Trump a korábbinál gyengébb pozícióból tárgyal, de sakkban tudják tartani egymást a kínai elnökkel

Kilenc éve először utazott amerikai elnök hivatalos látogatásra Pekingbe, ahová Donald Trump helyi idő szerint szerdán este érkezett meg egy Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott kétnapos csúcstalálkozóra. Az iráni háború árnyékában tartott csütörtök-pénteki megbeszélések eredményeit árgus szemekkel figyeli a világ, abban reménykedve, hogy nem lesz semmilyen drámai bejelentés. A legtöbben úgy vélik, a két szuperhatalom között fennmarad a jelenlegi helyzet, és nem várható sem törés, sem pedig nagy összeborulás Washington és Peking között.

A találkozó főleg a gazdasági kapcsolatok erősítéséről és kereskedelmi megállapodások megkötéséről fog szólni, és a tavalyi, Trump által indított vámháborút lezáró tűzszünet fenntartása lesz a cél – mondta a Telexnek Matura Tamás Kína-szakértő. A Corvinus Egyetem docense szerint nem várható nagy áttörés, és leginkább a jelenlegi helyzet stabilizálására lehet számítani. Bár a kínai vezetés kötelezően fel fogja hozni Tajvan kérdését, és várhatóan igyekeznek majd engedményekre rávenni az amerikai elnököt a sziget kérdésében, Matura Tamás szerint mérsékeltek az aggodalmak, hogy Trump „eladná” Tajvant Pekingnek.

Sokáig kétséges volt, hogy Hszi Csin-ping és Donald Trump tárgyalásain foglalkozni fognak-e a mesterséges intelligencia okozta problémákkal, de a találkozó előtti napokban tett nyilatkozatok szerint az is szerepel a tárgyalási témák között. A nagy kérdés, hogy az iráni háború mekkora szerepet fog játszani, és az amerikai elnök Peking segítségét fogja-e kérni a béketárgyalásokhoz, valamint az iráni rezsim által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásához.

Az biztosnak látszik, hogy az elhúzódó háború miatt Trump meggyengült pozícióban érkezik Pekingbe, miközben belpolitikai okokból nagy szüksége lenne egy győzelemre. Ezt az alapállást a kínai elnök a javára fordíthatja.

Teherán árnyéka vetül Pekingre

Trump és Hszi legutóbb tavaly októberben találkozott egymással Dél-Koreában, ahol sikerült tűzszünetről megállapodniuk a Trump vámjai miatt kitört kereskedelmi háborúban. A május 14-én és 15-én tartott, kétnapos találkozóra most egy katonai konfliktus, az Irán ellen indított amerikai–izraeli háború is rányomja bélyegét. A két vezető az eredeti tervek szerint márciusban találkozott volna, de az utat Washington kérésére az iráni háború miatt elhalasztották, hogy Trump arra tudjon koncentrálni.

A Fehér Ház arra számított, hogy mostanra már véget fog érni a Trump első nyilatkozatai szerint csak négy-öt hétre tervezett háború, amit április elején törékeny tűzszünet fagyasztott be. A két fél között zajló béketárgyalások azonban nem jutottak előbbre.

„Ez a kínaiak malmára hajtja a vizet, mert az Egyesült Államok a korábbinál gyengébb pozícióból tárgyalhat”

– mondta Matura. Különösen, ha összehasonlítjuk az iráni háborút megelőző időszakkal, amikor a Venezuela elleni amerikai lépések után a fél világ, és így Kína is ámulva nézte, hogy mire képes az amerikai haderő – magyarázta a szakértő.

Az egyik nagy kérdés, hogy Trump a kínai elnök segítségét fogja-e kérni az Iránnal folytatott béketárgyalásokhoz. Peking szoros kapcsolatokat ápol Teheránnal, és az iráni külügyminiszter egy hete látogatott el Kínába, ahol Vang Ji külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat. Trump Matura Tamás szerint nem fogja Peking segítségét kérni, mert azzal adut adhatna a kezükbe, de „bedobhatja alkupozíciónak azt, hogy amennyiben Kína megpróbálna hatni az irániakra, akkor azt az Egyesült Államok nagyon jó néven venné”.

A szakértő szerint Peking azt a szabályt követheti, hogy „ne zavard meg az ellenfeledet, amikor hibát követ el”, és a kivárás inkább Kína érdekét szolgálja, mint az, hogy „akármilyen módon hozzájáruljon ahhoz, hogy Trump kibújjon abból a csapdából, amit saját magának állított”. Bár Kína is a Hormuzi-szoros megnyitására szólított fel, az ország meglepően jó üzletet csinált az iráni háborúból, és jó GDP-adatokat produkálva a világ több más országához képest sikeresebben vészelte át a szoros lezárása miatt kialakult világgazdasági nehézségeket. Ezt a zöldenergiára való átállásnak, az olajkészletek korábbi felhalmozásának, valamint annak köszönheti, hogy Teherán korábban több kínai hajót is átengedett a szoroson. „Ők jobban ráérnek, mint a világgazdaság többi része” – mondta Matura.

Irán kérdése egy újságírókat tájékoztató amerikai kormányzati tisztviselő szerint úgy fog felmerülni a találkozón, hogy Trump „nyomást fog gyakorolni” Pekingre a Teheránnak és Oroszországnak nyújtott támogatások miatt. A tisztviselő emlékeztetett arra, hogy az amerikai külügyminisztérium pár nappal a találkozó előtt szankciókat vezetett be három kínai céggel szemben, amelyek műholdfelvételekkel segítették az iráni válaszcsapásokat, míg az amerikai pénzügyminisztérium egy kereskedelmi céget büntetett, amely hordozható légvédelmi rendszerekhez segítette Iránt. Kína hétfőn erőteljesen tiltakozott a szankciók miatt.

Tajvan, az örök kérdés

Elkerülhetetlen, hogy a csúcstalálkozón szó essen az önálló kormánnyal rendelkező Tajvanról, amit Peking saját területének tekint, és aminek megszerzését Hszi Csin-ping elnöksége egyik legfontosabb céljaként határozta meg. Peking várhatóan azt szeretné majd elérni, hogy az Egyesült Államok ne adjon el többé fegyvereket Tajvannak, valamint azt, hogy Trump mondja ki: az Egyesült Államok ellenzi Tajvan függetlenségét, megváltoztatva az eddigi amerikai álláspontot, ami szerint nem támogatják Tajvan függetlenségét. Ezeket a kínaiak biztosan fel fogják vetni, diplomáciai kötelességük, hogy napirenden tartsák a kérdést, mondta Matura Tamás, de a szakértő nem számít arra, hogy Trump nagy engedményeket tenne Tajvannal kapcsolatban.

Tajvanon és Washingtonban is többen aggódnak amiatt, hogy a híresen kiszámíthatatlan és a diplomáciai finomságokra nem mindig ügyelő amerikai elnököt Hszi Csin-ping rá tudja venni arra, hogy kimondja, Washington „ellenzi” a tajvani függetlenséget, vagy esetleg még a fegyvereladásokat is leállíthatja egy jó kereskedelmi megállapodás nyélbe ütése érdekében. Matura szerint „furcsa lenne, ha Trump ekkora engedményt tenne”, főleg a fegyvereladások terén, mert az évente több tízmilliárd dolláros üzlet kiesését jelentené az Egyesült Államoknak.

A Trump-kormány tavaly decemberben 11 milliárd dolláros fegyvereladást engedélyezett Tajvannak, és idén egy újabb, 15 milliárd dolláros dealt fontolgatott, de annak engedélyeztetését a pekingi csúcstalálkozóra tekintettel elhalasztották. Egy Trumppal folytatott februári telefonbeszélgetés során Hszi a kínai állami médiában megjelent összefoglaló szerint arra figyelmeztette az amerikai elnököt, hogy „különös óvatossággal” kell kezelniük a tajvani fegyvereladásokat, és azt is kijelentette, hogy Tajvan „az amerikai–kínai kapcsolatok legfontosabb kérdése”. A mostani csúcstalálkozón azonban nem ez, hanem a két ország kereskedelmi kapcsolatai lesznek előtérben.

Marad-e a tűzszünet a vámháborúban?

„A várakozások szerint elsősorban a kereskedelmi kérdések lesznek a prioritási lista élén, még akkor is, ha az elmúlt háromnegyed évben egyfajta tűzszünet van az Egyesült Államok és Kína között” a két ország között kitört vámháborúban – mondta Matura. Washington leginkább azt akarja elérni, hogy Kína amerikai mezőgazdasági termékeket, főleg marhahúst és szóját vásároljon, valamint Boeing repülőgépeket. Emellett ki akarják járni egy kereskedelmi tanács és egy befektetési tanács létrehozását a gazdasági kapcsolatok erősítésére. Peking pedig Tajvan mellett a kínai árucikkeket sújtó magas vámokat akarja elkerülni, a tavalyi tűzszünet meghosszabbítását, valamint a félvezetőkre és csipekre kivetett amerikai exporttilalmak lazítását próbálja elérni.

„Az egyöntetű várakozások arról szólnak, hogy nagy áttörés nem várható, és a jelenlegi status quo fenntartása a cél”, ahogy mindkét fél kölcsönösen sakkban tartja egymást.

Kína az ellátási lánccal és a kritikus nyersanyagokkal, az Egyesült Államok pedig leginkább a csipgyártással – mondta Matura. Pekingnek közben az időhúzás a legfőbb célja, Kínában ugyanis egyre szélesebb körben terjed az a nézet, hogy az Egyesült Államok egy hanyatló hatalom, aminek bukása megállíthatatlan és elkerülhetetlen, de emiatt egy sarokba szorított ragadozóhoz hasonlóan veszélyes is, így el kell kerülni a konfliktust – mondta a szakértő.

Ez pont az az eredmény, amiben a világ nagy része, köztük Európa is érdekelt. „Egy nagy kínai kiegyezés és egy nagy kínai–amerikai összeveszés is problémás lehet Európának” – mondta Matura. Szerinte „Európának a jó hír az lenne, ha változatlan maradna a helyzet, és ez is a legvalószínűbb”.

Egy téma mind felett

Az egész emberiség jövőjére nézve a találkozó meghatározóbb témája a mesterséges intelligencia használatának és korlátozásának a kérdése lehet. A Wall Street Journal egy héttel a találkozó előtt arról számolt be az ügyet ismerő emberekre hivatkozva, hogy Washington és Peking fontolgatja egy hivatalos párbeszéd megindítását az MI-vel kapcsolatban.

Mindkét ország egyre jobban tart egy digitális fegyverkezési verseny kialakulásától. A Journal forrásai szerint mindkét fél olyan rendszeres párbeszédet akar indítani, amivel a váratlanul viselkedő MI-modellek és az autonóm katonai rendszerek jelentette kockázatokat tudják kezelni. Annak veszélyével is számolnak, hogy nem állami szervezetek szabadon elérhető rendszereket használnak támadásokra.

Még Joe Biden elnöksége alatt az amerikai kormány igyekezett mélyreható párbeszédet kezdeményezni Kínával a kérdésben, de csak annyit tudtak elérni 2024 novemberében, hogy mindkét ország vállalta, hogy a nukleáris fegyverrendszerek feletti irányítást az emberek kezében tartják. Peking azonban ezen túl nem érezte sürgősen megoldandó problémának a kérdést, és a Trump-kormány is hasonló állásponton volt. Csakhogy a Fehér Ház hozzáállása az elmúlt hetekben megváltozott – mondta a Los Angeles Timesnak Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági főtanácsadója.

A változást az Anthropic cég Mythos nevű, erőteljes kiberbiztonsági modellje váltotta ki, ami rémülettel töltötte el Washingtont és Pekinget is – írta a Los Angeles Times. A lapnak több tisztviselő is azt mondta, hogy a háttérben szép csendben tárgyalások kezdődtek egy vészhelyzeti forródrót létrehozásáról a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Ennek létrehozása is része lesz a Hszi és Trump között zajló megbeszéléseknek.

Optimista elemzők az atomfegyverek hidegháború alatti korlátozásáról szóló szovjet–amerikai megállapodásokat hozzák fel példaként arra, hogy a gazdaságilag sokkal jobban összefonódó Kína és Egyesült Államok képes lesz megállapodni a kérdésben – mondta Matura. A szakértő azonban jelezte, hogy ő pesszimista ezzel kapcsolatban, mert amikor az 1970-es években Moszkva és Washington képes volt megállapodni, már mindkét félnek olyan sok atombombája volt, hogy többszörösen el tudták volna pusztítani egymást – az MI-vel kapcsolatban még nem tartanak ezen a szinten.

Emiatt félő, hogy Peking és Washington sem akarja önként korlátozni magát különösen az autonóm fegyverrendszerek fejlesztésében, attól tartva, hogy a másik fél behozhatatlan előnyre tesz szert a mesterséges intelligencia hadiipari felhasználásában – magyarázta.