Donald Trump második elnökségének első időszaka elválaszthatatlanná vált a DOGE-tól, a szövetségi kormányzat hatékonyságnövelésének jelszavával létrehozott hivataltól, aminek irányítását a világ leggazdagabb emberére, Elon Muskra bízták. Eleinte úgy tűnt, hogy Musk és szervezete elpusztíthatatlan lesz, de előbb május végén a milliárdost léptették le a pályáról, majd november végén a Reuters már arról számolt be, hogy az egész DOGE úgy, ahogy van, megszűnt létezni, nyolc hónappal a tervezett határidő előtt.
Scott Kupor, a kormányzat HR-osztályaként működő hivatal júliusban kinevezett vezetője azonban arról beszélt, hogy a DOGE mint elv él és virul a közigazgatásban. Több amerikai lap is arról számolt be, hogy a dolgozóik nagy része még mindig ott van szerte a szövetségi kormányzatban, és folytatják, amit elkezdtek. Csak már nincsen ott a harsány Musk, hogy magára és ezzel az egész szervezetére irányítsa a figyelmet.
Mostanra pedig az kiderült, mit gondol az egész kalandjáról maga Musk. „Egy kicsit sikeres volt, valamennyire sikeres volt” – mondta a héten egy interjúban a milliárdos, a költséghatékonyság növelésének jelszavával létrehozott szervezet egykori vezetője és szellemi atyja, hozzátéve, hogy nem vállalná újra a szerepet.
Az elmúlás
A Trump elnökválasztási kampányát több mint 290 millió dollárral (kb. 103 milliárd forinttal) támogató Musk eleinte a Trump-kormányzat megkerülhetetlen része lett, miközben emberei megjelentek szinte minden minisztériumban és kormányzati szervnél szinte abban a pillanatban, hogy az elnök letette hivatali esküjét. Hozzáférést követeltek és kaptak érzékeny adatokkal teli kormányzati rendszerekhez, majd ezrével kezdték el kirúgdosni a dolgozókat, törölni a szerződéseket és az állami támogatásokat, valamint megszüntetni az irodabérleteket.
Az első hetekben Musk még Trump teljes bizalmát élvezte. Kabinetüléseken vett részt, szinte a miniszterek felett állt, az elnökkel együtt tartott sajtótájékoztatót az Ovális Irodában, és közös televíziós interjút adott Trumppal. Az elnök még abban is próbált segíteni neki, hogy eladja a Tesláit, autószalonná változtatva a Fehér Házat. Egyesek szemében kezdett úgy tűnni, hogy nagyobb hatalma van még az elnöknél is, nem véletlen, hogy a Time magazin címlapján már ő ült az elnöki íróasztal mögött.
A háttérben azonban ekkor már egyre erőteljesebb ellenállás kezdett kialakulni Muskkal szemben a miniszterek valamint a republikánus szenátorok és képviselők között. Egyre hangosabban panaszkodtak Musk láncfűrészelésére, szerintük sokkal finomabb módszerekkel és átgondoltabban kellene nekilátni a szövetségi kormány reformjának. Musk február végén emailt küldött szét az összes, 2,3 millió kormányzati dolgozónak, követelve, hogy soroljanak fel öt dolgot, amit az előző héten elértek. Belengette, hogy ki lesznek rúgva, ha nem adnak választ. Az ultimátum annyira felháborító volt, hogy Trump miniszterei közül többen is nyíltan szembeszálltak vele: jelezték a munkatársaknak, hogy nem kell válaszolniuk.
„A hatalmunk csúcsa az ötpontos email volt” – mondta novemberben a Politicónak a DOGE egyik dolgozója, aki nagy hibaként jellemezte a levelet. Szerinte a minisztériumok és kormányzati szervek vezetői akkor már egyre frusztráltabbak voltak Musk keménykezű módszerei és a kommunikáció hiánya miatt, a levél után pedig mindez „félelemmé, ellenszenvvé és utálattá változott”.
Márciusban már egy kormányülésen ment neki Musknak Trump több minisztere, április közepére pedig a korábban a kritizálásától tartózkodó kabinettagok is annyira felbátorodtak, hogy nyíltan szembeszálltak vele. Scott Bessent pénzügyminiszter például majdnem tettlegességig fajuló vitába keveredett Muskkal a Fehér Ház folyosóján.
Ekkor a kormánytagok Trumptól már tudták, hogy Musk nemsokára távozni fog kormányzati pozíciójából, amit több miniszter is megkönnyebbüléssel fogadott. Ezt végül május végén tették hivatalossá. A DOGE sorsa ekkor bizonytalanná vált, és az ott dolgozók – akiket szinte mind Musk vitt oda – sem tudták, hogy mi lesz velük, végül egymással rivalizáló frakciókra estek szét – írta november közepén a Politico. A lap szerint Musk távozása után a Fehér Ház szép lassan elkezdte megregulázni a DOGE-t, kitúrva a szervezet működését vezető Steve Davist, aki sokáig nem volt hajlandó elfogadni, hogy a milliárdossal együtt őt is lapátra tették.
Ezzel együtt odalett a megkérdőjelezhetetlen hatalom érzete is.
„Ha most valaki a DOGE-tól arra kér, hogy csináljak meg valamit, már nem fogom vakon végrehajtani” – mondta novemberben a Politicónak a DOGE egyik volt alkalmazottja, aki azóta már egy szövetségi ügynökségnek dolgozik.
A DOGE mérlege: káosz, zavar és veszélybe került életek
Alig pár hónapig tartó uralma alatt Musk – és vele együtt a DOGE – a Trump-kormány legismertebb arcává vált, de egyben a villámhárító szerepét is eljátszotta, miután rajta csattant a felháborodás a baltával faragott lépésekért. Ahogy azt Trump egyik tanácsadója érzékletesen megfogalmazta: hagyni kell, hogy „valaki más szedje össze a kutyaszart”. A DOGE pedig botrányt botrányra halmozott.
Világszerte a legnagyobb felháborodást a külföldre irányuló amerikai kormányzati segélyek szétosztásával foglalkozó kormányszerv, a USAID szétverése okozta. Ez Muskot különösen nagy örömmel töltötte el. A világ leggazdagabb embere a világ legnagyobb segélyosztóját „bűnszervezethez” hasonlította, amit „marxista szélsőségesek” irányítanak, majd büszkén újságolta, hogy február első hétvégéjét azzal töltötték, hogy „ledaráltuk a USAID-t”.
Bár a szervezetet régóta kritizálták amiatt, hogy nem mindig hatékony, segélyfüggést alakíthat ki a megsegített országokban, és reformra szorulna, szakértők már február elején arra figyelmeztettek, hogy a szervezet átgondolatlan, minden átmenet nélkül végrehajtott tönkretétele százezrek, sőt milliók életét veszélyezteti szerte a világon, főleg Afrikában.
Ez mostanra sem változott. A Boston Egyetem epidemiológusa, a matematikai modellek készítésével is foglalkozó Brooke Nichols konzervatív, és széles körben elismert számításai szerint december elejére már majdnem 670 ezer ember halálát okozta a segélyek megszüntetése, köztük több mint 450 ezer gyerekét, valamint több mint hatmillió gyerek és kétmillió felnőtt maláriafertőzését is ennek számlájára írta. De más kutatók szerint akár 14 millió halálesettel is összefügghet majd az évek során, több millió olyan ember fog megbetegedni maláriától, aki ezt elkerülhette volna, és az AIDS-betegek száma is több millióval emelkedhet.
Közben a DOGE-ban sorra hozták az olyan döntéseket, amik csak azt bizonyították, hogy a magánszférából érkezett, a szövetségi kormányzat működését egyáltalán nem ismerő vezetői, valamint alig huszonéves fiatal szoftvermérnökei nem tudták, hogy mit csinálnak. Kiberbiztonsági rémálmot okoztak, amikor megfelelő előírások betartása nélkül fértek hozzá érzékeny kormányzati rendszerekhez; nukleáris titkokat és több millió amerikai személyes adatait tették kockára; valamint az egész amerikai gazdaság leállását kockáztatták a pénzügyminisztérium fizetési rendszerének megpiszkálásával.
A szövetségi dolgozók közé pedig akkora fűnyíróval mentek, hogy a rombolásuk egy részét még decemberben is igyekeztek visszacsinálni. A DOGE első lépései között volt, hogy a hatékonyságnövelés jelszavával tízezrével kezdték el kirúgdosni a szövetségi dolgozókat, de nagyon hamar kiderült, hogy ennek olyan emberek is áldozatul estek, akik munkája nélkülözhetetlen. A legdurvább példa erre az volt, amikor az energiaügyi minisztériumnál február közepén sikerült elbocsájtaniuk több mint háromszáz dolgozót, akik az amerikai atomfegyverek biztonságáért feleltek. Másnap pánikba esve kezdték el visszacsinálni a kirúgásukat, de sokukat alig tudták elérni, mert munkahelyi emailcímükről ki lettek tiltva, és nem volt hozzájuk más elérhetőségük.
Ez az elkövetkező hetekben és hónapokban mintává vált, ahogy több minisztériumnál és kormányzati szervezetnél sorra rúgtak ki fontos, köztük nemzetbiztonsági és közegészségügyi munkát végző embereket. Aztán nem győztek őket arra kérni, hogy menjenek vissza dolgozni. Hivatalos kormányzati adatok nincsenek arról, hogy ez mennyi embert érint, de a Brookings Intézet gyűjtése szerint a számuk 15 ezer körül lehet. Még a napokban is létezett a jelenség: december elején az oktatásügyi minisztérium utasított arra több száz, hónapokkal korábban fizetett szabadságra küldött dolgozót, hogy térjenek vissza dolgozni, mert akik maradtak, nem győzik a sok munkát.
A DOGE „zsír helyett izmot vágott ki, mert fogalmuk sem volt arról, hogy mit csinálnak” – jellemezte a helyzetet az Ars Technica című lapnak Elaine Kamarck, a Brookings Intézet kormányzati hatékonysággal foglalkozó központjának igazgatója. Kamarck a CNN-nek a nyáron kijelentette, hogy
a DOGE kirúgásai miatt „időzített bombák vannak mindenhol a szövetségi kormányzatban”. Szerinte szinte minden ügynökségnél óriási felfordulást okoztak.
Közben szakértők attól tartanak, hogy a végigvitt kirúgások miatt egy sor olyan embert veszít a kormányzat, akik nehezen pótolható tudással rendelkeznek a bonyolult és szövevényes szövetségi szabályokból. Amellett, hogy fontos intézményi tudás veszik el, a tehetséges fiatalok pedig nem akarnak majd kormányzati szerepet vállalni, a kirúgások még a Trump-kormány programjának megvalósítását is alááshatják. A mezőgazdasági minisztérium egyik munkatára a Governement Executive című szaklapnak „történelmi agyelszívásként” jellemezte, hogy a munkatársainak 16 százaléka önként mondott fel.
Szeptember végén több mint 150 ezer szövetségi dolgozó önként távozott a szövetségi kormányzatból, miután elfogadták a DOGE által felkínált lelépési pénzt – közel nyolcvan éve nem csökkent egy év alatt ennyivel a szövetségi dolgozók száma. Ezzel olyan intézményi tudás sétált ki az ajtón, amit több év alatt lehet csak felépíteni – mondta szeptemberben a Reutersnek Don Moynihan, a Michigan Egyetem professzora. A Trump-kormány novemberi adatai szerint nagyjából 317 ezer dolgozót rúgtak ki, valamint 68 ezret vettek fel. Ez utóbbiak főleg az illegális bevándorolók deportálásával foglalkozó szövetségi idegenrendészet (ICE) kötelékébe kerültek.
És mennyit hozott mindez?
Mindezt úgy, hogy a legfőbb célnak meghatározott költségcsökkentést nem sikerült elérni. Musk eleinte azt állította, hogy a DOGE kétezer milliárd dollárt fog megtakarítani, mielőtt azt később a felére, majd áprilisban már 150 milliárd dollárra módosította. A DOGE ugyan november végén azt állította, hogy 214 milliárd dollárt spórolt, a számaik teljesen megbízhatatlannak bizonyultak, „semmi okom sincsen elhinni ezeket a számokat” – mondta a Newsweeknek Jonathan Gruber, az MIT műszaki egyetem közgazdász professzora.
A DOGE-ról már februárban kiderült, hogy túlárazza spórolásait, amikor azt állították, hogy megszüntettek egy nyolcmilliárd dolláros szerződést – aminek értéke valójában csak nyolcmillió dollár volt. A CBS News augusztusi elemzése kimutatta, hogy a három legnagyobb megtakarítás valójában csak a három százaléka volt annak, amit állítottak (165 millió dollár a 6,4 milliárd helyett), míg a Politico vizsgálata szerint kevesebb, mint öt százalék volt a valóságos spórolás ahhoz képest, amit több mint tízezer szerződés megszüntetéséről állítottak.
Ráadásul a sietve, és átgondolatlanul végrehajtott kirúgások csak az első száz napban 135 milliárd dolláros pluszkiadást jelenthettek a költségvetésnek, és ebben a becslésben nincsenek benne az elbocsájtások miatt indított perek költségei. Vagy az adóhivatalban végrehajtott elbocsájtások okozta bevételkiesés, ami a különböző becslések szerint a több százmilliárd dollárt is elérheti. A DOGE „gyakorlatilag egy katasztrófa volt” – jelentette ki az Ars Technicának Kamarack.
Nem halt meg, csak átalakult
Bár Scott Kupor a Reutersnek novemberben azt mondta, hogy a DOGE már nem létezik, aztán hozzátette, hogy „központosított egységként”. Majd a cikk megjelenése után egy nappal az X közösségi oldalon közzétett posztjában kijelentette, hogy a DOGE elvei „élnek és jól vannak”, arra készülnek, hogy intézményesítsék azokat a különböző kormányzati szerveknél. A DOGE tevékenységével behatóan és minden más lapnál hamarabb foglalkozó Wired magazin pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a szervezettel kapcsolatba hozott emberek még mindig ott dolgoznak szerte a szövetségi kormányzatban fejlesztőkként, designerekként és egyes esetekben vezetőként.
A DOGE feloszlatása teljesen hamis – mondta a lapnak egy, a mezőgazdasági minisztériumban dolgozó forrása. „Valójában beették magukat az ügynökségekbe, mint a kullancsok” – mondta. Az adóhivatal egyik dolgozója is kijelentette, hogy a DOGE csak átalakult. A lapnak több, különböző helyen dolgozó szövetségi dolgozó is azt mondta, hogy a DOGE egykori dolgozói továbbra is ott vannak, csak most már tényleges kollégaként, nem pedig egy különálló szervezet képviseletében.
Egy mezőgazdasági minisztériumi dolgozó szerint a DOGE-ra már csak mint a minisztérium digitális szolgáltatásaként hivatkoznak. Az amerikai kormányzati épületek működtetésével foglalkozó GSA egyik tagja a Wirednek azt mondta, kissé csalódott volt, hogy „Elon embereit nem hívták vissza”, hozzátéve, hogy úgy tűnik, minden maradt a régiben, „csak a DOGE egy kicsit körmönfontabb lett”.
Egy fehér házi iratból az ősszel kiderült, hogy legalább 45 DOGE-tisztviselő dolgozik továbbra is a Trump-kormánynak, valamint további többtucatnyi ember került főállásba különböző kormányszervekhez – írta a Politico. A DOGE egy csendesebb, jobban szétszórt változata jelent meg, nem fog eltűnni, csak valami mássá alakul át – mondta a Wirednek Don Moynihan.
A szövetségi kormányzat megnyirbálásának irányítását pedig átvette Musktól valaki más, aki sokkal veszélyesebb nála. Olyasvalaki, aki szinte egész életében erre a pillantra készült, és most végre megvalósíthatja életcélját, a szövetségi bürokrácia szétverését.
Musk láncfűrészes gyilkosánál durvább jön: a Kaszás?
Russel Vought nevét a washingtoni politikai életen kívül viszonylag kevesen ismerik, bár ezen valamennyit változtatott, amikor Trump az őszi kormányzati leállás kezdetén közzétett egy mesterséges intelligencia által generált videót. Ezen a Fehér Ház költségvetési hivatalának vezetője, és egyben Trump költségvetési ügyekben illetékes tanácsadója a Kaszásként jelent meg, utalva arra, hogy tömeges kirúgásokat helyezett kilátásba a leállás alatt. Sokak szerint már Musk mögött is ott volt Vought.
A ProPublica szerint a DOGE láncfűrészelését nagyrészt Vought irányította, ő volt az, aki meghatározta a célpontokat. Azért Musknak a New York Times értesülései szerint még őt is sikerült feldühítenie, amikor önállósodva olyan dolgokat szüntetett meg, amiket ő meg akart tartani.
A saját magát büszkén keresztény nacionalistának valló Vought már Trump első elnöksége idején igyekezett megszüntetni a USAID-t, az oktatásügyi minisztériumot és több más közigazgatási szervet, de akkor még nem járt sikerrel. A szövetségi kormányzatot az amerikai átlagemberek ellenségének, és egy „marxista hatalomátvétel” eszközének tartó Vought négy éven át készült arra, hogy befejezze, amit Trump első elnöksége alatt nem tudott.
Musk távozásával végül a Project 2025 – amiről az Atlantic újságírója, David A. Graham írt A Projekt néven magyarul is megjelent könyvet – egyik alkotója, aki a hőssel küzdő gonoszként jellemezte a szövetségi dolgozókat, nekiláthatott végrehajtani aprólékosan kidolgozott tervét a szövetségi bürokrácia szinte teljes ledarálására. Reményei szerint a Trump első elnöksége alatt konzervatív bírákkal feltöltött legfelsőbb bíróság is segítségére lesz, hogy teljesen és korlátlanul alárendelje a kormányzatot az elnök személyének.
Módszerei szándékosan kemények. Egy 2023-as, zárt ajtók mögött elmondott, de kiszivárgott beszédben közölte, „traumatizálni akarjuk a bürokratákat”, hogy „amikor reggel felkelnek, ne akarjanak bemenni dolgozni”. Célpontjai a környezetvédelmi hivataltól kezdve az oktatásügyi minisztériumig terjednek, amiket a még hátralévő három évben annyira szét akar szedni, hogy egy Trump után jövő esetleges liberális elnöknek már esélye se legyen arra, hogy visszacsinálja. „Be akarjuk biztosítani, hogy a bürokrácia ne tudja újraépíteni magát később” – mondta.
