Közös uniós szabályok jönnek a korrupció és a hivatali visszaélés ellen
Csütörtökön az Európai Parlament új uniós szintű szabályokat szavazott meg a korrupció megelőzésére és leküzdésére, közölte a testület.
A tervezett irányelv egységesen határoz meg fogalmakat olyan korrupciós bűncselekményeknél, mint a megvesztegetés, a hűtlen kezelés, az igazságszolgáltatás akadályozása, a befolyással üzérkedés, a hivatali visszaélés, vagy a korrupcióval szerzett vagyon elrejtése. A javaslat összehangolja a büntetési szabályokat is.
Az irányelvet 581 szavazattal, 21 ellenében és 42 tartózkodás mellett fogadták el. A jegyzőkönyv alapján a Fidesz–KDNP-ből igennel szavaztak, a Mi Hazánkból tartózkodtak, a DK-ból és a Tisza Pártból nem regisztráltak voksot. (Utóbbiak más aznapi voksolásoknál is hiányoztak.)
Az EP közleménye szerint az új szabályokkal a jogérvényesítési hiányosságokat kezelnék, különösen a határokon átívelő ügyekben. A büntetési követelmények biztosítanák, hogy a nemzeti szabályok szerinti maximális szankciók ne legyenek túl alacsonyak. A tagállami hatóságoknak továbbra is lehetőségük lesz arra, hogy szigorúbb szabályokat fogadjanak el, és a rendelkezéseket nemzeti jogrendszerükhöz igazítsák.
Megerősítik a nemzeti hatóságok és az uniós szervek – köztük az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Ügyészség, az Europol és az Eurojust – közötti együttműködést, javítják az információcserét és a munkájuk összehangolását. A tagállamok évente összehasonlítható, programokkal feldolgozható adatokat is közzé fognak tenni.
A tagállami hatóságoknak nemzeti korrupcióellenes stratégiákat kell elfogadniuk és rendszeresen frissíteniük. Ebben a civileket is be kell vonni. Értékelniük kell a kockázatokat, illetve „szilárd rendszerekkel” kell küzdeniük az összeférhetetlenség ellen és a politikai finanszírozás átláthatóságáért. A korrupció megelőzésére és kezelésére célzott és kellően független szerveket is létre kell hozni.
Az irányelvet hivatalosan még a másik döntéshozó testületnek, a tagállami kormányokat képviselő Tanácsnak is el kell fogadnia, de informálisan már megegyeztek az EP-vel, így ilyenkor ez már általában csak formaság. A jogszabály ugyan a kihirdetése után húsz nappal hatályba lép, de mivel irányelv, a tagállami hatóságoknak is át kell ültetniük a nemzeti jogukba. Erre egy, a szabályok egy részénél másfél évet kapnak, ha nem akarnak akár pénzbüntetéshez vezető kötelezettségszegési eljárást a nyakukba.
