Irán és az Egyesült Államok is a diplomáciát preferálja, elkezdték az újabb tárgyalást
Irán és az Egyesült Államok csütörtökön Genfben kezdte meg újabb, immár harmadik tárgyalását, ennek célja a régóta fennálló nukleáris vita rendezése és az Irán elleni amerikai támadások megelőzése. A két ország februárban indította újra a tárgyalásokat, mert az amerikai adminisztráció meg akarja akadályozni a teheráni nukleáris program előrehaladását, amelynek létezését Irán tagadja. A tárgyalások azután folytatódnak, hogy pár napja támadópozícióba rendeződtek az amerikai csapatok, már majdnem minden a helyén egy Irán elleni támadáshoz.
Donald Trump közel egy hete újságírók előtt azt mondta: korlátozott katonai csapást fontolgat, hogy nyomást gyakoroljon Iránra. Meglepő módon ehhez képest szerdai évértékelő beszédében az amerikai elnök csak majdnem másfél óra után említette meg, hogy csapást mérne Iránra az iszlám köztársaság atomprogramjának leállításának érdekében. Ebből viszont kiderült az amerikai elnök álláspontja: Trump a diplomáciát részesítené előnyben, de nem engedi, hogy Teherán atomfegyverhez jusson.
Steve Witkoff amerikai különmegbízott, illetve Donald Trump veje, Jared Kushner ül tárgyalóasztalhoz Genfben Abbász Aragcsi iráni külügyminiszterrel, írja a Reuters egy amerikai tisztviselőre hivatkozva. Marco Rubio amerikai külügyminiszter korábban azt mondta, komoly gondot okoz, hogy Irán elzárkózik ballisztikusrakéta-programjának megvitatása elől. Ománi közvetítők kísérik végig a tárgyalást, illetve az ENSZ nukleáris felügyeleti szervének vezetője is csatlakozik a tárgyalásokhoz.
Az Egyesült Államok már hatalmas katonai erőt állított fel a Közel-Keleten, ez a legnagyobb katonai telepítés Amerika 2003-as iraki inváziója óta. Az atomfegyverkezés megállítása miatt Amerika indított már egyszer rövid támadást Irán ellen, akkor Irán válasszal fenyegetőzött, de végül nem eszkalálódott a konfliktus a két ország között. Irán az amerikai–iráni tárgyalások keddi fordulója után azt mondta, országuk tisztességes és gyors megállapodást akar elérni, de nem mond le az oximoronnak hangzó „békés nukleáris arzenálról”. Irán ugyanakkor kijelentette, hogy a megállapodás elérhető közelségben van, ha a diplomácia élvez elsőbbséget.
Egyelőre azt sejteni sem lehet, hogy mi Trump célja Irán esetleges megtámadásával. Januárban még arról beszélt, hogy a megélhetési válság miatt kezdődött, majd brutálisan levert rendszerellenes tüntetőket akarja megsegíteni. Az utóbbi hetekben már inkább a nukleáris program létesítményeinek teljes leszerelését és a dúsítotturán-készlet átadását követelte, valamint a ballisztikusrakéta-erő méretének és képességeinek visszanyesését.
A lehetséges célpontok között az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint ott lehetnek az iráni atomlétesítmények, rakétakilövő állások, a Forradalmi Gárda főhadiszállása, légvédelmi rendszerek és dróngyártó üzemek. Emellett a katonai és politikai vezetők ellen végrehajtott célzott támadások, például az ország tényleges vezetőjének, a 86 éves Ali Hamenei ajatollahnak a meggyilkolása is felmerült. A New York Times értesülései szerint nemcsak légicsapások szerepelnek az opciók között, hanem a különleges erők bevetése is egyes katonai célpontok ellen.
Irán láthatóan igyekszik elkerülni az eszkalációt, Maszúd Peszeskján
iráni elnök csütörtökön kijelentette, hogy betiltották a tömegpusztító fegyvereket, Teherán tehát nem fog atomfegyvereket fejleszteni, ahogy Irán állítása szerint eddig sem tette. Irán továbbra is fenntartja, hogy nukleáris programja nem ütközik az 1970-ben ratifikált atomsorompó-egyezménybe.
