Kettészeli a dzsungelt az új mexikói vasútvonal, az embereknek reményt, a természetnek pusztulást hoz

Dél-Mexikó dzsungelének egyes részei alig változtak az ősi maják kora óta. De lehet, hogy ez már nem sokáig marad így. A mexikói kormány ugyanis elindított egy projektet, amelynek köszönhetően egy vasútvonal szelné át a dzsungelt. Andrés Manuel López Obrador elnök szerint a vonal bekapcsolná a gazdasági vérkeringésbe a generációk óta elmaradt területek lakóit. Arról nem is beszélve, hogy összekötné az ország régészeti lelőhelyeit a turisták körében népszerű tengerparti üdülőhelyekkel.

Tudósok és környezetvédelmi aktivisták tömegei szerint azonban a vasút és annak elhamarkodott megépítése kritikusan veszélyezteti az érintetlen vadont és a dzsungel alján húzódó ősi barlangrendszereket.

A Reuters majdnem egy éven át fényképezte az építkezést a tervezett vasútvonal teljes hosszában. A Tren Maya, azaz Maja vonat projekt mélyen megosztotta a mexikóiakat. Már önmagában a vita is jól mutatja, milyen problémás kérdésnek számít, hogy a fejlődő országok kénytelenek választani a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem között.

Az 1470 kilométer hosszú vasútvonalon teher- és személyszállító vonatok fognak közlekedni a Yucatán-félszigeten keresztül, ami Mexikó legnépszerűbb turisztikai célpontját, Cancúnt fogja összekötni az ősi maja templomokkal, Chichen Itzával és Palenquével. A vonal öt dél-mexikói államon halad majd keresztül, összesen hét különböző pálya és 21 állomás épül majd. Az építkezés támogatói szerint az útvonalon közlekedő, biodízel-üzemű és villanyvonatok környezetbarát alternatívát kínálnak a közúti és légi szállítással szemben a turisták számára. A Lopez Obrador-kormány zászlóshajó-projektjének befejezését 2023 végére ígérik.

A vasútvonal ugyanakkor sokak támogatását élvezi azokban a falvakban, amiket a lakosság szerint eddig elkerültek a nagy fejlesztések. A vonal második szakaszán fekszik Xkuncheil, a 140 fős kisváros is, ahol jó fogadtatásra talált a projekt. A 69 éves Luz Elba Damas Jimenez a helyi kisbolt tulajdonosa, aki üdítőt és rágcsálnivalót árul a sínek közelében. Sok szomszédja, főleg a fiatal férfiak, munkát kaptak az építkezésen. Neki is megnőtt a forgalma, amióta elkezdődött a projekt.

„A kormány az ország számára jó dolgokon munkálkodik… Egyszerűen nincs munka ezeken a kistelepüléseken, de most már van foglalkoztatás. Az igazság az, hogy mi is jól jártunk” – mondta a Reutersnek.

Martha Rosa Rosado tulajdonképpen utálhatná is a vasútvonalat, ami miatt el kellett költöznie, de ő is pozitívan nyilatkozott. Egy korábbi terv szerint a síneket Campeche Camino Real negyedében lévő házán keresztül vezették volna át, ezért ő elköltözött, a kormány pedig kompenzációt fizetett neki.

„Mindegyik kormány elfelejtkezik a délkelet-mexikóiakról. Minden északra megy, a délkeleti rész pedig elfelejtődik” – mondta, miközben negyven éve épített otthona előtt sertéshúst sütött.

A projektért felelős mexikói idegenforgalmi ügynökség (Fonatur) szerint a vasútvonal több mint egymillió embert emelne ki a szegénységből, és 2030-ig akár 715 ezer új munkahelyet is teremthet. López Obrador júliusban azt mondta, hogy az építési költségek 20 milliárd dollárba kerülhetnek. De a projekt már így is több milliárd dollárral túllépte a tervezett költségvetést és késésben is van.

Emellett decemberben az ENSZ szakértői arra figyelmeztettek, hogy az építkezés „nemzetbiztonsági szempontból kiemelt fontosságú projektnek” minősítése lehetővé tette a kormánynak a szokásos környezetvédelmi előírások megkerülését. Az ENSZ ezért felszólította a kormányt, hogy a globális normáknak megfelelően védje a környezetet.

Ráadásul a tudósok és aktivisták szerint a kormány a környezeti kockázatértékeléseket a jogszabályokat megsértve készítette el annak érdekében, hogy még López Obrador hivatali idejében befejeződhessen a projekt. A Fonatur a sebtében elkészített környezettanulmányok védelmére kelt. „Nem évekre van szükség, hanem szakértelemre, tudásra és integrációs kapacitásra” – írták a Reutersnek. Az ENSZ nyilatkozatát nem kívánták kommentálni.

A kormány által készített környezettanulmány abból a szempontból is problémás, hogy hetven hivatkozott tanulmány szerzőjének a nevét kihagyták az anyagból. Emiliano Monroy-Rios, a Northwestern Egyetem mexikói geokémikusának kutatását is használták a tanulmányban, de a jelentés szerzői állítása szerint sose vették fel vele a kapcsolatot. Ironikus módon az idézett kutatása éppen arra világít rá, hogy a régióban minden infrastrukturális projekt esetében kiterjedt felügyeletre és ellenőrzésre lenne szükség – szerinte ez itt nem történt meg. „Gondolom, már előre megvoltak a konklúzióik. Ez is a baj, hogy gyorsan le akarják ezt tudni. Nincs idő megfelelő vizsgálatra” – mondta Monroy-Rios.

Egy, a jelentés elkészítésében részt vevő szakértő névtelenül nyilatkozott a Reutersnek. Szerinte a munkát gyorsan lezavarták, és nagy volt rajtuk a nyomás is. Ő maga is aggódik, hogy a kormány nem figyel eléggé a tudósok által jelzett kockázatokra, és nem fogja megfelelően karbantartani a vasutat.

A Fonatur szerint a projektnek a jövőben lesznek forrásai és utánkövetése, beleértve a környezetvédelemre létrehozott programokat is. „A Tren Maya projekt természetesen biztonságos, a környezetvédelmi hatóságok felügyelik és szabályozzák, ahogy ez eddig is történt” – mondta az ügynökség a Reutersnek. A jelentést jegyző ökológiai intézet és López Obrador szóvivője sem akart nyilatkozni az ügyben.

A Tren Maya útvonala több ezer föld alatti barlangrendszer felett halad át, amelyeket a víz évmilliók alatt vájt ki a régió puha mészkő alapkőzetéből. A barlangokon a világ leghosszabb ismert föld alatti folyója halad át. A föld alatti járatokban ősi emberi fosszíliákat és maja leleteket is felfedeztek, például egy több mint ezerévesre becsült kenut.

„Ha a vasút rosszul épül meg, akkor fennáll a veszélye, hogy áttöri a törékeny talajt, beleértve az alatta lévő, még fel nem tárt barlangokat is”

– mondja Emiliano Monroy-Rios, aki sokat kutatta a Yucatán-félszigetet tarkító barlangokat. A Timesnak nyilatkozó szakértő szerint egyes helyeken a barlangok boltozatai mindössze 20 vagy 60 centiméter vastagok, erre pedig nem lehet építkezni. A vasúti infrastruktúra megépítéséhez hosszú cölöpöket kell mélyen a talajba fúrni, ami komoly veszélyt jelent az ökoszisztémára, és a talajvízre is.

Monroy-Rios szerint az is problémás, hogy a gázolaj a dolinák, víznyelők és a föld alatti folyók hálózatába is beszivároghat, pedig ezek adják a félsziget fő édesvízforrásait. Márpedig az édesvíz nem tréfadolog Mexikóban és főleg nem a Yucatán-félszigeten, ahol a hirtelen urbanizálódás miatt a dolinákat elkezdték szemétlerakóként használni. Ennek következtében a környéken 59 százalékkal csökkent az édesvíztartalékok mennyisége.

A legmegosztóbb kérdés talán a vasútvonal 5. számú szakaszának ügye. A szakasz déli felét eredetileg egy meglévő autópálya mentén tervezték megépíteni, hogy minimalizálják az erdőirtást, de miután a szállodák panaszkodtak, hogy ez zavarja őket, a tervet átírták. A vonal a tervek szerint így Latin-Amerika egyik legnagyobb trópusi esőerdejét fogja kettészelni.

Emiatt a terület miatt a környezetvédők bírósági eljárást is indíttattak, 2022 májusában pedig egy időre sikerült is leállítani a projektet, miután a bíróság úgy döntött, hogy a kormánynak környezeti hatástanulmányt kell csináltatnia – írja a BBC. De a felfüggesztés nem tartott sokáig, mivel a projektet nemzetbiztonsági fontosságú ügynek minősítették. Júliustól újra elindultak a munkálatok, és a kért határtanulmány se lett végül kifogástalan.

A jelentés szerint a vasút „elhanyagolható” mértékben van hatással a környékre. A tanulmány szerint az omlásveszélyt figyelembe vették a sínek tervezésekor, és a területet egy megelőző program keretében megfigyelik. Ezt azonban több tucat szakember vitatja. Ők nyílt levelükben azt írták: az értékelés problémás, elavult adatokat használt, nem vizsgálta meg a nemrég felfedezett barlangok helyzetét, és nem vonták be a vizsgálatba a helyi hidrológiai szakértőket.

„Nem akarják felismerni a földterület törékenységét” – mondta Fernanda Lases, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem (UNAM) tudósa. A Reuters által megkérdezett tudósok szerint a föld alatti barlangrendszernek csak töredékét, kevesebb mint 20 százalékát sikerült eddig feltérképezni. A vasút által okozott károk pedig csak visszavethetik a jövőbeni földrajzi kutatásokat.

A vasút „kettészeli a dzsungelt” – mondta Ismael Lara, az idegenvezető, aki turistákat visz egy barlanghoz, amely denevérek millióinak ad menedéket a Calakmul Bioszféra Rezervátum közelében. A vonat a legkülönfélébb ökoszisztémájú vidékeken halad át, helyenként 14 méter széles töltésen, ezzel pedig a modernitás soha nem látott közelségbe kerül bizonyos fajokkal. Lara attól tart, hogy a vonat megzavarja a vadvilág útvonalait, és túl sok fejlesztést vonz a törékeny ökoszisztémákba.

Playa del Carmenben, a turistáktól nyüzsgő tengerparti üdülőhelyek közelében önkéntesek egy csoportja sisakkal és fejlámpával felszerelkezve hétvégente leereszkedik a barlangokba, hogy ellenőrizzék azok állapotát. Roberto Rojo, a csoport biológusa szerint a vonat veszélyezteti a teljes föld feletti és alatti ökoszisztémát.

„Most olyan vizsgálatokat végeznek, amelyeket már legalább négy évvel ezelőtt el kellett volna végezniük” – mondta Rojo az egyik barlangban, közvetlenül ott, ahol a vonat áthaladna a föld felett. „Hát így zajlik itt az élet. Kockáztatunk és veszélybe sodorjuk ennek az ökoszisztémának a stabilitását” – mondta.