NATO-főtitkár az őt bíráló Szijjártóról: Ezekkel a megjegyzésekkel nem foglalkozom, tisztelettel tudomásul veszem őket

„Ezekkel a megjegyzésekkel nem foglalkozom, tisztelettel tudomásul veszem őket. Eközben Magyarország annyit költ, amennyit kell. Önök fontos partnereink, amikor a NATO védelméről van szó. Talán nem mindig értünk egyet, de ezért vagyunk demokráciák, lehetnek véleménykülönbségek”

– válaszolta Mark Rutte NATO-főtitkár a Telex kérdésére. Arról is beszélt, hogy megfelelő a munkakapcsolata Orbán Viktorral.

Ruttével az Arte készített videóinterjút december 17-én a NATO brüsszeli központjában, ahol a Telex és a belga Le Soir újságírója is feltehetett kérdéseket. Többek között arról kérdeztük Ruttét, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a berlini beszéde után a háborús feszültség szításával vádolta, a magyar kormány pedig rendszeresen háborúpártinak nevez nyugati vezetőket. A videóban ez a rész 8:49-től látható.

Rutte a berlini beszédében keményen fogalmazott december 11-én. „Azért vagyok ma itt, hogy elmondjam önöknek, hol áll a NATO, és mit kell tennünk a háború megállítása érdekében, mielőtt még elkezdődne. Ehhez kristálytisztán kell látnunk a fenyegetést: mi vagyunk Oroszország következő célpontja, és már most veszélyben vagyunk” – jelentette ki. „Oroszország visszahozta a háborút Európába, és fel kell készülnünk olyan szintű háborúra, mint amilyet a nagyszüleink és dédszüleink átéltek” – mondta. Szerinte ebbe szörnyű belegondolni, de ha a tagországok teljesítik a vállalásaikat, „ezt a tragédiát megelőzhetjük.”

Szijjártó Péter másnap azt mondta: „Felszólítjuk Mark Ruttét, hogy fejezze be a háborús feszültség szítását!!!” Szerinte Rutte eddig nem mondott ilyen vadakat, és gyakorlatilag hátba szúrta a béketárgyalásokat. „Ha valakinek esetleg még mindig kétségei voltak afelől, hogy tényleg mindenkinek elment-e a józan esze Brüsszelben, akkor a NATO-főtitkár tegnapi berlini beszéde után végleg meggyőződhetett róla.”

Az Arténak és hat médiapartnerének adott interjúban Rutte arról beszélt, hogy az európai polgároknak csak akkor kell a háborúra készülniük, „ha nem hajtjuk végre a Hágában hozott döntéseket”. Ezzel a júniusi hágai NATO-csúcsra utalt, aminek legfontosabb döntése az volt, hogy a tömb tagjai Donald Trump amerikai elnök elvárásainak megfelelően 2035-re az éves GDP-jük 5 százalékát költik védelmi jellegű kiadásokra. Emellett pedig szerinte az is fontos, hogy ne hagyják, hogy Oroszország egész Ukrajnát ellenőrzése alá vonja.

A főtitkár szerint azért beszélt Berlinben annyira vészjóslóan arról, hogy Európa lehet Oroszország következő célpontja, mert tudatni akarja, kényszerből hozták meg a döntéseket a védelmi büdzsé emeléséről. Az oroszok legújabb rakétái 5-10 perc alatt elérhetnék Európa fővárosait, szerinte ezért téves, hogy London vagy Valencia nincs a frontvonalon, keleten, „mind a keleti szárnyon vagyunk”.

Rutte szerint úgy kell költekezni az emelt védelmi büdzséből, hogy a hazai hadiiparok is jól járjanak. Ha valaki aggódik, hogy növekedni fog a védelmi ipara, akkor ne lepődjön meg, ha „öt-tíz év múlva talán oroszul kell majd beszélnie”.

Arra a kérdésre, lehetséges-e még idén egy orosz–ukrán békeszerződés, azt válaszolta, hogy „ezt nehéz megjósolni, mert ehhez az oroszokra is szükség van”, ők pedig sokszor kiszámíthatatlanok. Az amerikaiak, európaiak és ukránok viszont éjt nappallá téve dolgoznak ezen, a hangsúly pedig többek között az Ukrajnának járó biztonsági garanciákon van.

„Igen, az amerikaiak komolyan veszik az európaiakat” – válaszolta a főtitkár arra, mennyi lapot osztanak a tárgyalásokon Európának. Szerinte 70 évig nagy frusztrációt jelentett, hogy Európa nem vette ki arányosan a részét a közös védelem költségeiből, de a júniusi hágai NATO-csúcs óta „Európa magasabb fokozatba kapcsolt”. Példának a tettre készek koalícióját, a francia–brit–német vezetésű kezdeményezést hozta fel – bár ezt pont a februári, rosszul sikerült amerikai–ukrán találkozó után hívták életre, épp arra reagálva, hogy Amerika hátrébb lépne Ukrajna támogatásából. Szerinte ez is súlyt ad az európai álláspontnak az amerikaiak szemében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég arra utalt, hogy Ukrajna hajlandó feladni a NATO-csatlakozási törekvéseit, az Egyesült Államok, valamint az európai és más partnerek biztonsági garanciái kompromisszumos megoldást jelentenének. Rutte szerint a washingtoni egyezmény és a NATO 2024-es csúcsa is kimondta, „hogy Ukrajna útja a NATO-ba visszafordíthatatlan”. Ugyanakkor több ország, így az Egyesült Államok és Magyarország is világossá tette, „hogy jelenleg nincs esély a konszenzusra”.

Ezért pedig alternatíva után kell nézni, ez lenne a biztonsági garanciák rendszere. Erről annyit mondott, hogy az első védelmi vonalat az erős ukrán fegyveres erőknek kell jelenteniük, a második az európai vezetésű tettre készek koalíciója lenne. Szerinte ebben december eleje óta nagyot léptek előre, de a részletek kidolgozása még folyamatban van. „Amint kész a terv, mindent nyilvánosságra hozunk.”

A NATO szerepe Ukrajnában jelenleg az, hogy koordinálják az Ukrajnának küldött fegyverszállítmányokat, de a kiképzésben is fontos szerepe van. Rutte szerint a cél, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megértse, nem próbálkozhat többé Ukrajnában.

A Donald Trumppal kialakított, „apucizós” baráti viszonyról Rutte azt mondta, személyesen is kedveli az amerikai elnököt. Szerinte Trump miatt indult be a békefolyamat Ukrajnában,

„csakis ő volt képes megtörni a patthelyzetet Putyinnal”.

Az új amerikai nemzetbiztonsági stratégiáról is szó volt, ami Európát különös vehemenciával ostorozza, Putyin viszont elégedett lehet vele. Rutte ezt is optimistán fogta meg: szerinte a stratégia bizonyítja, hogy az Egyesült Államok elkötelezett az európai biztonság és a NATO mellett, sőt a NATO is szavatolja az USA biztonságát.

Rutte szerint reális forgatókönyv, hogy ha Kína lerohanná Tajvant, Hszi Csin-ping kínai elnök megkérné Putyint, hogy „kösse le itt az erőinket”. A NATO keleti szárnyáról azt mondta a főtitkár, a szövetség további kapacitásokat és erőforrásokat biztosított a keleti tagállamoknak. Ennek része a drónberepülésekre reagáló Keleti Őrszem művelet is. Már telepítik a drónelhárító rendszereket is, hogy a védelemben hasznosíthassák az ukrajnai háború tanulságait.

A további kérdéseket és Rutte válaszait a fenti videóban nézhetik meg.

Ezt a műsort az Arte európai platform készíti, és az EMOVE Hálózat nevű európai médiatársuláson keresztül kilenc nyelven teszi elérhetővé. A hálózatot az Arte koordinálja, és a spanyol El País, a lengyel Gazeta Wyborcza, az olasz Internazionale, a litván Ir, a román Sinopsis (BIRN), a görög Kathimerini és a belga Le Soir mellett a Telex is tagja. A társulás uniós finanszírozásban részesül, miután a DG CNECT „európai médiaközpontok” létrehozására irányuló felhívást tett közzé az EU-s multimédia-cselekvések keretei közt.