„Ki nem szarja le, kié Grönland?” – fakadt ki az amerikai szenátor, majd lekishölgyezte a dán kormányfőt
„Ki nem szarja le, kié Grönland?” Durván fordítva ezzel rontott neki Lindsey Graham republikánus szenátor Mette Frederiksen dán kormányfőnek a hó elején zajlott müncheni biztonságpolitikai konferencián. A zárt ajtók mögött elengedett tiráda sokaknak nem tetszett, a Politico pedig azután szerzett róla tudomást, hogy Elissa Slotkin demokrata szenátor nyilvánosan bocsánatot kért emiatt a miniszterelnöktől.
„Ezúton szeretnék bocsánatot kérni az amerikai szenátorok küldöttségében betöltött szerepemért, és kifejezni határozott egyet nem értésemet az önnel folytatott találkozónk során elhangzott megjegyzésekkel.”
Slotkin a fenti mondata mellett hozzátette, a delegáció viselkedése nem tükrözi az ő nézeteit a közös szövetségről. Slotkin tehát arra utalt, hogy a Donald Trump elnökhöz rendkívül lojális Graham botrányt okozott egy zárt ajtós tárgyaláson a február 13–15. közötti konferencián. Graham az ülés elejétől kezdve átkozódott folyamatosan, ekkor dobta oda a „ki nem szarja le”-mondatot is Frederiksennek. A kormányfőt többször is csak „kishölgyként” emlegette.
Slotkin 10 perc után megelégelte ezt, és elhagyta a termet. Egy kongresszusi munkatárs azt mondta a Politicónak, hogy „megdöbbentő” és „vadul helytelen” volt az egész ülés. Graham nem nagyon röstelkedett, a Politico megkeresésére hasonlóan felelt: „El fogom mondani újra, le se szarom, ki birtokolja Grönlandot.” Számára ugyanis az a legfontosabb, hogy Trump meg akarja erődíteni a dán korona alá tartozó szigetet, hogy erősebbé tegye a NATO sarkköri védelmét. Szerinte az európai országok nem látják át a nagyképet, ez tükröződik a Grönland ügyében adott válaszaikban.
Graham elmondásával ellentétben Trump újraválasztása óta többször is elmondta, meg akarja szerezni a szigetet az Egyesült Államoknak. Beszélt megvásárlásról, de a katonai megszállást se zárta ki, legutóbb pedig indokolatlanul egy kórházhajót küldött a szigethez. A grönlandiak, dánok és európai országok is felháborodtak emiatt, Dánia extra katonákat telepített a szigetre, az Európai Unió pedig belengette a kereskedelmi egyezmény elkaszálását. Trump végül engedett a szélesedő kereskedelmi háborúban, és közölte, megállapodtak Grönlandról.
Slotkin mindenesetre igyekezett megnyugtatni Frederiksent, mondván a katonai erővel fenyegetés és a találkozón elhangzottak nem tükrözik az amerikaiak többségének véleményét. Szerinte egy szuverén területet érő fenyegetések szükségtelenek és kontraproduktívak, már ami az amerikaiak biztonságát illeti. Empatikusan megemlítette, „tudom, hogy az elmúlt pár hónap eseményei megrázták az európaiakat”, és megváltoztatták az USA-hoz fűződő viszonyt. De reméli, az országaikat összekötik majd a közös értékek.
Az előrehozott választásra készülő Mette Frederiksen hivatala nem reagált a Politico megkeresésére. Hogy miért kell ennyire Trumpnak Grönland, arról itt írtunk bővebben.
