Trump veje a Béketanács ülésén bemutatta a felhőkarcolós-lakóparkos Gáza mestertervét
Miután csütörtökön a davosi Világgazdasági Fórum keretében Donald Trump vezetésével 22 ország képviselői – köztük Orbán Viktor – aláírták a Béketanács alapító okiratát, Jared Kushner, az amerikai elnök veje bemutatta az amerikai kormány Gázával kapcsolatos „mestertervét”.
A Trump első ciklusában közel-keleti különmegbízottként tevékenykedő ingatlanbefektető leszögezte, hogy egy gázai rendezés előfeltétele az, hogy a terület felét még mindig ellenőrzése alatt tartó Hamász beleegyezzen a leszerelésbe, és megvalósuljanak az övezet kormányozhatóságához elengedhetetlenül szükséges biztonsági garanciák. A terv szerint a terrorszervezetnek „azonnal” le kell adnia teljes nehézfegyverzetét, a későbbiekben pedig a Hamászt leváltó rendőri erőnek kéne beszolgáltatnia kézifegyvereit. Miután az övezet demilitarizációja lezárult, a Gáza területének 53 százalékát megszállva tartó izraeli hadseregnek vissza kell vonulnia.
Kushner az ezután következő 100 napot a segélyezésre és a helyreállításra szánná, ezután kezdődne Gáza újragondolása, mely során a Fehér Ház a „szabad piac elveit akarja alkalmazni”, ugyanúgy, ahogy azt (az amúgy konkrét üzletkötésekbe is beleszóló) Donald Trump teszi az Egyesült Államokban.
Az amerikai vízió fázisokra osztaná a rendezést, és északról délre haladva építené újjá a két évtizede izraeli karantén alatt álló övezetet, mely a 2023. október 7-i Hamász-terrortámadással kirobbant háború során gyakorlatilag teljesen elpusztult. A futurisztikus látványtervek alapján egy felhőkarcolókkal és sétányokkal teli luxusövezet nő ki a rommezőből, a „mesterterv” 100 százalékos foglalkoztatottságot, egy új kikötőt és egy repteret is ígér Gázának. Kushner szerint manapság három év alatt építenek városokat két vagy akár három millió ember számára. „Ezek a dolgok nagyon is megvalósíthatók, ha meg akarjuk őket valósítani.”
Az ingatlanbefektető-diplomata szerint „az elkövetkezendő hetekben” Washingtonban rendeznek egy adománygyűjtő konferenciát – erre annál is nagyobb szükség lehet, mivel az ENSZ számításai szerint minimum 70 milliárd dollárra van szükség Gáza helyreállításához, a prezentáció egyik slide-ján pedig csak a déli Rafah újjáépítésénél 25 milliárd dolláros becsült költség szerepel.
Ahogy arról írtunk, az ENSZ-pótlékká emelt Béketanács mellett az USA több, konkrétan Gázával foglalkozó testület felállítását is bejelentette a hét végén. Ezek szerepét azonban Kushner nem taglalta.
Kushner prezentációjában „30 napos türelmi időt kért” a közel-keleti országoktól, és leszögezte, „nincs B tervünk, csak egyetlen tervünk van, amiről aláírtunk egy megállapodást, és mindannyian elkötelezettek vagyunk annak megvalósítása mellett”.
Jared Kushner már 2019-ben is kidolgozott egy sokat kritizált palesztin béketervet, amelyet a Fehér Ház az „évszázad megállapodása”-ként reklámozott. A Békétől a Jólétig címet viselő tervezet 50 milliárd dolláros befektetéssel számoló gazdaságpolitikai fejezetét szerzője a Marshall-tervhez hasonlította. Donald Trump második ciklusának elején pedig bejelentette, hogy az Egyesült Államok kezelésbe venné a Gázai övezetet, amelyből „közel-keleti riviérát” építene – miközben a kétmilliós palesztin lakosság jelentős részét kitelepítené. A „Gaz-a-Lago-tervet” később Trump közel-keleti szövetségesei nyomására ejtette, azonban a vízió azóta is visszaköszön izraeli szélsőjobboldali politikusok által publikált MI-videókon.
