Cikkünk folyamatosan frissül!
- Trump szerint Irán tűzszünetet kért, de ő csak akkor tárgyal, ha megnyitják a Hormuzi-szorost
- Iráni külügyi szóvivő: Téves és alaptalan állítás, hogy Irán tűzszünetet kért volna Amerikától
- Irán továbbra is rakétákkal és drónokkal támadja Izraelt és az Öböl menti országokat
- Belső körei sem értik Trump Irán-improvizációját
- Trump először intézett nagy beszédet az iráni háborúról az amerikai nemzethez
- Az amerikai elnök nyilatkozata után megugrott az olaj ára, a tőzsdék eséssel reagáltak
I Dzsemjong dél-koreai elnök arra kérte a parlamentet, hogy fogadjon el egy 17,3 milliárd dolláros pótköltségvetést az országot sújtó energiaválság kezelésére. Azt mondta, a jelenlegi helyzet a legsúlyosabb energiaellátási fenyegetés, ami jelentős hatással van a gazdaságra.
Dél-Korea különösen kitett a közel-keleti eseményeknek, mivel olajimportjának mintegy 70 százaléka ebből a térségből származik. Az elnök szerint még akkor is időbe telne az ellátás helyreállása, ha a háború azonnal véget érne, mivel az energiai infrastruktúra súlyosan károsodott.
A kormány már több intézkedést is bevezetett: ársapkát alkalmaz az üzemanyagokra, korlátozza egyes kőolajszármazékok exportját, és további lépéseket mérlegel az árak emelkedésének fékezésére. A tervezett költségvetést részben a gazdaság erős ágazataiból és állami forrásokból finanszíroznák.
(CNN)
Dél-Korea közölte, hogy szoros kapcsolatban áll az Egyesült Államokkal az Irán által ellenőrzött Hormuzi-szoros helyzetének kezelésében. A dél-koreai külügyminisztérium közölte, Szöul támogatja a kulcsfontosságú hajózási útvonal mielőbbi normalizálását.
A közlemény szerint Dél-Korea különböző intézkedéseket vizsgál annak érdekében, hogy megvédje állampolgárait és biztosítsa az energiaellátás zavartalan működését, de konkrét lépéseket nem nevezett meg.
Donald Trump korábban arra szólította fel Dél-Koreát és más ázsiai országokat, hogy segítsenek a szoros újranyitásában.
(AP)
Két ember könnyebben megsérült a Hezbollah által indított rakéták következtében az észak-izraeli Kirjat Smónában – közölték a mentők.
A sérülések a becsapódásokhoz köthetők. A libanoni fegyveres szervezet több rakétát lőtt ki Izrael északi területeire a reggeli órákban. A támadás a határ menti térségben zajló folyamatos összecsapások része.
Abu-Dzabi légvédelmi rendszerei elfogtak egy rakétát az Egyesült Arab Emírségek fővárosán kívüli ipari övezet közelében – közölte a város médiairodája.
A támadás a Khalifa Economic Zones Abu Dhabi (KEZAD) térségét érintette. A hatóságok szerint az elfogás során kisebb károk keletkeztek, de személyi sérülés nem történt. A közlemény szerint a légvédelem sikeresen semlegesítette a fenyegetést.
(CNN)
Az Egyesült Államok bagdadi nagykövetsége arra figyelmeztetett, hogy Iránhoz köthető fegyveres csoportok a következő 24–48 órában támadásokat hajthatnak végre Bagdad központjában. A közleményben ismét felszólították az amerikai állampolgárokat, hogy hagyják el az országot.
A nagykövetség szerint a célpontok között lehetnek amerikai állampolgárok, vállalatok, egyetemek, diplomáciai létesítmények, energia-infrastruktúra, hotelek és repülőterek, de iraki intézmények és civil célpontok is veszélyben lehetnek.
A közlés szerint korábban már történtek amerikai érdekeltségeket érő támadások Irakban. A héten Bagdadban elraboltak egy amerikai újságírót is, akinek kiszabadításán jelenleg is dolgozik az amerikai kormány.
(CNN)
Irán hadserege közölte, hogy elsöprő támadásokat hajt végre az Egyesült Államok és Izrael ellen, miután Donald Trump azzal fenyegette Teheránt, hogy „a kőkorszakba bombázza”.
A nyilatkozatot a katonai vezetés operatív parancsnoksága tette közzé az állami televízióban. A közlemény szerint a háború addig folytatódik, amíg az ellenfelek megaláztatást, szégyent és végleges vereséget nem szenvednek. A vezetés úgy fogalmazott, hogy a konfliktus nem zárul le gyorsan. Az iráni hadsereg további, szélesebb körű és pusztítóbb műveleteket helyezett kilátásba.
A NATO kimaradt Donald Trump nagy háborús beszédéből, ami különösen feltűnő annak fényében, hogy egy hete csupa nagybetűs kirohanást végzett a szövetséggel szemben, szerdán pedig arról beszélt, erősen fontolgatja, hogy kiléptesse az Egyesült Államokat.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta arra is volt már példa, hogy a NATO-t papírtigrisnek nevezte. Ha Trump tényleg kiléptetné Amerikát az komoly jogi és politikai akadályokba ütközne, magyarán nem lenne könnyen megvalósítható.
Donald Trump amerikai elnök első, a háború kezdete óta tartott beszédében azt mondta, az Egyesült Államok „nagyon keményen” folytatja a csapásokat Irán ellen, és „befejezi a munkát”. Hozzátette, hogy a katonai műveletek akár hamarosan le is zárulhatnak.
A kijelentések hatására az olajárak meredeken emelkedtek: a Brent típusú kőolaj ára több mint 5 százalékkal, hordónként 106 dollár fölé nőtt, míg az amerikai nyersolaj ára 4 százalékkal 104 dollár fölé emelkedett.
Ezzel párhuzamosan az ázsiai tőzsdék estek: a tokiói Nikkei index 1,4 százalékos, a dél-koreai Kospi 3,4 százalékos, a hongkongi Hang Seng pedig 0,8 százalékos mínuszban állt. Az amerikai határidős indexek is több mint 0,7 százalékos csökkenést jeleznek.
(AP)
Donald Trump először intézett főműsoridőben tartott televíziós beszédet az amerikai nemzethez a már 34. napja zajló iráni háborúval kapcsolatban. A beszédet a Fehér Ház úgy harangozta be, hogy fontos információkat fog megosztani a már ötödik hete tartó iráni háborúról, de végül nem tett semmilyen nagy bejelentést, és inkább arra koncentrált, hogy megpróbálja eladni azt az egyre szkeptikusabb amerikaiaknak.
Ezt azután tette, hogy a közvélemény-kutatások adatai szerint az amerikaiak nagyjából hatvan százaléka ellenzi a háborút.
Az amerikai elnök nem közölte, hogy pontosan mikor ér véget a háború, csak annyit, hogy várhatóan két-három hétig zajlanak még az Irán ellen indított akciók, és belebegtette, hogy ez idő alatt Iránt „visszabombázzuk a középkorba, ahova tartoznak”. Ez egy olyan határidő, amit ő vagy kormányzatának tagjai korábban is említettek.
