Hiányoznak azok a feljegyzések az Epstein-aktákból, amikben egy nő szexuális erőszakkal vádolta meg Trumpot
Az amerikai igazságügyi minisztérium által január végén közzétett Epstein-aktákban szerepel egy dokumentum, amely szerint egy nő 2019-ben azzal kereste fel az FBI-t, hogy az 1980-as években Jeffrey Epstein és Donald Trump is megerőszakolta. A nő akkor még kiskorú volt. Az Epsteinről tett részletes vallomása megtalálható a dokumentumok között. A Donald Trumpról tett azonban nem, hiába szerepel egy feljegyzésben, hogy a nő három interjút is adott az állítólagos erőszakkal kapcsolatban a nyomozóknak – írja a New York Times.
A nő nem sokkal azután jelentkezett az FBI-nál, hogy 2019-ben szexuális bűncselekmények miatt letartóztatták Jeffrey Epsteint. A nyomozóknak azt mondta, a '80-as években, 13–15 éves kora között Epstein többször megerőszakolta, és bemutatta Donald Trumpnak is, aki szintén többször erőszakosan közösült vele.
Az egy hónapja nyilvánosságra hozott, mintegy három millió oldalnyi dokumentumban a nő vádjaival kapcsolatban két feljegyzés található meg. Egy összesítés, amely szerint a nő 2019-ben összesen négy interjút adott az FBI nyomozóinak. A lista szerint az egyik alkalommal az Epstein által elkövetett bűncselekményekről beszélt – ennek a beszélgetésnek az FBI által elkészített összefoglalója szintén szerepel a dokumentumok között. A másik három alkalom leirata azonban nem, amelyeken a nő a Donald Trump elleni vádjait részletezhette.
A New York Times a héten több választ is kapott az igazságügyi minisztériumtól arra vonatkozóan, miért hiányozhatnak ezek az iratok a nyilvánosságra hozott aktákból. Hétfőn általánosságban azt válaszolták, csak a bizalmasnak minősülő anyagokat, illetve a duplikációkat hagyták ki a nyilvánosságra hozott anyagokból. Kedden ezt azzal egészítették ki, hogy azokat sem közölték, amelyeknek nyilvánosságra hozatala folyamatban lévő szövetségi nyomozást befolyásolt volna – azt nem részletezték, hogy a nő által tett vallomás ebbe a kategóriába esik-e. Végül szerdán azt közölték, a bejelentés kapcsán felülvizsgálják, mely dokumentumokat tettek közzé, és melyeket nem, és ha olyanra bukkannak, amelyeket a törvényi kötelezettség ellenére hibásan jelöltek meg, és nem közöltek, azokat közzéteszik.
Amikor múlt hónap végén nyilvánosságra hozták az aktákat, a minisztérium hangsúlyozta, azok számtalan „megalapozatlan, szenzációhajhász vádakat” is tartalmaznak Donald Trumppal szemben, amelyeket közvetlenül a 2020-as választás előtt juttattak el az FBI-nak. Trump többször is tagadta, hogy bármilyen szabálysértést követett volna el, és hogy bármilyen köze lett volna Epstein áldozataihoz.
Bébiszitterkedni hívták, leitatták, megerőszakolták
Az egyetlen összefoglalóban, amely szerepel az aktákban a nő az Epsteinnel való kapcsolatát részletezte a nyomozóknak. A 2019 nyarán adott vallomásában azt állította, az 1980-as évek közepén került kapcsolatba az üzletemberrel, amikor 13–15 éves volt, és Dél-Karolinában élt. Azt állította, azért hívták meg egy Hilton Head Island-i házba, hogy gyerekekre vigyázzon, de amikor megérkezett, csak Epstein tartózkodott a házban, aki leitatta, kokainnal és marihuánával kínálta, és több alkalommal megerőszakolta.
Az interjúban azt is mondta, korábban nem tudta, pontosan ki az a férfi, aki megerőszakolta, a 2019-es letartóztatáskor közzétett fényképeken ismerte fel. Meg is mutatta a fényképet a telefonján a nyomozóknak – ezen a széles körben ismert felvételen Epstein Trumppal együtt szerepelt. Bár a nő megengedte a nyomozóknak, hogy felvételt készítsenek a fotóról, arra kérte őket, takarják ki Trumpot. Ezt a nő jelenlévő ügyvédje azzal indokolta, a nő tart az „ismert emberek megtorlásától”.
Az egyetlen nyilvánosságra hozott feljegyzésben Trumppal kapcsolatban csak az az állítás szerepel, miszerint a '80-as években Epstein mutatta be neki a fiatal nőt, akit állítása szerint Trump „erőszakos és visszataszító módon bántalmazott”.
A nő 2019-ben csatlakozott egy Epstein ellen indított csoportos perhez is, amelyet az üzletember korábbi áldozatai közösen indítottak. Később azonban ejtette a vádjait. Az nem ismert, hogy anyagi kompenzációt kapott-e a perben. Egy 2021-es bírósági jegyzőkönyv szerint a nőt alkalmatlannak ítélték az Epstein-áldozatok számára létrehozott alapból történő kártérítésre, de nem részletezte, hogy miért. A nő ügyvédje nem kívánta kommentálni a frissen nyilvánosságra hozott feljegyzések tartalmát a New York Timesnak.
Visszásságok a dokumentumok kezelése körül
Az amerikai igazságügyi minisztérium január végén hozott nyilvánosságra hárommillió oldalt az Epstein-aktákból, ezekben többek között Donald Trump, Elon Musk, Bill Gates, András volt yorki herceg és a Clinton házaspár neve is feltűnt. Arról, hogy Epstein mocska hogyan fröccsent rá a globális elitre, ebben a cikkben olvashatnak.
A dokumentumokat azután hozták nyilvánosságra, hogy a kongresszus nyomására Donald Trump amerikai elnök törvényben kötelezte erre az igazságügyi minisztériumot. A jogszabály szerint a nyilvánosságra hozott dokumentumokban ki kellett takarni az áldozatok nevét, arcát, minden erőszakra, gyerekek elleni abúzusra utaló jelet, és minden olyan információt, amely folyamatban lévő nyomozásban érintett. Azt viszont kifejezetten megtiltotta a törvény a szövetségi tisztviselőknek, hogy „szégyen, hírnévrombolás vagy politikai érzékenység” alapján visszatartsanak vagy cenzúrázzanak közszereplőkről szóló anyagokat.
Ennek ellenére Epstein korábbi áldozatai azért kritizálták a minisztériumot, mert sokszor elégtelenül takarták ki az áldozatok személyazonosságát, több helyen kitakaratlan maradt az arcuk, vagy olyan részletek szerepeltek róluk, amelyek alapján azonosíthatóak voltak. Az áldozatok azt is kritizálták, hogy több fényképen nem takarták ki a meztelen női testeket sem. Ezzel szemben – az áldozatok állítása szerint – a különböző férfiak által elkövetett visszaélésekkel kapcsolatos anyagokat jelentősen cenzúrázták.
