Rendszerszintű gyengeségekbe, komoly problémákba akadt a magyar agrár-vidékfejlesztési forrásoknál az EU csalásellenes hivatala
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) „komoly problémákat” tárt fel számos olyan magyar projektnél, amelyet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) társfinanszíroztak, közölte a testület csütörtökön. Többek között játszóterek, fitneszgépek és lombkoronasétányok miatt vizsgálódtak 2023 és 2025 között.
Az OLAF
„manipulált közbeszerzési eljárásokat és túlzó árazást”
tárt fel a közlemény szerint. Külön megemlítette, hogy egy esetben tarra vágták az erdőt egy lombkoronasétány körül a projekt végrehajtása alatt, „jelentősen aláásva az értelmét, és lehetetlenné téve, hogy elérjék” az eredeti célokat.
Az uniós csalásellenes hivatal ugyanakkor nem csak egyedi problémákat látott: az OLAF „strukturális gyengeségeket azonosított a pályázati felhívások kezelési és irányítási rendszerében”. Az ilyen feladatokért felelős hatóságoknak nem sikerült egyértelmű, mérhető követelményeket felállítani a projektek fenntarthatóságára a közlemény szerint. Lehetővé tették, hogy hasonló fejlesztések összpontosuljanak ugyanarra a területre, ami csökkentette a hatásukat és aláásta a hatékonyságukat. A pályázatokat következetlenül és jelentős késésekkel kezelték, miközben az építési költségek jelentősen emelkedtek, ami rontotta az ár-érték arányt.
Az OLAF a közleménye szerint adminisztratív ajánlásokat adott ki, és megakadályozta nagyjából félmillió euró „jogtalan elköltését” az uniós költségvetésből. Vizsgált projektek miatt nemzeti nyomozások is folyamatban vannak, írta a testület.
Nem tért ki rá, de a volt nyírmártonfalvai polgármestert épp csütörtökön hallgatták ki az ottani lombkoronasétány körüli tarvágás ügyében. Az építménnyel közel 64 millió forint magyar és uniós támogatáshoz próbált jutni. Vagyis még ha ez is benne volt a nagyjából 200 millió forintnyi uniós pénz kifizetésében, amit az OLAF szerint megakadályoztak, akkor sem csak ennél az egy projektnél jártak el így. Túlárazott játszóterek miatt már a mostani, 2023-ban indult vizsgálat előtt, 2020-ban vádat emelt az ügyészség akkori OLAF-ajánlások alapján.
„A
rendszerszintű gyengeségek kivizsgálásával és azonosításával
az OLAF ismét bebizonyította, hogy megvédi az adófizetők pénzét, és biztosítja, hogy az EU jobban szolgálhassa a polgárokat, a helyi közösségeket és a környezetet” – nyilatkozta a közlemény alapján Salla Saastamoinen, az OLAF ügyvezető főigazgatója.
Ahogy azt az OLAF közleménye is megjegyzi, az ügynökség kifejezetten csalásokkal, korrupcióval és egyéb, az EU pénzügyi érdekeit veszélyeztető bűncselekményekkel foglalkozik, de miután lezárta a vizsgálatát, az uniós és nemzeti hatóságoknak kell dönteniük a továbbiakról (azaz például vádemelésről, az irányítási rendszer javításáról).
Az EMVA a Közös Agrárpolitika (KAP) kisebbik alapja az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap mellett és a KAP második pillérét finanszírozza, de nem csak mezőgazdasági, hanem vidékfejlesztési célokra is költenek belőle. Az Európai Bizottság az új, 2028-ban induló költségvetésben a KAP forrásaira is kiterjesztené a jogállamisági feltételrendszert, a második pillért pedig egy-egy nemzeti terv alá vonná össze a többi közvetetten kiosztott uniós forrással.
