Nagyobb projektbe vágtak, mintha összekötnék Budapestet Párizzsal, aztán szembejött a valóság

Valószínűtlenül fehér fények törik át a mexikói maja dzsungelt – ezek a több millió dollárból megépült Tren Maya, vagyis a Maja vasút karbantartó állomásának fényei. A kerítés túloldalán fekvő falu azonban továbbra is sötétségbe burkolózik.

A Maja vasút egy nagyjából 1500 kilométeres vasúti projekt, amelynek az volt a célja, hogy összekösse az ország régészeti lelőhelyeit a tengerparti üdülőhelyekkel, az infrastruktúra fejlesztésével és a turizmus várható növekedésével pedig az ország szegényebb, déli régiója is fejlődésnek indulhasson. A Magyarországról nézve elképesztő léptékű vasútvonal két évvel az átadása után csak küszködik, a jegybevételek csak a működési költségek töredékét fedezik, a vonal mentén épült szállodák üresen állnak.

A Reuters riportja szerint a kormányzati ígéretekkel szemben, a vasút mentén élő közösségek csak kevés hasznot láttak eddig a fejlesztésből. A népszámlálási adatok és a vasútvonal mentén élőkkel készített interjúk alapján a szegénység továbbra is általános a régióban, és nehéz jól fizető munkát találni.

Az egyik vasúti karbantartó központtól pár lépésre fekvő Vida y Esperanza lakói reménykedtek, hogy a Tren Maya változást hoz.

„Nem kérünk túl sokat” – mondta Mary Sandra Peraza, egy 30 éves, négygyermekes anya. Ugyan a vonathoz telepített elektromos vezetékek szinte közvetlenül a háza felett futnak, a családja energiaigényét bérelt napelemmel és generátorral tudják csak fedezni, vezetékes áram továbbra sincs. „Számunkra nincs semmi haszna” – mondta Peraza.

A falu egyetlen általános iskolája egy kőhajításnyira található a pályaudvartól, de nincs vezetékes áram a ventilátorok, a számítógépek, de az állandó világítás működtetéséhez sem.

A falu tanítója, Lidia Patricia Chan Us, akit 35 diákja Pati tanárnőként szólít, évek óta próbálja beköttetni az iskolába az áramot. A hatóságok szerint azért nem lehet bekötni, mert az iskola telkének nincs hivatalos tulajdoni lapja. A bürokratikus problémák gyakoriak az ilyen vidéki közösségi területek esetében, de remélte, hogy ez megváltozhat a vasúti projekt érkezésével, mert a kormány fejlődést ígért.

„Eleinte, a projekt kezdetén örültünk neki” – mondta Chan Us. Néhány lakos ételt adott el a vasútvonalat építő munkásoknak, de a munkálatok végeztével ez a pénzszerzési lehetőség is gyorsan eltűnt.

Quintana Roo államban, ahol Vida y Esperanza található, a hivatalos adatok szerint a vezetékes árammal ellátott otthonok aránya a vasút építése alatt kismértékben még csökkent is, pedig új alállomásokat telepítettek a vonal áramellátásához. Mexikó oktatási minisztériuma és a vasút működését felügyelő Nemzetvédelmi Minisztérium sem reagált a megkeresésekre.

Mexikó elnöke, a 2024-es elnökválasztáson győztes Claudia Sheinbaum sikeres vállalkozásnak nevezte a projektet, ami segítette a régiót, de hozzátette: „a fejlődés nem egyik napról a másikra történik”.

Maja szegények, szegény maják

Andrés Manuel López Obrador volt elnök a hivatali ideje alatt beindult Maja vasutat a városokat és régészeti lelőhelyeket összekötő, a Yucatán-félszigetet átszövő hálózatként emlegette, amely elhozza majd az őslakos maja közösségek fejlődését és a tengerparti üdülőhelyeken túli turizmus fellendülését. De minderre még várni kell.

Ugyan a vasútra fordított szövetségi kiadások történelmi, 13,2 százalékos gazdasági növekedést hoztak Quintana Roo államban 2023-ban, azonban ez átmeneti és csak az építőiparnak kedvező lendület volt. A mexikói statisztikai hivatal mérése az állam gazdasági növekedése helyett 9,7 százalékos visszaesést mutatott 2025 első kilenc hónapjában.

Quintana Roo államban csökkent a munkanélküliség és emelkedett a bejelentett dolgozók száma, de a Yucatán-félszigeten dolgozók közel 60 százaléka továbbra is feketén dolgozik, társadalombiztosítás és munkajogi védelem nélkül.

Ugyan az elmúlt évtizedek kormányaitól mindig ígéretet kaptak arra, hogy a fejlesztések lehetőségeket is teremtenek, a közösségekben dolgozó aktivisták szerint csak tovább fragmentálódtak az erdők, a közösségi földterületek erodálódtak. A környezetvédők és az őslakosok küzdelme a vasútvonallal szemben végül kudarcot vallott, mivel a kormány nemzetbiztonsági okokra hivatkozva tovább folytatta a projektet.

A területet, amelyen a vasútvonal áthalad, számos maja tekinti szent örökségének. Központi szerepet játszik az identitásukban és összeköti őket az őseikkel. „Fel vagyok háborodva, mert nem vettek minket figyelembe” – mondta a 45 éves Eliseo Ek, egy őslakos aktivista a Quintana Roo állambeli Nicolas Bravo falu lakója.

Üres szavak, kiszáradt vízcsapok

Egy Campeche állambeli, a vasútvonalhoz és a Calakmul Bioszféra Rezervátumhoz közeli városban, Xpujilban, Nicolas Moreno Jimenez, egy 50 éves méhész és gazdálkodó a Reuters riporterének jelenlétében megnyitott egy csapot szerény otthonában. Semmi sem jött ki belőle.

A volt elnök, López Obrador megígérte, hogy a település krónikus vízhiányát orvosolják, amikor 2024 januárjában felavatta az Adolfo Lopez Mateos-Xpujil vízvezetéket. „Hogyan is építhetnénk úgy egy ekkora beruházást, mint a Maja vasút, hogy vizet nem hozunk” – mondta Lopez Obrador.

De a helyiek szerint a csapok még mindig szárazak. „Üres szavak voltak csak” – mondta a korábbi elnök ígéretére Moreno. Minden héten autóval hozza a vizet egy másik közösségből, hogy az egyetemen tanuló fiával tudjanak fürödni, mosogatni és le tudják húzni a WC-t. A hivatalos adatok szerint Campeche állam lakosságának körülbelül 70 százaléka fér hozzá vezetékes vízhez.

Üres ülések, üres szobák

Mindemellett a vasút továbbra sem érte el a remélt utasszámot. A Cancúnt a népszerű turistalátványosságokkal összekötő vonal sok szakaszát a szárazföld belseje felé terelték a jogi nehézségek, a környezetvédelmi szempontok és a megművelt földterületek kikerülése miatt. Így sok állomás messze van a városközpontoktól és a repterektől, emiatt a vonat kevésbé tűnik praktikus választásnak a turisták szemében.

2025 novemberében a Reuters három állomást nézett meg, mindhárom többnyire üres volt. Egy hétköznap délután a Bacalar és Chetumal között közlekedő, kétszázharminc férőhelyes vonaton kevesebb, mint negyvenen utaztak.

Lopez Obradorék évi hárommillió utassal számoltak, majd később a becslésük 1,2 millióra csökkent. Ezzel egy időben a projekt költsége jelentősen megugrott, 7 milliárd dollárról 25 milliárd dollárra (kb. 2165 milliárd forintról 7730 milliárdra), a bevétel pedig a működési költségek alig 13 százalékát fedezi.

A vasút mentén hat új szálloda is épült. Az egyik hotel a Calakmul rezervátumban, a dzsungel mélyén, két medencével és kényelmi szolgáltatásokkal várja a turistákat. Egy novemberi napon megkérdezett recepciós szerint csak 20 százalék körül volt a szálloda telítettsége.

A Reuters által átnézett hivatalos adatok szerint az előző évben átlag 5 és 24 százalék között volt a szállodák havi kihasználtsága. A szállodákat üzemeltető védelmi minisztériumi ügynökség nem válaszolt a Reuters megkereséseire.

Claudia Sheinbaum elnök visszautasította, hogy problémák lennének a vasútvonallal, és sikeresnek nevezte a Maja vasutat. A sajtótájékoztatóin rendszeresen felemlegette a turizmust, és felvetette, hogy a vasútvonalat teherszállításra is használhatnák.

Nicolas Moreno Jimeneznek a szállodák különösen fájdalmas pontot jelentenek. Családját évtizedekkel ezelőtt kitelepítették, amikor a biológiai diverzitás megőrzéséért és az egykori hatalmas maja birodalom romjainak védelmében a kormány létrehozta az UNESCO Világörökség részét képező Calakmul rezervátumot.

Moreno családja 1980 óta élt a területen, 1993-ban telepítettek ki őket. „És most olyan szállodákat építenek, ahol mi meg sem tudunk szállni. A sajtótájékoztatókon mindig azt mondják, hogy a szegények az elsők. Mégis csorbítják a jogainkat” – csóválta a fejét Moreno.