Egy magyar igent se kapott egy szegénység elleni határozat az EP végszavazásán
Az Európai Parlament (EP) csütörtökön szavazott egy állásfoglalásról, amelyben javaslatokat tett az uniós szegénység felszámolására 2035-ig. Az EU-nak csak támogató jogkörei vannak szociális ügyekben, és az elfogadott szöveg jogilag nem kötelező, de vannak olyan elemei, amelyekben az EP szava számít.
Ilyen például a költségvetés, ahol a beleegyezésére is szükség van. A testület közleménye alapján célzottan legalább 20 milliárd eurót kértek az úgynevezett Európai Gyermekgaranciára, azaz arra, hogy hogy minden rászoruló gyermek hozzáférhessen az ingyenes egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz, gondozáshoz és egészséges táplálkozáshoz. A tagállami hatóságoknak az Európai Szociális Alap Pluszból alapesetben legalább öt százalékot kellene a gyermekszegénység elleni küzdelemre fordítaniuk, és tízet ott, ahol a társadalmi kirekesztés mértéke az uniós átlag feletti.
Az EP azt szeretné, ha az Európai Bizottság a közelgő (jogilag szintén nem kötelező) szegénység elleni uniós stratégiájában a szegénységet az emberi méltóság megsértésének ismerné el, és sürgősen lépéseket tenne a szegénység felszámolására legkésőbb 2035-ig. Az Európai Bizottságnak és az EU tagállamainak támogatniuk kellene az olyan lépéseket, amelyek védik a munkavállalók jogait és a tisztességes béreket, ideértve az egyenlő munkáért egyenlő bért elvét is.
Növelni kellene az olyan közberuházásokat, amelyek hozzáférhetővé teszik a lakhatást, az élelmiszert, a vizet, a megfelelő higiénés körülményeket, az energiát és a közlekedést.
Az EP olyan cselekvési tervet szorgalmaz, amely 2030-ig felszámolná a hajléktalanságot az EU-ban, különös tekintettel a gyermekekre és családokra, a nőkre, valamint az állásukat elvesztőkre.
A szegények politikai részvételét is erősítenék, hogy bevonják őket a döntéshozatalba, az őket érintő intézkedések végrehajtásába és értékelésébe.
A Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk egy más szöveget támogatott volna
A képviselők 385 igennel, 141 nemmel és 53 tartózkodással fogadták el a jelentést. A jegyzőkönyv szerint a végszavazáson a Fidesz–KDNP-ből tartózkodtak (ez gyakorlatilag szándékosan le nem adott voksnak számít), a Mi Hazánkból – a nemet nyomtak. Utóbbi a frakciója, a Szuverén Nemzetek Európájának túlnyomó többségével összhangban szavazott így, a fideszesek csoportja, a Patrióták Európáért (PfE) nagyjából fele-fele arányban adott le elutasító voksot vagy tartózkodott.
A DK-soktól és a tiszásoktól a többi csütörtöki szavazáshoz hasonlóan nem regisztráltak szavazatot. (Az aznapi jelenléti ívek a cikk megjelenésekor még nem voltak elérhetőek.)
A végszavazás előtt, részszavazásoknál és a szöveghez érkezett módosítóknál volt rá példa, hogy a Fidesz-KDNP-ből és a Mi Hazánkból is igennel voksoltak. Az első, PfE-s képviselők által benyújtott módosító gyakorlatilag teljesen lecserélte volna a szöveget.
A tervezet többször is hangsúlyozta, hogy a szociálpolitika elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartozik, és tiszteletben kell tartani az önrendelkezésüket. A családok középpontba helyezésénél Magyarországot és Olaszországot említette példának, többek között adóügyi ösztönzőkkel növelné a születésszámot (a hazai rendszer szociális következményeiről bővebben itt írtunk).
Arra kérte volna az Európai Bizottságot, hogy „tekintsen el a zöld energiára vonatkozó jelenlegi stratégiájától, amely szegénységbe sodorja a családokat, a vállalkozásokat és a munkavállalókat”. A szöveg hangsúlyozta a munkaerőpiaci befogadást, többek között a fogyatékossággal élők foglalkoztatásának ösztönzését, és szilárd szociális lakhatási politikát akart.
A tagállamoknak azt javasolta volna, hogy támogassák a magas szintű közszolgáltatásokat, például az oktatást és az egészségügyet, fektessenek különös hangsúlyt a vidéki és rosszul ellátott területeken élő gyermekekre.
A szöveget lecserélő PfE-s módosítót hiába támogatták a Fidesz-KDNP-ből és a Mi Hazánkból is, csak 157 igent kapott 411 nem és 14 tartózkodás mellé, így elutasították.
