„Hosszú időre túszul ejtett minket” – búcsúztak az EU-csúcsot kihagyó Orbántól az uniós kollégái

„Orbán Viktor hosszú időre túszul ejtett minket. Ennek most vége” – jelentette ki Kristen Michal észt miniszterelnök a ciprusi Agia Napában, az uniós állam- és kormányfők csütörtökön induló csúcstalálkozójára érkezve, amelyre a magyar kollégája már nem ment el.

Michal a többi vezetőhöz hasonlóan örült, hogy aznap egyhangúlag el tudták fogadni az új szankciócsomagot és azt a jogszabályt, amely Ukrajna 90 milliárd eurós hiteléhez hiányzott – utóbbit a magyar kormány egyedül, előbbit a szlovákkal közösen blokkolta.

A kölcsönről még decemberben kötöttek egyhangú alkut úgy, hogy három országra, köztük Magyarországra ne rójon anyagi terhet, de februárban a magyar kormány blokkolta a hitelt garantáló közös költségvetés módosítását az ukrán olajtranzit újraindulásáig. Emiatt a legutóbbi, márciusi EU-csúcs után jogsértő zsarolással vádolták Orbán Viktort, és a tagállami vezetők túlnyomó többsége elítélte a hozzáállását.

A márciusi lett az utolsó alkalom, hogy Orbán az új kormány megalakulása előtt részt vegyen ilyen ülésen, mert a választási vereség után az átadás-átvételre hivatkozva nem ment el a csütörtöki EU-csúcsra, de órákkal a találkozó kezdete előtt mindkét döntést el tudták fogadni.

„Decemberben három ország” vezetője kimaradt, „egy pedig, Orbán Viktor, hosszú időre túszul ejtett minket” – összegezte a történetet Kristen Michal. Észtország miniszterelnöke szerint

„a magyar választás üzenetét egész Európa megérezte, ez az üzenet pedig az volt, hogy nem bölcs dolog Európában egy egységes és cselekvésre képes Európa ellen harcolni”.

Minden tagállamnak megvannak a maga kihívásai – válaszolt mosolyogva egy Orbán Viktorról szóló kérdésre Micheál Martin ír miniszterelnök. „A jó hír”, hogy már elmúlt az akadályoztatás érzése. „Viktor a véleményünk szerint ésszerűtlen volt, hogy finoman fogalmazzunk” számos ügyben, nem csak Ukrajnáéban. „Azt hiszem, ilyen szempontból könnyebb lesz, de mindig vannak kihívások 27 tagállammal.”

Nyilván amikor kisebb az ellenállás bizonyos ügyekben, az jó Európának, ha közös hangon szólal meg – vélte Luc Frieden luxemburgi kormányfő, amikor megkérdezték, egységesebb EU-ra számít-e az eddigi magyar kollégája nélkül.

„Várnunk kell, és meglátjuk” – felelte a házigazda Níkosz Hrisztodulídisz, milyen változásra számít Orbán nélkül.

„Szerintem egy kicsit túl nagy az eufória amiatt, hogy Viktor nincs” már az Európai Tanács ülésein – fogalmazott finoman Bart De Wever, akinek a pártja az euroszkeptikus ECR-hez tartozik. „A tapasztalataim szerint – másfél éve vagyok itt – természetesen egy nehéz partner volt, de soha nem lehetetlen.” Úgy vélte,

„talán túlzás, hogy az ő gondolkodásmódja” egyedi lenne Magyarországon, „a következő néhány hónapban kiderül”,

„talán néhány dolog lehetséges lesz Ukrajnánál, ami eddig nagyon nehéz volt” – utalt arra, hogy Magyar Péterrel se feltétlenül lesz könnyű mindenben megegyezni.

„Számos dolgot különbözőképp fognak megközelíteni” – intett hasonló óvatosságra Gitanas Nausėda litván miniszterelnök, de „legalább most már látom a lehetőségét annak, hogy az Európai Unió szavazási mechanizmusával ne éljenek vissza, és ne ejtse túszul” egy ország vezetése a másik 26-ot.

„Ha meglesz a jó szándék, igen, vitatkozhatunk, eltérhet a véleményünk, de végül megoldást találunk, és döntésre jutunk.” Szerinte „igazán kár volt látni ezt a lebénult döntéshozást, amely Európát a nemzetközi közösség” szemében „hiteltelenebbé és gyengébbé tette, és nem érdekünk, hogy gyengébb legyen Európa. Abban vagyunk érdekeltek, hogy Európa erősebb legyen.”