Egy érzelmes hírszerző, Dunába pottyant telefonok és egy bedöntött fintechcég igazgatója is előkerült a nagy bécsi kémperben
„Érzelmes vagyok, ez annak köszönhető, hogy félig olasz vagyok” – hangzott el csütörtökön a vádlottól a Bécsi Tartományi Büntetőbíróságon, ahol az országot lázban tartó kémügyet tárgyalják. A korábbi hírszerző, Egisto Ott állt bíróság elé amiatt, mert Oroszországnak kémkedhetett. A vád szerint a 63 éves Ott információkat adott át egy Jan Marsalek nevű férfinak, aki a Wirecard nevű, bedőlt, fizetési megoldásokkal foglalkozó céget vezette.
A korábban a BVT-nek, az osztrák Szövetségi Alkotmányvédelmi és Terrorelhárítási Hivatalnak dolgozó Ottot azzal vádolja az ügyészség, hogy visszaélt a pozíciójával, nagy mennyiségű személyes adatot gyűjtött össze, rendszámokat, helyszíneket és utazási adatokat, sokszor a Kremlnek kényelmetlen, disszidens oroszokról. Ezeket aztán átadta az orosz szolgálatok embereinek.
A 172 oldalas vádirat 119 vádpontot tartalmaz. A vádirat szerint Ott elégedetlen volt szakmai előmenetelével – szerinte párthűség alapján lehetett csak feljebb lépni –, és a pénzügyeivel is. Ezért euróban három-négy-öt számjegyű összegekért vállalta a hivatalos munkán kívüli megbízásokat. Emiatt vesztegetésért is felelnie kell a bíróságon.
Egisto Ott 1962-ben Villachban született, a nyolcvanas évektől rendőrként dolgozott a Kleine Zeitung tömör életrajza szerint. 1993-ban került a terrorelhárításhoz, majd annak jogutódjához, a BVT-hez. 2017-ben ideiglenesen felfüggesztették, már akkor az volt a gyanú vele szemben, hogy az oroszoknak kémkedhetett. 2018-ban visszamehetett dolgozni, de 2021-ben másodszor is elvesztette a munkáját, ekkor már őrizetbe is vették.
A 2015–2020 közötti, az oroszok előnyére, az osztrákok kárára végzett tevékenységéhez nem kért engedélyt, az átadott adatokat nemzeti és nemzetközi rendőrségi adatbázisokból szerezte. Azzal vádolták meg konkrétan, hogy „az Orosz Föderáció titkos hírszerző szolgálatát támogatta az Osztrák Köztársaság kárára”. A vád szerint az adatokat átadta Marsaleknek és más orosz ügynököknek pénzért cserébe. Ottot végül 2024-ben vették őrizetbe, Karl Nehammer kancellár a BBC szerint akkor azt mondta az ügyre, hogy az „fenyegetés a demokráciára és az országunk nemzetbiztonságára”.
Mint korábbi cikkünkben írtuk, a Kelet és Nyugat kereszteződésében fekvő semleges ország fővárosaként Bécs az ENSZ, az OPEC és más nemzetközi szervezetek kirendeltségeinek ad otthont, évtizedek óta a globális kémkedés melegágya. Oroszországnak Bécsben van a legtöbb akkreditált diplomatája a világon, a Telex forrásai szerint hatszáz fő. A hírszerzési szakértők szerint körülbelül harmaduk valószínűleg kém.
Telefonok a Dunában, laptop az irániaknál
Ott belügyi dolgozók telefonos adatait is eljuttatta az FSZB-hez. Egy 2017-es dunai hajókiránduláson vízbe esett több készülék, ezeket szerezte meg Ott, majd adta át Marsaleknek a később lemásolt adataikat.
2022-ben egy laptopot kellett elemelnie és átadnia az oroszoknak. Ez azért volt fontos az ügyészség szerint, mert az eszköz egy olyan titkos biztonsági hardvert tartalmazott, aminek segítségével az uniós tagállamok biztonságosan kommunikálhatnak. A titkos információkat is tartalmazó eszközt átadta az oroszoknak 20 ezer euróért, ők pedig a gyanú szerint Teheránban odaadták az iráni rezsim embereinek. Hogy mi célból, nem tudni.
A Profil szerint Marsalek csetjeit megszerezte a brit hírszerzés, és átadta az osztrák hatóságoknak. Az írott beszélgetésekből rekonstruálható az elemelt mobilok és a laptop útja Törökországon át Moszkváig, és tovább. Ott egyébként azzal védekezik, hogy a postaládájában találta a belügyes telefonokat. Az ügyész csütörtöki egyórás vádbeszédében erre azt mondta: „Évek óta ügyész vagyok. Soha nem voltak névtelen hivatali mobiltelefonok a postaládámban. És biztos vagyok benne, hogy önnek sem voltak.” A vád szerint Ott ezért az akcióért 50 ezer eurót kapott a már Moszkvában élő Marsalektől, orosz közvetítőkön keresztül.
Egy névtelen rendőr vádlott is van az ügyben, aki megőrzött három telefont, és megpróbálta azok adatait kinyerni. Az informatikus vádlott az ügyészség szerint nem tudott róla, hogy az oroszok számára végzi a munkát, azt hitte, a vízbe esett készülékekről pusztán adatmentést végez. Ezért kémkedéssel nem vádolták meg, csak hivatali visszaéléssel és hivatali titoksértéssel, illetve ettől függetlenül tiltott fegyvertartással.
Ott részt vett még a vád szerint egy olyan dosszié összeállításában, amiben tények és kitalációk keveréke szerepelt a BVT több munkatársáról. Az újságíróknak és ügyészeknek 2017-ben kiküldött lejárató anyag célja a BVT hitelességének csorbítása volt, főleg az ekkor kisebbségi koalíciós partnerként kormányra került Osztrák Szabadságpárt szemében. Végül a belügyminisztériumot átvevő párt elintézte, hogy a rendőrség rajtaüssön a BVT irodáján, és rendkívül fontos adathordozókat is elhozzon. Ott abban látta későbbi szerepét, hogy a szerinte kompromittálódott szolgálatot ő építi majd újjá, és ő is fogja vezetni. Úgy tűnt, az oroszok számítása bejön, beszivárognak mélyen az osztrák titkosszolgálatba, de ekkor jött a kormánykoalíció bukását hozó Ibiza-videó, illetve a Wirecard bedőlése és Marsalek futása.
Van egy különös vádpont is: e szerint Ott egyfajta hibaelemzést készített az oroszoknak a 2019-es berlini gyilkosságról, amikor egy csecsen emigránst öltek meg orosz ügynökök. A vádirat szerint azzal segítette az oroszokat, hogy leírta, mik voltak a merénylet gyenge pontjai, amiket a jövőben el kell kerülni.
A Doktor-művelet
Ott tagadja a vádakat. Ha elítélik hatalommal való visszaélés, korrupció és Ausztria ellen elkövetett kémkedés vádjával, akár 5 év börtönbüntetést is kaphat. A Profil – ami részt vett az ügy feltárásában – sopánkodó cikkében arról írt, a hatalmas belföldi és nemzetközi médiaérdeklődés ellenére egy kis teremben tartják az első tárgyalást, mivel a nagytermet épp renoválják.
Ott ügyvédje, Anna Mair az első tárgyalási napon ragaszkodott védence ártatlanságához, és figyelmeztette a bíróságot, a hírszerző ügynökségekhez kapcsolódó ügyekben nem a józan ész szerint kell eljárni, más megközelítés szükséges.
Mair elmondta a bíróságon, hogy Ott azért vette fel 2017-ben a kapcsolatot az orosz Dmitrij Szenyinnel, mert a szökésben lévő FSZB-tisztet a nyugati titkosszolgálatok be akarták szervezni. A Doktor fedőnevű művelet titkos volt, ezért senki sem beszélhet róla, bár a védelemnek Mair szerint van egy tanúja, aki megerősítheti a létezését. Szerinte Ott egy intelligens ember, aki eltüntette volna a nyomokat maga után. Így zárta rövidre a kérdést:
„Tényleg szüksége lett volna az orosz titkosszolgálatnak Egisto Ottra? Nem.”
Maga Ott azt mondta a bíróságon, nincs benne gyűlölet, 63 évesen már csak nyugdíjba akar menni. Anyagi gondjai sosem voltak, ami miatt akár más országnak kémkedett volna. Ekkor mondta a cikk elején szereplő olaszos-érzelmes mondatot is, ami után a Profil szerint az egyik újságíró felnevetett a teremben. Szenyin beszervezésének tervét maga is elismerte, így érvelve: „Ilyen dolgokat ismételten csináltam a hírszerző szolgálatnál töltött időm alatt 1993 óta. Ez bevett gyakorlat volt.” Ugyanakkor a bíró szembesítette Ottot azzal, hogy a Doktor műveletről senki sem tudott a szolgálatnál, Ott ezt a művelet titkosságával indokolta.
A Wirecard-bukástól Moszkváig, avagy Marsalek útja
A német gazdaságtörténet egyik legnagyobb csődje volt a Wirecardé. A cégnél az operatív igazgató (COO) Marsalek felelt a délkelet-ázsiai befektetésekért, pont ezeken úszott el a Wirecard pénze. A Tagesschau bővebben is írt tavaly novemberben az ügyről, ebben illegális szerencsejáték és egy Antiguán élő üzletember is előkerült.
A Wirecard-ügyben 1,9 milliárd euró tűnt el, Marsaleket pedig csalással és sikkasztással vádolták meg később Németországban. Őt már nehéz lesz elkapni, hiába körözi az Interpol csalás miatt. 2020-ban elhagyta Ausztriát – aminek állampolgára – és Moszkvába települhetett át, ahol egy ideig ortodox papnak álcázta magát. Ezt megerősítette a Standard, a Spiegel, a ZDF és az Insider közös nyomozása is. A gyanú szerint Marsalek a KGB utódjának tekinthető orosz FSZB-nek kémkedhetett, a felemelkedéséről a Wirecardban és az oroszok által, egy Natalja Zlobin nevű modellen keresztüli beszervezéséről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.
Az ügyben Markus Braun vezérigazgatót letartóztatták, ellene és a menedzsment többi tagja ellen jelenleg is zajlik a per egy müncheni bíróságon. Marsalek idejében döntött, pár órával a cég összeomlása előtt lépett le. A Wirecard több vezetője ellen 2020. június 22-én adtak ki elfogatóparancsot a német hatóságok, Marsalek ekkor azt közölte, a Fülöp-szigeteken tartózkodik, de hamarosan visszatér Németországba. Ezt az ígéretét valamiért készpénznek vették, és hitt neki az ügyészség.
Párhuzamosan egy másik, a kémsztorihoz köthető ügy is folyamatban van. Thomas Schellenbacher volt parlamenti képviselőt Bécsújhelyen megvádolták azzal, hogy segítette Marsalek menekülését, erősítették meg a BBC-nek. Marsalek Bad Vöslauból repült a képviselő segítségével Belaruszba. Schellenbacher az előző ausztriai választást megnyerő, de többség híján kormányt alakítani nem tudó Osztrák Szabadságpárt politikusa volt, amit ellenfelei „Oroszország kinyújtott karjaként” kritizáltak. Schellenbacher korábban üzleti vonalon ismerte Marsaleket, akivel még a Bécshez közeli Bad Vöslau-i reptérbe való befektetés is szóba került, erről a volt képviselő a Kronének is beszélt korábban.
Schellenbacherhoz 2020. június 19-én eljuttatták egy svéd–orosz állampolgár, bizonyos David Iakobachvili hamisított útlevelét. Iakobachvilit a Standard szerint az osztrák nyomozók is megtalálták, ő azt állította, Oroszországban már megvádolták egyszer kémkedéssel. Akkor egy Sztanyiszlav Petlinszkij nevű ismerőse segített megúszni az ügyet. Petlinszkijt Marsalek közeli kapcsolatának tartották a Standard szerint, ő is segíthetett a hamis útlevél eljuttatásában.
Csak a repülés előtti reggel tudta meg Schellenbacher, hogy nem Iakobachvili, hanem Marsalek lesz a légi utas, aki az utolsó pillanatban a saját nevén került az utaslistára. Végül lejelentették a légiirányításnál a gép indulását, adatait, utasait, majd két perccel a légikikötő zárórája után felszálltak. Ekkor már se rendőrök, se vámosok nem tartózkodtak a reptéren. A Profil szerint Schellenbacher azt tervezte, Marsalekkel repül, hogy a fedélzeten nyélbe üssenek egy üzletet, ami a repülőtérhez kapcsolódott. Marsalek ellen ekkor még nem adtak ki elfogatóparancsot, így szabadon hagyhatta el Ausztriát. Bár több lap megjegyzi, aki elkerüli az igazságszolgáltatást, az két év börtönnel sújtható.
A Presse felvetette Martin Weiss, az Alkotmányvédelmi és Terrorelhárítási Hivatal korábbi osztályvezetője, Ott egykori felettese nevét is. Weiss a hírszerzéstől való távozása után segíthette Marsalek ténykedését, majd szökését, illetve közvetített Marsalek és Ott között. Az osztrák lap összefoglalója szerint Weiss mozgatta a szálakat a szökésnél, az ő kérésére szervezte meg Marsalek utazását Schellenbacher. Weiss ellen a Standard szerint még zajlik a nyomozás, 2021-ben pár napra őrizetbe is vették, de nem emeltek vádat ellene, úgy tudni, Dubajban tartózkodik.
Weiss évekig a BVT legnagyobb és legfontosabb operatív részlegét, a „2. szekciót” vezette, így a legjobban informált hírszerzési tisztviselő volt Ausztriában. Ő volt a felelős az információgyűjtésért, a nyomozások lefolytatásáért és a hírszerzési adatok elemzéséért is. A BVT által gyűjtött valamennyi hírszerzési információ az általa felügyelt osztályon kötött ki. Idetartozott minden olyan információ is, amelyet olyan partnerszolgálatok küldtek Bécsbe, mint a CIA, a német alkotmányvédelmi hivatal vagy az izraeli Moszad.
Schellenbachert a segítségéért végül megvádolták az igazságszolgáltatás akadályozásával, perét Bécsújhelyen tartják, az első tárgyalás napját még nem tűzték ki. Ő állítja, semmit nem követett el, hiszen Marsalek ellen nem volt akkoriban érvényes elfogatóparancs. Az ügyészség Marsalek távozása előtt már elkezdte a nyomozást a Wirecard-ügyben, így azzal érvel a vád, hogy a férfinak tudnia kellett róla, hogy ő is az eljárás részese lesz. A Profil is arról ír, hogy Schellenbacher és Marsalek cseteléseiből látszik, előbbi tudatában volt a Wirecard rossz helyzetének, közelgő bedőlésének. A Kleine Zeitung arról ír, Nina Bussek, a bécsi ügyészség szóvivője megerősítette az APA hírügynökségnek, hogy Schellenbachert bűnsegédlettel vádolják.
A bolgár szál
Marsalek a gyanú szerint egy Londonban ügyködő bolgár csoportot is irányított, aminek tagjait Oroszországnak való kémkedésért helyezték vád alá. A tárgyaláson előkerültek olyan üzenetek, amik szerint Marsalek plasztikai műtétekkel igyekezett elváltoztatni a megjelenését. Az egyik üzenetben egy Ruszev nevű bolgárnak arra panaszkodott, hogy az egyik operáció után épp az ágyában lábadozik fejfájással. Egy 2021-es üzenetben Ruszev megdicsérte Marsalek fejlődő angoltudását, aki azt felelte, igyekszik fejleszteni a képességeit.
„Új szerepemben mint nemzetközi szökevény felül kell múlnom James Bondot” – indokolta a nyelvtanulását.
A bécsi bírósági tárgyaláson egyébként elhangzott, Marsalek Rupert Ticz álnéven társaloghatott a bolgárokkal. Apró bolgár szál még az ügyben, hogy Ott egy regisztrációs igazolást is beszerzett Hriszto Groszev Bécsben élő bolgár oknyomozó újságírónak, aki írt annak idején Szergej Szkripal londoni novicsokos megmérgezéséről. Ez a vádirat szerint „kizárólag az orosz hírszerző szolgálat érdekében” történt – írja az ORF. Groszev lakására be is törtek az oroszok, és elvittek adathordozókat.
Ott pere akár márciusig eltarthat, februárban kezdhetik el a tanúk meghallgatását, mind a 89-et. Mivel többen nem érzik biztonságban magukat, nem biztos, hogy mindenki megjelenik.
