es iráni iszlám forradalom után sokan menekültek az Egyesült Államokba, Los Angelest ezért szokás Tehrangelesnek is becézni. Az itt élő irániak pedig abszolút ellenségesek az ajatollahok rendszerével.
Az új-zélandi csapat puszta mellékszereplő ebben a történetben, pedig a bizonytalanság őket is érinti. Darren Bazeley szövetségi kapitány – aki a 16 év után először kvalifikált óceániai csapatot edzi – azt mondta a Guardiannek, ők változatlanul Irán ellen készülnek. Az ellen az Irán ellen, ami kemény, fizikális bunkerfocit játszik.
Irán az ázsiai selejtezők második körében kapcsolódott be a kvalifikációba, négycsapatos csoportját veretlenül nyerte. A harmadik selejtezőkörben három hatcsapatos csoportra osztották az ázsiai csapatokat, Irán az A csoport élén végezve, mindössze egy vereséggel, közvetlenül jutott ki a világbajnokságra. A csapat több felkészülési meccset is játszott Antalyában: Nigériától 2–1-re kikapott, Costa Ricát 5–0-ra, az afrikai Gambia válogatottját 3–1-re verte. Csütörtökön utolsóként Mali ellen léptek pályára – nézők és média nélkül, ezt a meccset simán, 2–0-ra nyerték meg.
Nagy kérdés, milyen mentális állapotban vannak most az iráni játékosok, becenevükön a Team Melli. A Guardian megjegyzi, a felkészülési meccseiken minimális lelkesedéssel énekelték a himnuszt, és vélhetően nagy a nyomás rajtuk. A bajnokság szünetelése miatt, a felkészülési meccsek ellenére kevés mérkőzés van az iráni lábakban, ez is számíthat majd a csoportmeccseken.
Érdemes felidézni, hogy a tavaszi női Ázsia-kupán milyen odisszeát járt be az iráni női válogatott is. A 2006 óta az ázsiai szövetségben lévő Ausztráliában rendezett torna idején tört ki a háború, sok játékos nem mert egy ideig hazautazni, és a légtérzárak miatt nem is tudott. Az ausztrál kormány végül humanitárius vízumot adott a csapat öt tagjának, miután félő volt, hogy Iránban rosszul bánnának velük, miután nem énekelték az iráni himnuszt a meccseken. Végül csak ketten maradtak Ausztráliában, a többiek hazatértek – részben azért, mert tartottak a családjukat érő retorzióktól.
