Trump sokat ígért első elnöki napjára, de már most látni, hogy nem tudja mindet teljesíteni

Trump sokat ígért első elnöki napjára, de már most látni, hogy nem tudja mindet teljesíteni
Donald Trump egy aláírt elnöki rendelettel a Fehér házban előző ciklusa idején 2018 júniusában – Fotó: Alex Wong / Getty Images

503

Donald Trump 2023-ban viccelődve közölte az őt diktátorhajlamokkal vádoló emberekkel, hogy „csak az első nap” akar diktátor lenni, utána már nem. Ez a kijelentése is többször előkerült, ahogy közeledett a beiktatás napja. Hétfőn 12 órakor átveszi a hatalmat, és elkezdheti végrehajtani programját.

A fenti kijelentést csak viccnek szánta, de várhatóan már hétfőn nagy politikai vihart kavaró elnöki rendeletek sorát fogja kiadni. Elnökválasztási kampánya alatt több ígéretet is tett arra, hogy mit fog elérni már első elnöki napján. Most ezek közül választottunk ki hármat, és megnézzük, mi várható.

Béke Ukrajnában, de már nem 24 óra alatt

Európában Donald Trump kampányígéretei közül a legnagyobb figyelmet az a többször is hangoztatott kijelentése kapta, hogy 24 óra alatt véget fog vetni az orosz–ukrán háborúnak. 2023 májusában egy, a CNN által szervezett beszélgetésen nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Oroszország, vagy Ukrajna győzelmét látná-e szívesebben, csak annyit mondott, azt akarja, hogy a háború véget érjen. Kijelentette, azt akarja elérni, hogy ne haljon meg több orosz és ukrán, hozzátéve, hogy amint elnök lesz, „egy nap alatt véget vetek a háborúnak, 24 óra alatt”. Kijelentette, hogy találkozni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és „24 órán belül a háborúnak vége lesz, teljesen vége lesz”.

Ezt az elnökválasztási kampány alatt többször is megismételte, és a Kamala Harrisszel folytatott elnökjelölti vitán még további is ment, közölve, hogy még beiktatása előtt véget vet a háborúnak. A tőle megszokott nagyzoló kijelentéseit azonban még saját választói sem vették szó szerint, és teljesen komolyan, sőt, saját stábja is tompította azokat a választás alatt. Kampányszóvivője, Steven Cheung például tavaly nyáron csak annyit mondott, hogy legfontosabb elnöki teendője lesz Trumpnak, hogy „gyorsan letárgyalja” az orosz–ukrán háború lezárását.

Trump már az elnökválasztás előtti hetekben is azt kezdte el mondani, hogy „nagyon gyorsan” véget vet a háborúnak, majd megválasztása után már elkezdte teljesen elhagyni a határidőt, és csak annyi mondott, hogy meg fogja oldani a kérdést. Egy december közepén tartott sajtótájékoztatón elismerte, hogy „az orosz-ukrán helyzet sokkal bonyolultabb lesz”, mint az Izrael és Hamász közti háború megoldása. Egy január elején tartott sajtótájékoztatóján pedig már hat hónapos határidőt kezdett el emlegetni, majd azt mondta, hogy „remélem, hogy jóval hat hónap előtt”.

Közben a Trump orosz-ukrán különleges követének választott Keith Kellogg a Fox Newsnak arról beszélt, hogy „hamarosan”, az általa kitűzött cél szerint „száz napon belül” lesz megoldva a helyzet. A Reuters pedig arról számolt be öt nappal a beiktatás előtt, hogy Trump tanácsadói már beismerik, hogy hónapokba, vagy még több időbe fog telni az orosz–ukrán háború megoldása.

A Reutersnek az új elnök két szövetségese, akik beszélgettek vele a háborúról, az „egy nap” ígéretet „kampánybeli nagyzolásként” jellemezték, és azzal magyarázták, hogy nem volt teljesen tisztában a helyzet bonyolultságával, valamint azzal, hogy milyen sok időbe telik az új kormányzat feltöltése a feladatot végrehajtó emberekkel.

És úgy tűnik, konkrét terve sincsen. A kampány alatt Trump azt állította, hogy van béketerve, de annak részleteiről soha sem beszélt. A Reuters december elején a megválasztott elnök több tanácsadójára hivatkozva arról számolt be, hogy Trumpnak még nincsen kidolgozott terve, és akkor még el sem kezdtek igazán komolyan dolgozni annak létrehozásán. Mindössze ötletek voltak, amiről tanácsadói egymás közt, és Trumppal beszélgettek. A Financial Timesnak pedig két európai tisztségviselő januárban azt mondta, hogy a hivatalba lépő elnök csapatával folytatott beszélgetések alatt kiderült, hogy még nem döntötték el, hogyan akarják lezárni a háborút.

A beiktatás napjára azonban kiderült, Trump utasította a tanácsadóit, hogy a következő napokban szervezzenek meg egy telefonbeszélgetést Putyinnal. Az ügyet ismerő források azt mondták a CNN-nek, a beszélgetés egyik célja, hogy a következő hónapokra személyes találkozót beszéljenek meg a háború lehetséges befejezéséről.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump találkozója New Yorkban 2024 szeptemberében – Fotó: Ukrán elnöki sajtóiroda / AFP
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump találkozója New Yorkban 2024 szeptemberében – Fotó: Ukrán elnöki sajtóiroda / AFP

Tömeges deportálások

Trump legfőbb választási ígérete volt, hogy az első naptól megindítják „az amerikai történelem legnagyobb deportálási programját”, és kiutasítják az országból az illegális bevándorlókat. A várakozások szerint már pár órával beiktatása után közel száz elnöki rendeletet fog aláírni, amik főleg az illegális bevándorlással, és azon belül is az illegális bevándorlók deportálásával foglalkoznak majd.

És azonnal megkezdik a deportálásokat is. A Wall Street Journal pár nappal a beiktatás előtt arról számolt be, hogy Chicagóban tartanak nagyszabású, a jobboldali médiával együttműködve végrehajtott akciót, ami alatt bűncselekmények miatt elítélt illegális bevándorlókat akarnak elfogni, majd ezt a New York Times is megerősítette. A beszámolók szerint az ICE bevándorlási hivatal száz-kétszáz ügynökét küldenék a városba egy hétre. De végül lehet, hogy más célpontot választanak, miután a két lap beszámolt a tervről.

A tömeges deportálások végrehajtása azonban sokkal nagyobb, nehezebb és bonyolultabb feladat lesz, mint csak beszélni róla. És elképesztően drága.

Az amerikai belbiztonsági minisztérium legfrissebb, 2024 áprilisi adatai szerint 2018 és 2022 között majdnem 11 millió illegális bevándorló élt az Egyesült Államokban, míg különböző, bevándorlással foglalkozó szervezetek becslései szerint a számuk 2023 közepére már 11,7 millióra, 12,3 millióra, vagy 16,8 millióra nőtt.

Bár azt nem lehet teljesen pontosan tudni, hogyan is fog kinézni Trump deportálási terve, az ő és bevándorlási kérdésekkel foglalkozó jelöltjeinek elmondása szerint egyelőre nem fogják az összes illegális bevándorlót őrizetbe venni, és kiutasítani. Trump és bevándorlási cárja, Tom Homan eddigi közlései szerint a bűnözőkkel kezdik, valamint azokkal, aki ellen már kiutasítási döntés született. Ez összesen nagyjából kétmillió ember lehet.

Azonban még évi egymillió ember deportálása is őrületesen nagy feladat lenne. A kiutasításra ítélt embereket őrizetbe kell venni, amire az illegális bevándorlókkal foglalkozó ICE rendvédelmi szervnek közel sincs elég embere, és a helyi rendőrségek segítsége és együttműködése nélkül ezt szinte lehetetlen feladat lenne végrehajtani. Trump és tanácsadói felvetették annak lehetőségét, hogy erre más szövetségi hatóságok, mint például az FBI embereit vetnék be, de akkor meg ezek az ügynökségek nem tudnák ellátni a napi feladataikat, illetve felmerült, hogy a nemzeti gárdát és a hadsereget használják.

Ezután valahol el is kell őket helyezni, amire jelenleg nincsen elég hely, könnyen lehet, hogy sátorbörtönök sorát kellene felhúzni, majd rohamléptékben bíróság elé állítani őket a tényleges deportálás előtt. Ezt követően pedig el is kell őket vinni a határra, ami mexikói és kanadai kiutasítottak esetében is nagy feladat, amikor csak buszra kell őket rakni, de jelentősen bonyolultabb, amikor távolabbi országokba, repülővel kell elvinni őket.

Mindez pedig pénzbe kerül. Trump azt mondta, a pénz nem számít, de több millió ember deportálásához őrületesen sok pénzre lesz szükség. A becslések több tízmilliárd dollártól a több százmilliárd dollárig terjednek, amit a kongresszustól kell megkapni a kormányzatnak.

Emellett a Trump-kormányzatnak számítania kell arra, hogy lépéseit bírósági perek sora fogja lassítani, és akadályozni. Trump legkeményebben bevándorlásellenes támogatóit várhatóan az dühíti majd fel, hogy túl lassan és túl kevés embert távolítanak el az országból. Az átlagszavazókat pedig a tömeges deportálással elkerülhetetlenül együtt járó szívfacsaró történetek és a házaikból kilakoltatott, és sátortáborokban senyvedő családokról készült felvételek háboríthatják fel.

Emellett a gazdaságra gyakorolt hatása sem elhanyagolható, hiszen az építőipar, a mezőgazdaság és a vendéglátóipar nagyban támaszkodik az illegális bevándorlókra.

A tömeges deportálás végrehajtásához ráadásul szükségük lesz a kitoloncolt emberek anyaországainak együttműködésére is, és azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a jellemzően közép- és dél-amerikai országok hogyan fognak erre reagálni. A New York Times értesülései szerint a várható célországok, mint Mexikó, Guatemala és Honduras kormánya hiába próbálta felvenni a kapcsolatot Trump csapatával, megkereséseiket rendre visszautasították, így nem tudtak puhatolózó, informális megbeszéléseket folytatni velük a kérdésben.

Tom Homan, Trump bevándorlásügyi főembere közben privát beszélgetésekben már igyekezett lehűteni republikánus képviselők elvárásait a tömeges deportálással kapcsolatban, jelezve nekik, hogy jelenleg korlátozott erőforrások állnak rendelkezésre annak végrehajtására. Ugyanezt tette Trump bevándorlásügyi politikájának „atyja”, Stephen Miller is. Sok képviselő pedig csak most kezdi el igazán felfogni, hogy milyen komoly feladatot akarnak végrehajtani, és arra mennyi pénzt is kell odaítélniük, miközben arra is készülnek, hogy csökkentsék a szövetségi kormányzat kiadásait. Homant közben támadja Trump több szövetségese, amiért szerintük már hivatalba lépése előtt kilúgozza a megválasztott elnök legfőbb kampányígéretét.

Trump deportálási terveit egy bizonyos szintig erősen támogatják az amerikaiak. A New York Times és az Ipsos felmérése szerint az amerikaiak 87 százaléka támogatja a priuszos illegális bevándorlók kiutasítását, és 55 százalék minden illegális bevándorló deportálását. Azonban már csak 34 százalék szeretné deportálni azokat, akik gyerekek voltak, amikor illegálisan beléptek az Egyesült Államokba.

A Wall Street Journal közvélemény-kutatása közben arra jutott, hogy az amerikaiak majdnem háromnegyede csak a bűnözőket deportálná, 70 százalék pedig megvédené a deportálástól azokat, akik régóta az országban élnek, és nem követtek el bűncselekményeket. Tom Homan azonban azt mondta, hogy bár a veszélyes bűnözőkkel kezdik, senki sincs biztonságban, aki illegálisan van az országban.

Donald Trump kampánykörútja közben az amerikai-mexikói határ mentén az arizonai Sierra Vista déli részén 2024. augusztus 22-én – Fotó: Rebecca Noble / Getty Images
Donald Trump kampánykörútja közben az amerikai-mexikói határ mentén az arizonai Sierra Vista déli részén 2024. augusztus 22-én – Fotó: Rebecca Noble / Getty Images

A Deep State felszámolása

Donald Trump első elnökválasztási programjának egyik legfőbb pontja volt a „washingtoni mocsár lecsapolása”, és első elnöksége óta csak még erősebben kelt ki a közigazgatásban szerinte összeesküvésszerűen megbúvó „deep state” ellen, aminek tagjai megakadályozzák elnökválasztási ígéreteinek végrehajtását. „Vagy a deep state fogja elpusztítani Amerikát, vagy mi pusztítjuk el a deep state-et” – mondta első nagy elnökválasztási kampánygyűlésén, miközben a szövetségi közigazgatási szerveket felügyelő hivatal vezetőjének jelölt Russ Vought pedig a hőssel küzdő gonoszként jellemezte a szövetségi dolgozókat.

Trump a várakozások szerint már első napján el is fogja kezdeni a szövetségi bürokrácia átalakítását, amit hozzá feltétlenül hű emberekkel akar feltölteni, akik kérdezés nélkül azt teszik, amit mond, és nem gördítenek akadályokat programja elé. Ennek fő eszköze egy, még az első elnöksége végén hozott elnöki rendelet lesz, amit Joe Biden a hatalomátvétele után azonnal visszavont. A csak Schedule F néven ismertté vált rendelet több tízezer szövetségi dolgozót helyezett egy újonnan létrehozott „F Besorolásba”, ami

megkönnyítette volna kirúgásukat, és felcserélésüket Trumphoz hűséges emberekkel.

Trump hivatalba lépése után várhatóan újra kiadja ezt a rendeletét, amivel a becslések szerint ötvenezer, de akár több mint százezer, jellemzően közigazgatási szakdolgozót rúghat ki azonnal, hogy politikai kinevezettekre cserélje a jellemzően középvezetői szinten lévő, több elnök alatt is dolgozó szakmai kinevezetteket. Azonban ez nem lesz olyan egyszerű feladat, mint ahogy azt Trump választói várják.

A Biden-kormányzat ugyanis olyan közigazgatási szabályrendszert léptetett hatályba idén áprilisban, amit kifejezetten a Schedule F újbóli bevezetése ellen alkottak meg. A 237 oldalas szabály támogatói szerint „rendkívül erős” védelmet ad a szövetségi dolgozóknak, és nagyon meg fogja nehezíteni, hogy Trump hozzá hű emberekkel töltse fel a szövetségi kormányzatot. Annak megváltoztatása pedig hónapokba kerülne, és perek sokaságát indítaná el.

Az amerikai szövetségi közigazgatási dolgozók tömeges kirúgása és lecserélése közben egy sor problémát vetne fel. Elsősorban azt, hogy nehéz lenne találni több tízezer embert, akik ismerik, értik és alkalmazni tudják a bonyolult szabályrendszereket, és működtetni tudják az olyan szolgáltatásokat, aminek zökkenőmentes működését elvárják az amerikai emberek. Trump szövetségesei szerint azonban elég lesz kirúgni pár „rohadt almát”, hogy elérjék, a többiek ellenkezés nélkül azt tegyék, amit a Fehér Ház követel tőlük.

Trump pár nappal beiktatása előtt közölte, hogy már több mint ezer embert vettek fel a kormányzatban, és egy „fekete listát” is közzétett azokról, akik jobb, ha nem is érdeklődnek állásért. Azonban ez az ezer ember jelentősen kevesebb, mint a szövetségi kormányzatban dolgozó nagyjából négyezer politikai kinevezett, akik jellemzően minden új elnök hivatalba lépése után lecserélődnek.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!