„Christian Schmidt úgy hagyja el Bosznia-Hercegovinát, ahogy megérkezett: legitimáció nélkül, az ENSZ Biztonsági Tanácsának [ENSZ BT] döntése nélkül és az ő oldalán álló nemzetközi jog nélkül” – mondta Milorad Dodik, Orbán Viktor egykori magyar kormányfő barátja, protezsáltja, aki ki is tüntette mentorát. A boszniai szerb államrész bukott vezetője arra utalt, hogy a Bosznia működése felett gyámkodó nemzetközi főképviselő szűk öt év után otthagyja hivatalát.
A német Schmidt személyes okokból távozik a posztról. Ő állt, sőt, őrködött voltaképp a végtelenül bonyolult boszniai államszervezet felett. Pozícióját az 1992-95 közötti boszniai háborút lezáró daytoni békeegyezménnyel alkották meg. Lemondásáról Schmidt értesítette a hivatalát (OHR) fenntartó ENSZ-szervet, a Békevégrehajtási Tanácsot is, így megkezdődhet az utódja kiválasztása, írja a Balkan Insight.
„Kiemelte, hogy utódja kiválasztási folyamata alatt még folytatná főképviselői szolgálatát” – áll még az OHR közleményében. Schmidt a közleményben megdicsérte önmagát, azt állítván, ő volt a második leghosszabban regnáló főképviselő, aki megerősítette a bosznia-hercegovinai intézmények működőképességét. Ugyanakkor van még mit tenni, hogy valóra váljanak az ország „euroatlanti törekvései”, írta a 2021 óta szolgáló Schmidt hivatala. A távozó főképviselő megköszönte a boszniaiaknak a vendégszeretetüket, melegségüket és támogatásukat. Szerinte regnálása alatt nagyot lépett előre az ország igazságszolgáltatása az alkotmányos rend és jogrend fenntartása, illetve a választások integritása terén.
Schmidt korábban abban reménykedett a Balkan Insight szerint, hogy Bosznia teljesíteni tudja az 5+2-nek nevezett útitervet, ami azoknak a lépéseknek a számát mutatja, amik szükségesek a főképviselői hivatal megszűnéséhez. Ha ez megtörténne, Bosznia onnantól voltaképp elég érett lenne rá, hogy a szétesés veszélye és nemzetközi bábáskodás nélkül, önmaga intézze saját ügyeit. Most még nem állnak készen, dolgozniuk kell rajta, immár Schmidt utódjának segítségével.
A boszniai nemzetközi főképviselő 1997 óta nem csupán monitorozza a boszniai helyzetet, hanem felruházták – a volt NSZK-főváros után elnevezett – bonni hatáskörökkel. Ezek alapján jogszabályokat nyomhatott át, függeszthetett fel, és leválthatta azokat a köztisztviselőket, akik szerinte akadályozzák a békefolyamatot. Az egykori német mezőgazdasági miniszter Schmidt aktívan élt a jogaival, 2022 októberében például változtatásokat eszközölt a választójogi törvényben, közvetlenül a választás előtt, egyszer 24 órára felfüggesztette az alkotmányt, hogy ki tudjon jelölni egy új kormányt, valamint módosította a büntető törvénykönyvet. Ez utóbbi azért váltott ki vitát, mert büntethetővé tette a főképviselői rendeletek be nem tartását, amivel Dodiknak is meggyűlt a baja.
A BBC felidézi, volt nála is aktívabb főképviselő. A brit Paddy Ashdown 2002-06 közötti regnálása idején egyszer kirúgott 60 boszniai szerb tisztviselőt, mert nem működtek együtt a hágai büntetőbírósággal. A bosnyákul is megtanuló Ashdownt el is nevezték gunyorosan Bosznia alkirályának. Az eddigi nemzetközi főmegbízottak:
- Carl Bildt (svéd) – 1995-97,
- Carlos Westendorp (spanyol) – 1997-99,
- Wolfgang Petritsch (osztrák) – 1999-2002,
- Paddy Ashdown (brit) – 2002-06,
- Christian Schwarz-Schilling (német) – 2006-07,
- Miroslav Lajčák (szlovák) – 2007-09,
- Valentin Inzko (osztrák) – 2009-21,
- Christian Schmidt (német) – 2021-26.
Nem bánja Banja Luka
Schmidt lemondásának bejelentése után a Balkan Insight szerint öröm lett úrrá a Bosznia-Hercegovinát alkotó egyik entitásban, a Szerb Köztársaságban. A boszniai szerbek sohasem fogadták el Schmidt kinevezését azon a jogi alapon, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hagyta jóvá ezt. Milorad Dodik, a Szerb Köztársaság megbukott vezetője, továbbra is befolyásos figurája – aki ellen jogerős bírósági ítélet is született a főképviselő rendeletének be nem tartása miatt – közölte, pert akar indítani Schmidt ellen.
A Reuters szerint az ENSZ BT-ben korábban Kína és Oroszország sem támogatta Schmidt kinevezését. Utóbbi Dodik szövetségese, a boszniai szerb politikus idén is részt vett a május 9-i moszkvai győzelem napi parádén, de egyébként is gyakori vendég Moszkvában. A BBC megjegyzi, Dodik egyre jobban feküdt Washingtonban is, miután több lobbistát is fizetett hírneve javításáért.
Pont a szerb szeparatizmus miatt volt várható, hogy Schmidt utolsó, ENSZ előtt prezentálandó jelentésében jelezni fogja a Boszniára fenekedő veszélyeket kedden. A Sarajevo Times előzetesen arról írt, hogy a 69. főképviselői jelentésben, ami a 2025. október 16. és 2026. április 15. között történteket dolgozza fel, az szerepel, Boszniában stabil, ám törékeny a helyzet. Emiatt továbbra is szükség van az uniós békefenntartó misszióra, az EUFOR Altheára – ami magyar katonákat is alkalmaz, és amit Dodik rendszeresen bírál.
Schmidt jelentése kitért arra is, hogy a szerb akadályozás miatt sok közös boszniai intézmény nem működik rendesen, például a Szerb Köztársaság nem hajlandó kinevezni saját bíráját a közös alkotmánybíróságba. Schmidt problémának nevezte, hogy a horvátok körében felmerült egy harmadik entitás létrehozása – a bosnyákok és horvátok jelenleg egy közös föderációban élnek. Szerinte a költségvetés helyzete, a választások lebonyolítása, az állami tulajdon helyzete és a korrupció is probléma.
Végül az ENSZ előtt Schmidt úgy összegezte a helyzetet, hogy az országban fennálló „potenciálisan destabilizáló feszültség továbbra is aggodalomra ad okot”. A távozó főképviselő szerint Bosznia és Hercegovina „egyre szűkülő úton halad: ez az út vagy az intézményi fenntarthatóság és konszolidáció, a gazdasági fellendülés, a jogállamiság és a demokratikus kormányzás normái felé vezet, vagy pedig a politikai akadályozás és az állami intézmények fokozatos lebontása által előidézett további stagnálás felé”.
A fő gond persze az, hogy Dodik egyre nyíltabban beszél a Szerb Köztársaság leválásáról, főleg mióta nincs választott pozíciója. Idővel szeretné elérni az entitás kiválását Boszniából és csatlakozását Szerbiához. A német Zeit megjegyzi, Schmidt főképviselőként több olyan jogszabályt hatályon kívül helyezett már, ami a szeparatizmust segítette volna.
A boszniai pártok és politikusok vegyesen bírálták Schmidtet és távozását. Šemsudin Mehmedović, a centrista Előre (Naprijed) elnöke azt mondta, a távozás módja elfogadhatatlan, és nem szabad az országot „intézményi és jogi vákuumba taszítani”. Azonnal kinevezést vár el Schmidt helyére, nehogy Oroszország a szeparatista erőkkel együtt kihasználja ezt a vákuumot, idézte a Detektor. Saša Magazinović szociáldemokrata képviselő szerint akik örülnek Schmidt távozásának, nem is feltétlen értik, minek örülnek. Szerinte Boszniának „az európai útra és az Európai Unió normáihoz való igazodásra kell összpontosítania”.
A boszniai Klix úgy emlékezik meg Schmidtről, mint akinek a döntései nem feltétlen egyetlen nemzetiségnek kedveztek, sőt a bosnyákok között is vitákat kavartak – például a kormányokba való belenyúlással. Pedig sokáig az volt az általános helyzet, hogy a horvát és szerb pártok hangosan bírálták a főképviselőt, akárhányszor a bonni hatáskörökhöz nyúlt, míg a bosnyákok egyetértően bólogattak. Az biztos, jelenti ki a cikk, hogy Schmidt minden idők legmegosztóbb boszniai főképviselőjeként fog bevonulni a történelembe.
Amerika gázt adna
Schmidt lemondását ugyan személyes okokkal indokolta, több lap is felveti a háttérben fokozódó amerikai nyomást. Adnan Ćerimagić, a berlini Európai Stabilitás Kezdeményezés intézet munkatársa szerint Joe Biden amerikai kormánya támogatta Schmidt keménykedéseit, hogy ellensúlyozza a szerb szeparatizmust és az orosz befolyást, de Donald Trump idején fordult a széljárás, írta a Zeit.
„Schmidt a legjobbkor döntött úgy, hogy távozik a posztjáról. A Főképviselő Hivatalával (OHR) soha nem az volt a cél, hogy tartós intézmény legyen” – mondta Tammy Bruce amerikai ENSZ-nagykövet. Szerinte az USA úgy látja, hogy következő főképviselőnek „sokkal korlátozottabb” hatáskörrel kellene rendelkeznie, és bárki is lesz Schmidt utódja, végül majd „a helyi vezetőknek kell átadnia a feladatait”.
Sokatmondó volt, hogy az Egyesült Államok visszavonta a Dodikra amiatt kivetett szankciókat, mert szakadár szólamokat hangoztatott, és nem tartotta be a nemzetközi főképviselő rendeleteit. Dodikot emiatt 2025-ben hat évre eltiltották a politizálástól, emiatt távoznia kellett az entitás elnöki székéből. Hogy Amerikát mennyire érdekli a boszniai szerb enklávé, az is bizonyítja, hogy ifjabb Donald Trump, az elnök fia is idelátogatott áprilisban. A Zeit szerint Michael Flynn, Trump korábbi tanácsadója is a szerbek érdekeit képviseli Washingtonban.
Az Egyesült Államok érdekelt egy gázvezetékprojektben is: egy Horvátországból induló vezeték amerikai földgázt szállítana Boszniába, ahol új gázerőművekben használnák ezt fel. A projekt 1,5 milliárd euró (534,6 milliárd forint) értékű. A Reuters nem tudta ezt egyértelműen összekötni Schmidt távozásával, de egy névtelen forrás megerősítette, hogy a főképviselőnek amerikai nyomásra kell lelépnie. A BBC viszont arról ír, Schmidt ellenezte a Trump-családhoz kötődő cső tervét, ez lehetett az utolsó szög politikusi koporsójában.
Washington nyomulásának a Szabad Európa nemzetközi kiadása is cikket szentelt, amiben a fejlődő, de sebezhető gazdaságú nyugat-balkáni országok amerikai célponttá válásáról ír. Ezek próbálnak leválni az orosz energiahordozókról, és ebbe a résbe igyekszik benyomulni Amerika. Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter nemrég a következőket mondta Dubrovnikban, a Három Tenger Kezdeményezés ülésén: „Trump elnök úr az együttműködés új korszakát nyitja meg Dél-, Közép- és Kelet-Európával.” Ennek keretében építenék meg a Déli Összeköttetés gázvezetéket a horvát Krk-terminál és Bosznia között. Egy amerikai tisztviselő azt mondta a lapnak, a Balkán újra egy magas téttel bíró régió, ahol Moszkvával és Pekinggel is meg kell küzdeni.
Egy másik amerikai forrás azt mondta, direkt gazdasági vonalon nyomulnak, mert befektetésként és infrastruktúraként gyorsabb eladni a térfoglalást, mint a lassan mozgó geopolitikával.
A Szabad Európa megjegyzi, Bosznia jelenleg nagyon függ az orosz gáztól, amit a Török Áramlaton keresztül kap meg. Az USA a cseppfolyósított földgázával (LNG) nyomul, aminek fogadására alkalmas a krki terminál. David J. Kostelancik, a Center for European Policy Analysis (Európai Politikai Elemzőközpont) elemzője azt mondta, Washingtonnak már nem perifériális kérdés a Balkán energiaellátása, hanem „fő amerikai nemzetbiztonsági aggodalom” tárgya. Az energia mellett a kiberbiztonságba is beruházhat az Egyesült Államok, megelőzve a rosszindulatú szereplők befolyásszerzését.
A Szabad Európa szerint Boszniában egy projektcéget is alakítottak novemberben AAFS Infrastructure and Energy néven. Ennek igazgatója az a Jesse Binnall, aki korábban Trump csapatának egyik jogásza volt. Helyettese Joseph Flynn, aki pedig Michael Flynn, Trump korábbi nemzetbiztonsági tanácsadójának testvére. A tapasztalatlan amerikai cég – törvényi úton, tender nélkül – monopolhelyzetbe hozása nem tetszik az EU-nak, Luigi Soreca szarajevói uniós nagykövet szerint ezzel kockáztatja az ország az uniós energiapiachoz való hozzáférést, valamint mintegy 1 milliárd eurónyi EU-forrást. A boszniai vezetés ugyanakkor azt állítja, összhangban van a brüsszeli akarattal, hogy le akarnak válni az évi 225 millió köbméter importált orosz gázról. Sokatmondó, hogy a vezeték megépítését Milorad Dodik is támogatja.
„A főképviselőt, akit mindig is támadtak Oroszországból, most az Amerikai Egyesült Államok buktatta meg” – írta Carl Bildt, az első bosznia-hercegovinai főképviselő a BBC szerint. Hozzátette, az EU gyenge volt, de most össze kell szednie magát. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Washington egy könnyebben kezelhető utódot akar majd mindenesetre.
Ki lesz Schmidt utódja?
Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője Brüsszelben azt mondta a boszniai Detektor szerint, hogy az európai partnerek „együtt fognak működni” egy új főképviselő megtalálásában. „Az Európai Unió érdekében áll, hogy Bosznia-Hercegovina folytassa európai útját, és össze kell tartanunk, hogy jó utódot találjunk” – mondta még.
Milorad Dodik azt akarja, hogy a Szerb Köztársaságnak is legyen beleszólása az új főképviselő személyébe, akit az ENSZ BT-nek is meg kell erősítenie. Pártja, a Független Szociáldemokraták Szövetsége azon az állásponton van, hogy mivel Schmidt nem volt legitim főképviselő, rendeleteit megtámadják majd bíróságon. Nenad Stevandić, a boszniai Szerb Köztársaság nemzetgyűlésének elnöke az X-en azt írta, hogy „a boszniai Szerb Köztársaság túléli az összes főképviselőt”. Sok elemző most Dodik győzelmét látja – az ő hatalmának korlátozásáért küzdő – Schmidt felett.
Schmidt tehát ügyvivői feladatkörben marad főképviselő, amíg meg nem választják az utódját június 2-3. körül. Ugyanakkor kérdéses, ez meg fog-e történni. Oroszország eleve a posztot is ellenzi, megszüntetné a nemzetközi gyámkodást, ezért a főképviselőt kinevező Békevégrehajtási Tanács munkájában sem vesz részt, bár tagja annak. Ha az Egyesült Államok is az orosz álláspontra helyezkedne, akkor tényleg vége lehetne a főképviseleti posztnak és irodának. Ez pedig erőt adhatna a – főleg szerb – szeparatistáknak, tehát Bosznia-Hercegovina szétesésének. Az USA mindenesetre valószínűleg ragaszkodni fog a gyors utódtaláláshoz.
A Detektor szerint egy rutinos olasz diplomata neve már felmerült, aki korábban Moszkvában és Belgrádban is betöltött tisztségeket. A Deutsche Welle (DW) több nevet is bedobott, ezek az olasz Antonio Zanardi Landi és Emmanuel Gioffre, illetve a brit Karen Pearce és Matthew Rycroft. A DW szerint a kiválasztott főképviselő személye erős jelzés lesz arra, az amerikaiak vagy az európaiak határozzák-e meg a jövőben a szabályokat Boszniában.
A szerb portál, a Nova.rs Zanardi Landit emeli ki. A jogász végzettségű férfit 2016-ban nevezték ki a Szuverén Máltai Lovagrend nagykövetévé. Dolgozott az olasz külügyminisztérium főtitkárságán, a külügyminiszter kabinetjében és a parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter hivatalában, szolgált Ottawában, Teheránban, Londonban, a vatikánvárosi nagykövetségen, de még Oroszországban és Türkmenisztánban is. A Nyugat-Balkánhoz az köti, hogy 2004-06 között Olaszország nagykövete volt az akkori Szerbia-Montenegróban.
A Neue Zürcher Zeitung kommentárja szerint úgy tűnik, a főképviselőség felett eljárt az idő, főképp mert a nagyhatalmak akadályoztatása miatt nem tudja már ellátni feladatát. A lap szerint Bosznia kellően stabil, a főképviselő bonni hatáskörei pedig kontraproduktívak. Dodik folyamatosan provokálta őt szeparatista törvényekkel, illetve a Vlagyimir Putyinnal való kapcsolattartással, miközben az EU-ban Orbán Viktor támogatta és megvédte őt. Így Dodik ellen csak az egyes uniós tagállamok vezettek be szankciókat, maga a blokk az orbáni vétók miatt nem tudta ezt megtenni. Eközben az USA nyit Dodik felé, amivel aláaknázza az európai erőfeszítéseket. Bár a cikk szerint Európa sem ártatlan, mert folyamatosan tologatja ki a nyugat-balkáni EU-integráció határidejeit. Boszniával 2022 decemberében kezdődtek a tagjelölti tárgyalások, amik a belpolitikai patthelyzet miatt viszont megrekedtek.
Az országnak jó teszt lesz október 4., amikor választásokat tartanak majd a háromtagú államfői tanácsról, a közös parlament és az entitások saját törvényhozásainak tagjairól, illetve a bosnyák-horvát kantonok vezetéséről is. Technikai fejlesztéseket terveznek a szavazás során, ami kiterjed a biometrikus azonosításra és a szavazólapok szkennelésére is – írja az Euractiv. A BBC arról ír, egyes vélemények szerint az EU-nak a választásokig pozícióban kéne tartania Schmidtet, utána pedig tárgyalásokat kezdeményezni a főképviselői poszt megszüntetéséről.
