Trump: Nagy hülyeség, hogy a britek elkótyavetyélik indiai-óceáni bázisukat, ezért kell Grönland Amerikának

Trump: Nagy hülyeség, hogy a britek elkótyavetyélik indiai-óceáni bázisukat, ezért kell Grönland Amerikának
A Chagos-szigetek visszaadását ellenző tüntető a brit Legfelsőbb Bíróság épülete előtt 2025. május 22-én – Fotó: Leon Neal / Getty Images

A Truth Social közösségi oldalon akadt ki Donald Trump Nagy-Britanniára, amiért a britek át akarják adni Mauritiusnak Diego Garcia szigetét. „A mi »briliáns« NATO-szövetségesünk, az Egyesült Királyság jelenleg azt tervezi sokkolóan, hogy odaadja Diego Garcia szigetét, egy fontos amerikai Katonai Bázist Mauritiusnak, és így tesz VOLTAKÉPP OK NÉLKÜL” – fogalmazott. Trump szerint Kína és Oroszország is észlelte ezt a „gyengeséget”, márpedig ők csak az erőből értenek, ami Amerikának van meg Trump vezetése alatt – folytatta. A BBC beszámolója szerint összekötötte Grönland megszerzésének rögeszméjével is:

„Az Egyesült Királyság odaad egy elképesztően fontos területet, ami NAGYON HÜLYE tett, és egy újabb a Nemzetbiztonsági okok hosszú sorában, amiért Grönlandot meg kell szereznünk.”

Hozzátette még, Dániának és az európai szövetségeseknek meg kell tenniük a helyes lépést ez ügyben, magyarán eladni a világ legnagyobb szigetét, a Dán Királyság autonóm területét az Egyesült Államoknak. Hogy Donald Trump meg akarja szerezni Grönlandot, az nem új hír, már egy éve is pedzegette – dacára annak, hogy az USA szabadon létesíthet katonai bázisokat a szigeten egy egyezmény értelmében. A Diego Garciával és a környező Chagos-szigetekkel szembeni Trump-ellenállás viszont új, mivel tavaly még támogatta Trump a brit-mauritiusi megállapodást, ami biztosítaná a brit-amerikai katonai bázis hosszú távú működését is.

A sziget jelenleg a Brit Indiai-óceáni terület része, amit egy nemzetközi bíróság a kis szigetállamnak, Mauritiusnak ítélt, Keir Starmer brit kormánya pedig meg is állapodott már a fokozatos átadásáról, amiről itt írtunk bővebben. Diego Garcián fontos légitámasztpont található, ami például Afganisztán 2001-es lerohanásakor is fontos szerepet játszott. Az egyezség értelmében – ami egy legfelsőbb bírósági blokk miatt nem lépett még hatályba – Nagy-Britannia 99 évre visszabérelné a Chagos-szigetek fő tagját, az említett Diego Garciát a támaszponttal évi 101 millió fontért (44,7 milliárd forintért). A szigetcsoportot 1965-ben választották le az akkor még brit gyarmat Mauritiusról, majd ugyan London fizetett is érte a Madagaszkár melletti kis szigetállamnak, a mauritiusi kormány szerint kényszerből engedték el a Chagos-szigeteket. Ugyanis a britek ennek fejében adták meg a függetlenséget az országnak. A nagy bázis építése miatt több ezer embert telepítettek ki Mauritiusra, a Seychelle-szigetekre és Nagy-Britanniába.

A BBC közvetítésében emlékeztet, az Egyesült Államok mostani vezetése korábban kifejezetten lelkesen fogadta az egyezményt. Marco Rubio külügyminiszter egyenesen monumentálisnak nevezte a fejleményeket. Darren Jones, a brit miniszterelnök főtitkára, voltaképp kabinetfőnöke azt mondta, országának nincs oka szégyenkezni, és nem alázták meg. A jobboldali ellenzék ugyanakkor a kezdetektől ellenezte a megállapodást, most is annak ejtését javasolja. Egy brit kormányszóvivő azt nyilatkozta, egy nemzetközi bírósági döntés veszélyeztette a brit pozíciókat, ezért kellett megegyezniük Mauritiusszal. A megállapodás nemzedékekre biztosítja a katonai bázis brit-amerikai üzemeltetését, amit a térségbeli szövetségesek is üdvözöltek az USA, sőt Japán és Dél-Korea mellett.

Donald Trump sértett tetteiről és gesztusaival hétfői műsorunkban foglalkoztunk bővebben:

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!