Megütötte a Samsung gödi gyárának híre a dél-koreai sajtó ingerküszöbét. A múlt héten tucatnyi médium írt a nehézfémszennyezésről. Így bár a dél-koreai olvasóknak volt lehetőségük értesülni a történtekről, a Telexnek nyilatkozó koreai újságírók szerint a hír a periférián maradt. A nagyobb televíziós csatornák, a legnagyobb koreai kiadványok és napilapok érdemben nem írtak az elégtelen szűrőberendezés miatt a dolgozókat fenyegető rákkeltő nehézfémek miatt egyébként súlyos, a hatóságok és a magyar kormány felelősségét is felvető ügyről.
A kisebb elérésű internetes kiadványok cikkeinek „hatása a koreai társadalomban korlátozott”, mondta egyikük, névtelenséget kérve. Elmondása szerint Dél-Koreában a globális vállalat magyarországi gyárának ügye lokális történetnek számít, így kevéssé van a dél-koreaiak látóterében. Ott az ország fekvésénél fogva Kína, Oroszország, Japán, vagy a fontos szövetséges Egyesült Államok van a sajtó és a figyelem a fókuszában. Ez azzal együtt is igaz, hogy Magyarország viszonylag népszerű turisztikai célpontja a hasonló méretű, de 51 milliós távol-keleti ország lakóinak.
Rákkeltő anyag egészségügyi határértékének 510-szeres túllépéséről írt a dél-koreai Chosun Daily, majd ugyanígy, a Telexre hivatkozó AFP-n keresztül tájékoztatott az ügyről a Korea Daily. „A gyanú szerint a Samsung akkumulátorgyára eltitkolta a rákkeltő anyagok kibocsátását” – írta szemléjében a lap, a cikkből leszűrve, hogy a magyar kormány nem akarta elriasztani az ágazat távol-keleti befektetőit, így a cég termelésének felfüggesztése helyett időt adott a Samsungnak, de az később sem rendezte megnyugtatóan a problémát. Nagyjából ugyanez köszönt vissza a News1 oldalán is, megemlítve még, hogy Rogán Antal a bezárás mellett érvelt, mondván, hogy az ügy nyilvánosságra kerülése súlyos politikai kockázattal járna.
De korábban is felbukkant a gödi gyár a dél-koreai lapokban. 2024 őszén a Business Post írt arról, hogy Kocsis-Cake Olivio, akkor már a DK környezetvédelmi politikusaként a gyár bezárása mellett érvelt a környezetvédelmi aggályok miatt. A Samsung akkor közölte, hogy a cég a szigorú veszélyesanyag-kezelés területén „megfelel a magyar kormányzati előírásoknak”. Valójában ekkor már kiszabott büntetést is megfizetett bizonyos előírások megsértéséért.
A lapok egy része máskor is írt a Samsung magyarországi beruházásáról, a fejlesztésekről, így a magyar kormány őszi döntéséről is, amely szerint a cég, sok más külföldi, munkahelyteremtő beruházáshoz hasonlóan költségvetési támogatásban részesült, ebben az esetben csaknem 60 milliárd forintban. A kormány emellett kilátásba helyezett egy, újabb beruházások esetén nyújtandó 133 milliárd forintos támogatást is.
Vietnámban sem sietett a Samsung
A világ számos országában üzemelő Samsungnak nem a gödi az egyetlen ügye. A dél-koreai Newstapa oknyomozó újságíró szervezet Vietnámban tárt fel légszennyezéses ügyet. A Newstapa adatai alapján a Bắc Ninhben működő mobiltelefongyárban a gyártókapacitáshoz képest alulméretezték a légszennyezést szabályozó és mérő rendszereket, így „a gyár körülbelül hét éven át kezeletlen, vegyszereket tartalmazó légszennyezést bocsátott ki”. A szűrők, amiket nem ilyen mértékű termeléshez méreteztek, eltömődtek. Az üzemben ezért inkább eltávolítottak néhány szűrőt, így „a port és mérgező vegyi anyagokat tartalmazó szennyezés közvetlenül jutott” a levegőbe, állította a tanulmány. Megállapította továbbá, hogy a gyárnak éveken át nem volt szennyvíztisztító létesítménye sem, és a termelésből adódó hulladékok kezelése sem volt megoldott.
A Samsung első vietnámi mobiltelefon-gyártó üzeme 2008-ban kezdte meg a termelést, de 2017 után a legérzékenyebb, mérgező anyagokkal operáló munkafolyamatokat kiszervezték a gyártási folyamatban részt vevő külső cégekhez. Így, amikor 2023-ban az egyik beszállítónál metanolmérgezésben egy ember meghalt, három fiatal megvakult és legalább 33 ember megsérült, a cég távol tarthatta magát a felelősségtől. Ugyanakkor tanulmány szerint 2021-ben a cég másik vietnámi üzeménél, Ho Si Minh-ben is kimutatták, hogy az üzemtérbe vegyi anyagok kerülnek, amelyek a dolgozók egészségét károsíthatták.
Abban, hogy ez éveken át folyhatott, szerepük volt a helyi hatóságoknak is. A vietnámi szervek jóváhagyták az üzem működését „és úgy tűnik, utólag nem felügyelték a vállalatot”, mondta ki a tanulmány. Vietnámban nem működhetnek független szakszervezetek sem, és annak érdekében, hogy ez a szabályozás ne változzon, lobbizott a vállalat is – írták.
Nem egyedülálló eset, hogy a valódi megoldásoknál olykor fontosabbnak tűnt a problémák feltárásán dolgozókkal szembeni fellépés. A Telex birtokába jutott dokumentum szerint a gödi gyár működéséről író Átlátszó akadályoztatásáról is tárgyalt a Samsung SDI vezetése 2024 márciusában. A vezetői tanácskozáson készült jegyzetek szerint arra számítottak, hogy a tavaszi választás után indulhat vizsgálat az oknyomozó portál ellen. Hogy ezért-e, nem tudni, de tény, hogy három hónappal később, már a választás után a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatot indított az Átlátszóval szemben. Két évvel később a bíróság első fokon elmarasztalta a hivatalt az Átlátszó jó hírnevének megsértése miatt.
A vietnámi ügy feltárásában nagy szerepet vállalt a Samsung egykori környezetvédelmi és biztonsági felelőse, aki 41 évet dolgozott a vállalatnál. Elmondása szerint 2012-ben szembesült a vietnámi üzemben uralkodó körülményekkel, és hiába jelezte, nem oldottak meg minden felmerült problémát. 2016-ban is élt a veszélyes gyakorlat. „Amikor szembesültem a Samsung tarthatatlan hozzáállásával, elvesztettem büszkeségemet, amelyet korábban a Samsung dolgozójaként éreztem” – mondta az idézett tanulmány előszavában a csak Kang néven említett szakember, aki megjegyezte, hogy a kioldódott anyagok a környezetbe kerülve veszélyeztették a környéken lakók egészségét.
