Nagy dérrel-dúrral harangozta be az új, ügyvivő venezuelai kormány, hogy jószándéka jeléül több mint száz politikai foglyot enged szabadon. Péntekre a háromból kettő magyar állampolgárt is kiengedtek olaszok, spanyolok, argentinok, amerikaiak és persze venezuelaiak társaságában. Utóbbiak közt több prominens ellenzéki figura is volt. A Delcy Rodríguez vezette ideiglenes kormány nyilvánvalóan amerikai nyomásra lépte meg ezt, miközben az elfogott Nicolás Maduro rendszerének erős emberei csendben folytathatják a munkájukat.
A politikai foglyok közt több magyar állampolgár is van és volt. A magyar sajtót leginkább bejárt név Bossányi Zsuzsannáé, aki egy panamai felségjelzésű hajón tartózkodott, ami a második világháború idejéből származó hajóroncsok után kutatott. A legénységet kémkedés gyanújával vették őrizetbe tavaly júniusban. Ezután egy női börtönbe szállították, ahol a caracasi magyar nagykövet találkozott vele. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tavalyi tájékoztatása szerint Bossányi őrizete alatt megfelelő fizikai állapotban volt.
Bossányi péntekre kiszabadult. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter péntek reggel egy videóban azt írta: „Kiszabadítása érdekében szorosan együtt dolgoztunk a helyi holland konzulátussal és a caracasi akciójuk óta az amerikaiakkal is. Ezek az erőfeszítések most beértek. […] A magyar hölgy már szabadlábon van, biztonságban van, a caracasi tiszteletbeli konzulunk is vele van, a hazatérését már szervezzük” – mondta a miniszter. A három fogva tartott magyar állampolgár közül egy még börtönben van, Szijjártó szerint az ő hazajuttatásáért is megteszik a szükséges erőfeszítéseket.
Az első magyar állampolgár szabadulását január 13-án jelentette be Szijjártó Péter. „A venezuelai börtönökben fogva tartott három magyar állampolgár közül egy személyt a venezuelai hatóságok a mai napon szabadon bocsátottak. A másik két honfitársunk szabadulása érdekében tovább dolgozunk” – közölte a Facebookon Szijjártó. Akkor nem nevezte meg, hogy ki ez a magyar állampolgár.
A Foro Penal emberi jogi szervezet szerdán közzétett egy listát a szabadon engedett foglyokról, ezen található meg a venezuelai-magyar állampolgár, Daniel Eduardo Varnagy Rado politikatudós, közgazdász neve is – írta a Hvg.hu csütörtökön. Radót az Instagramon közzétett lista szerint 2025. 03. 09-én tartóztatták le a venezuelai titkosszolgálat munkatársai. A lap szerint a férfi többször is bírálta a Maduro-vezetést. Varnagy Rado a Simón Bolívar Egyetemen dolgozott, 2023. októbere óta nyugdíjas.
Kik a politikai foglyok? Miért szabadulhattak?
Venezuelában prominens ellenzékiek, vagy csak a rendszert kritizáló emberek is könnyen börtönben találhatták magukat az elmúlt években. Több fontos személy az amerikaiaknak tett gesztusként a héten kiszabadult. Eltérnek a becslések arról, hogy pontosan hány politikai foglyot engedett szabadon az újonnan beiktatott venezuelai ideiglenes kormány. A vezetés szerint 116 ember szabadult, míg a jogvédők 40-70 közötti számokat becsülnek. Az biztos, hogy a folyamat elkezdődött, a szabadon engedettek száma pedig csak nőni fog – legalábbis az ígéretek szerint.
Venezuela az országot 12 éven át vezető Nicolás Maduro amerikai katonai akcióban történt elfogása után kezdte meg a politikai foglyok szabadon bocsátását. A caracasi, Washingtonnal már együttműködő, de Maduro környezetéből származó új vezetés nem ismer el minden rabot politikai fogolynak. Az emberi jogi szervezetek becslései szerint Venezuelában 800-900 politikai fogvatartott van, akik közül sokan durva körülmények között raboskodnak. A venezuelai kormány szerint olyanokról van szó, akik „az alkotmányos rend és a nemzet stabilitásának” megrendítését célzó tevékenységben vettek részt.
Tarek Saab főügyész és más kormánytagok többször is tagadták, hogy Venezuelában politikai foglyokat tartanának, azzal érvelve, hogy a letartóztatottakat valódi bűncselekmények miatt vették őrizetbe. De jogvédő szervezetek szerint a foglyok többségét pusztán azért vádolták meg, mert alapvető politikai jogaikat gyakorolták. Számos különböző forrásnak beszéltek arról a rabok hozzátartozói, hogy a szerettüket a privát üzenetküldőkön kifejezett kormányellenes véleményük miatt tartóztatták le a hatóságok.
Jorge Rodríguez, a venezuelai nemzetgyűlés elnöke és Delcy Rodríguez ideiglenes elnök testvére az állami televízióban jelentette be, hogy „jelentős számú” foglyot azonnal szabadon engednek. Jorge Rodríguez azt mondta, hogy az ideiglenes kormány „a nemzeti egység és a békés együttélés” érdekében engedi el őket. Ugyanakkor azt nem tisztázta, hogy hány embert engednek ki, és hogy pontosan kik a szabadulók.
Donald Trump a Truth Socialön azt írta, hogy a politikai foglyok szabadon bocsátása „nagyon fontos és okos gesztus” Venezuelától. Trump hozzátette, hogy Venezuela a foglyokat „a béke keresésének” jeleként engedte szabadon, és ennek eredményeként lemondta az ország ellen tervezett második támadási hullámot. „Remélem, hogy ezek a foglyok emlékezni fognak arra, milyen szerencsések voltak, hogy az USA közbelépett és megtette, amit meg kellett tenni” – írta a rá jellemző stílusban. Jenny Quiroz, akinek férjét november 26-án tartóztatták le egy caracasi gyógyszertárában, az ABC-nek azt mondta: szeretné, ha Trump tudná, hogy a börtönökből való szabadon bocsátásokkal kapcsolatos információi „nem 100 százalékban igazak”.
Az ENSZ venezuelai tényfeltáró missziója szintén üdvözölte a szabadon bocsátásokat, de kijelentették, hogy a számok „messze elmaradnak” Venezuela emberi jogi kötelezettségeitől. „A hozzátartozóknak egyértelmű és időszerű információkat kell kapniuk szeretteik sorsáról, tartózkodási helyéről és jogi státuszáról, valamint garantálni kell számukra az elérést és a rendszeres látogatásokat” – közölte a misszió.
A venezuelaiak értetlenül állnak azelőtt, hogy miért csak ilyen kevés rab távozhatott a börtönökből. Azt várták, hogy nagy szabadon engedési hullám lesz a bejelentés után. Egyesek azzal mentegették a hatóságokat, hogy bizonyára adminisztratív okai vannak a dolognak, ám ez nem tűnik valószínűnek. Az elmúlt évek más szabadon bocsátási hullámai során egyetlen nap alatt több tucat, sőt több száz fogvatartottat engedtek szabadon.
Néhány emberi jogi aktivista attól tart, hogy a megtorpanás a venezuelai autoriter kormány legfelső vezetői közötti belső hatalmi harc jele lehet. Jorge Rodríguez, aki bejelentette a szabadon bocsátásokat, Delcy Rodríguez ideiglenes elnök testvére. A testvérpár, bár Maduro hűséges szövetségesei, időnként ellentétben állt a kormány rivális, keményvonalas frakciójával, amit Diosdado Cabello belügyminiszter vezet, aki a rendőrséget és az ország börtöneit ellenőrzi. Órákkal azután, hogy Jorge Rodríguez bejelentette a politikai foglyok szabadon bocsátását, Cabello a biztonsági erőkkel együtt megjelent egy téren, hogy erőt mutasson.
Egyes vélekedések szerint a foglyok általában egy-egy kormánytaghoz „tartoznak”. „Mindenkinek megvannak a maga foglyai. Nicolás Madurónak vannak. Cilia Floresnek vannak. Delcy Rodrígueznek is vannak” – mondta a Washington Postnak Víctor Navarro, aki maga is börtönben raboskodott egy ideig.
A hivatalos vád nélkül fogva tartottak esetében a szabadlábra helyezési folyamat gyakran lassú és bürokratikus. Navarro szerint csütörtök óta ez a folyamat még titkosabbá vált – az aktivisták szerint ez azért van, hogy elkerüljék a sajtó előtt zajló jeleneteket.
Még sajtkészítőt is bezárták
Több külföldit is kiengedtek a nagy amnesztiában. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök két szabadon engedett olasz állampolgárról számolt be. A spanyol külügyminisztérium közölte, hogy öt állampolgárát szabadon bocsátották.
A csütörtökön szabadon engedett spanyol-venezuelai Rocío San Miguel védelmi szakértőként kritizálta az autoriter kormányt. 2024-ben letartóztatták, és azzal vádolták, hogy részt vett az akkori elnök meggyilkolására irányuló összeesküvésben, és árulás, összeesküvés és terrorizmus vádjával állították bíróság elé. A családja megerősítette, hogy a nőt szabadon engedték, és a caracasi spanyol nagykövetségre vitték. Testvére, szombaton nyilatkozatot adott ki a nevében. Kijelentette, hogy a szabadon bocsátás nem jelent teljes szabadságot, és hogy a nőnek tilos bármilyen nyilatkozatot tenni, például egészségi állapotáról, politikai vagy jogi helyzetéről és a bebörtönzés alatt tapasztalt körülményekről.
Valószínűleg ezért sem hallani túl sok információt a már szabadon engedett politikai foglyok felől.
A New York Times arról írt január 13-án, hogy legalább három amerikai állampolgár is szabadult addig a napig, de megnevezni nem tudta őket. A lap megjegyzi, Trump különmegbízottja, Richard Grenell már tavaly nyáron Caracasba utazott tárgyalni, és ezután mintegy kéttucatnyi amerikai állampolgárt engedtek szabadon. Sokan valóban elkövettek köztörvényes bűncselekményeket, de az amerikaiak szerint legalább ketten jogtalanul kerültek rácsok mögé. A New York Times másnap megnevezte az egyik kiszabadult amerikait, a 28 éves James Luckey-Langot, a zenész Diane Luckey (aka. Q Lazzarus) fiát. Luckey-Lang szülei halála után hátizsákos turistaként, 2022-ben kezdte beutazni Dél-Amerikát, a venezuelai határ átlépése után veszett nyoma, pedig pont Caracasban akarta befejezni körútját.
Az argentin Clarín a 72 éves Yaacob Harary esetéről számolt be, aki 490 napot töltött rácsok mögött Venezuelában. Az argentin-izraeli kettős állampolgár már Tel-Avivban van. „Most jöttem ki a pokolból” – mondta Harary a mostohalánya szerint, amikor felvették a kapcsolatot. A férfi a venezuelai foglyok kínzásáról, rossz bánásmódról és kényszergyógyszerezéséről is beszélt. Szabadulásakor találkozott Diosdado Cabello belügyminiszterrel, a rezsim második emberével, aki elkísérte a caracasi zsidó közösségbe. Harary azóta meghalt venezuelai párja miatt is kezdett el annak idején érdeklődni az ország iránt, ahol sajtot akart készíteni. 2024 szeptemberében a katonai elhárítás fogta el, amikor Kolumbiából megpróbált belépni az országba.
Az elmúlt napokban szabadon engedettek között vannak a venezuelai ellenzék prominens tagjai is. Enrique Márquez, a vitatott 2024-es választások szavazati eredményeit vitató volt elnökjelölt is kiszabadult. A New York Times róla szóló cikke felidézte, hogy Márquez az ellenzék szerint elcsalt választás után élő adásban kérdőjelezte meg az eredményeket, majd pár hónappal később őrizetbe vették.
A börtönökön kívül várnak
Közben tömegek gyűltek össze az elmúlt napokban a börtönök, fogdák előtt, gyertyákkal virrasztanak abban a reményben, hogy szeretteiket szabadon engedik. Sokan nem is biztosak abban, hogy rokonuk, barátjuk, ismerősük még életben van. A CNN szerint az aggodalmak azután erősödtek meg, hogy a hatóságok legalább egy fogvatartott halálát elismerték. Az ügyészek vasárnap közölték, hogy egy december 11. óta fogva tartott rendőrtiszt január 10-én meghalt. Edilson José Torres Fernández azért került rács mögé, mert a közösségi médiában bírálta a rezsimet. Az ügyészség szerint a 52 éves férfi agyvérzést kapott, majd a kórházban megállt a szíve. „A férfit azonnal kórházba szállították, ahol még életjeleket mutatott, és időben orvosi ellátást kapott” – állították az ügyészek.
A történtek után rengeteg hozzátartozó videóhívásban akar beszélni a rabokkal. „Héctor Rodríguez és Delcy Rodríguez, tegyék a kezüket a szívükre. Ha az ő családtagukról lenne szó, mit tennének? Nemrég elvitték Maduro elnököt, és ők életjelet kértek róla. De miközben azt akarják, hogy tiszteletben tartsák az elnök emberi jogait, mi lesz a venezuelaiakkal? Mi lesz velünk?” – üzente Evelis Cano, egy fogvatartott anyja az ország vezetésének. Héctor Rodríguezről írt, aki most Miranda állam kormányzója, egykori oktatási miniszter, de bőven lehetséges, hogy Cano Jorge Rodríguez parlamenti házelnökre, az államfő testvérére utalt.
Nagyon sokan egyáltalán nem is tudják, hogy hol tartják fogva a rokonukat. „Számtalan fogdához elmentem, mindenütt csak azt mondták, a keresett személy nincs itt. Hosszú idő telt el, és még mindig nem tudom, hogy életben van-e. Tudnom kell, hol van a férjem” – idézte a Reuters Mariana González de Tudarest, akinek férjét tavaly januárban vitték el a hatóságok, miközben két gyerekét vitte iskolába. A család Maduro ellenzékében aktív szerepet vállalt, Mariana González de Tudares apja Edmundo González, aki Maduróval szemben ellenzéki elnökjelölt is volt 2024-ben, miután María Corina Machadót eltiltották az indulástól.
Az ellenzéki vezető és Nobel-békedíjas Machado, akinek több közeli szövetségese is börtönben van, többször is követelte a fogva tartottak szabadon bocsátását. Machado hétfőn találkozott XIV. Leó pápával is a Vatikánban.
Ez ment/megy most a rácsok mögött
Hogy pontosan mi történik a börtönök falai között, arra csak a beszámolók alapján következtethetünk. 2025 januárjában egy Juan néven nyilatkozó aktivista arról beszélt a BBC-nek, hogy a börtönben megkínozták és embertelen körülmények között tartották. A hatfős cellájában naponta 6 percig volt folyóvíz, hogy zuhanyozzanak. Az étel, amit kaptak, sokszor rohadt volt. Sokszor alvásmegvonással büntették, de olyan is volt, hogy benzinnel locsolták le, vagy hogy oxigénmentesített cellába zárták, amíg el nem ájult. Szerinte a börtön, ahol fogva tartották, olyan volt, mint egy koncentrációs tábor.
Körülbelül 50-80 fogvatartottat tartanak a hírhedt El Helicoide börtönben, amiről Donald Trump amerikai elnök korábban azt mondta, hogy teljesen be is fogják zárni. Az eredetileg plázának épült intézményben ugyanis az emberi jogi szervezetek jelentései szerint kínozzák, verik és árammal sokkolják a fogvatartottakat. A venezuelai börtönviszonyokról egy évvel ezelőtti cikkünkben írtunk bővebben.
Ebben a caracasi börtönben raboskodik César Omaña, aki azt mesélte apjának, hogy napokig fogalmuk se volt Nicolás Maduro elfogásáról. Látták ugyan a Caracas felett elhúzó amerikai repülőket, de a hírek nem jutottak el hozzájuk. „Nem tudom elhinni. És az egész világ tud erről?” – mondta apjának, aki közölte vele a hírt. Ezután az egész börtönben elterjedt a híre az elnök bukásának, a rabok pedig örömükben énekeltek, mesélte apja a Washington Postnak.
A szabadon bocsátások egyesek szerint optimizmusra adhatnak okot, de ne legyenek illúzióink azzal kapcsolatban, hogy a kormány egy csapásra demokratikus lesz. A New York Times szerint a héten sokakat kihallgattak, telefonokat vizsgáltak át, hogy dokumentálják, kik támogatták Maduro elfogását. Humberto Prado, a venezuelai Börtönmegfigyelő Központ igazgatója attól tart, hogy a venezuelai kormány a már jól ismert mintát követi, miszerint néhány fogvatartottat kiengednek, majd újakat tartóztatnak le, és folytatják az ellenzékiek elnyomását.
Diego Casanova, a Bizottság a Politikai Foglyok Szabadságáért civil szervezet szóvivője az NBC-nek nyilatkozva hűtötte a kedélyeket. Szerinte rengeteg hozzátartozó szorong, mert listák keringenek a szabadon engedendő politikai foglyokról. Így összegezte a helyzetet: „Ha csak részben engedik szabadon a foglyokat, az az elnyomó politika folytatása. Jogtalanul tartják fogva őket, ezért ragaszkodunk az összes politikai fogoly azonnal elengedéséhez.”
