Putyin egy illiberális autokráciákból álló világot akar, de Európa három minisztere ellentartana ennek

Vlagyimir Putyin orosz elnök azt remélte 2022-ben, hogy négy nap alatt térdre kényszeríti Ukrajnát. Azonban „a néhány napból négy év lett. Négy év, amely alatt Moszkva egyetlen célját sem tudta elérni. Éppen ellenkezőleg. Az orosz hadsereg veszteségei hatalmasak. Sikerei csekélyek.” Ezzel a felütéssel indul az a vendégcikk, amit Johann Wadephul német, Jean-Noël Barrot francia és Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter jegyez a Frankfurter Allgemeine Zeitungban – a cikk magyarul is olvasható a budapesti német nagykövetség weboldalán.

Az ukrajnai orosz invázió kezdetének negyedik évfordulóján, kedden jelent meg a cikk, ami a felütés után borzasztó orosz veszteségeket sorol. A szerzők – valószínűleg hírszerzési információk birtokában – azt állítják, az orosz haderő vesztesége halottakkal, sebesültekkel és eltűntekkel együtt meghaladja az 1,2 millió főt. Ez pedig több, mint a Szovjetunió és Oroszország teljes harci vesztesége a második világháború óta lezajlott összes konfliktusukban.

A külügyminiszterek szerint nem sikerült Putyin ukrajnai terve, mert alábecsülte az ukránok ellenállóképességét, hősiességét, nemzettudatát, valamint a Nyugat szolidaritását. „A NATO sosem volt még ennyire egységes. Ráadásul erősebb, mint valaha. Finnországgal és Svédországgal két új szövetségesünk lett – Svédország esetében ez 200 évnyi semlegesség után történt” – írták meg a bővítésről, amit amúgy sokáig Magyarország akadályozott.

Putyin a miniszterek szerint „a felmorzsolásra játszik” az energetikai infrastruktúra támadásával Ukrajnában (amivel több helyszíni riportunkban is foglalkoztunk). Ez sérti a nemzetközi jogot, és háborús bűncselekménynek minősül Wadephul, Barrot és Sikorski szerint. Putyin célja így fest a cikk alapján:

„Nevezetesen egy illiberális autokráciákból álló világ, amely kihívást jelent a demokratikus Nyugat számára. Oroszország Ukrajna elleni agressziója egy a szabályokon alapuló nemzetközi rend elleni nagyobb léptékű támadás része.”

A miniszterek arról írnak, épp ezért támogatják Ukrajnát légvédelemmel, az energetikai létesítmények megjavításával, a 90 milliárd eurós uniós csomaggal – amit Magyarország blokkol –, ezért hoznak szankciókat, támogatják Ukrajna EU-csatlakozását, akarják felelősségre vonni a háborús bűnösöket, fogadják be a menekülteket. És ezért alkották meg a tettre készek koalícióját. A miniszterek szerint Ukrajna szorosabban kapcsolódik Európához, mint valaha, és az ország csak az erő pozíciójából érheti el a békét. Ezért is maradnak befagyasztva az orosz vagyonelemek. Végül így zárják a cikket:

„Négy évnyi háború után nemcsak Ukrajna vált más országgá. Európa is más, mint azelőtt. Európa erősebb és ellenállóbb lett. Európa ismeri a szabadság értékét. És kész arra, hogy kiálljon érte.”

A négy éve tartó háborúhoz kapcsolódóan itt olvasható Alekszandr Baunovval, A rezsim vége című könyvet jegyző íróval rögzített interjúnk.