Mindenki azt próbálja kitalálni, mivel áll majd elő Trump orosz–ukrán követe
2024. november 29. – 05:03
Donald Trump Keith Kellogg nyugalmazott altábornagyot nevezte meg orosz–ukrán különleges követének. A megválasztott amerikai elnök erről szerdán számolt be közösségi oldalán, közölve, hogy vele erélyesen el fogják érni a békét, és újra biztonságossá fogják tenni a világot. Trump ezzel egy újabb olyan embert választott maga mellé a Fehér Házba, aki az elmúlt nyolc évben bebizonyította felé irányuló hűségét, illetve olyasvalakit, aki rendszeres szereplője a Fox Newsnak.
Több korábbi jelöltjével szemben a 80 éves Kellogg megfelelő tapasztalattal rendelkezik a neki felkínált pozíció betöltésére. A vietnámi háború veteránja részt vett az iraki háborúban George W. Bush elnöksége alatt, majd 2003-tól az újjáépítést irányította az országban, ahol vezető beosztásban dolgozott az átmeneti kormányzatban. Trump első elnöksége alatt Mike Pence nemzetbiztonsági tanácsadója, illetve a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának vezetője volt, majd az elnök ideiglenes nemzetbiztonsági tanácsadója lett.
Trump 2024-es elnökválasztási kampányának egyik legtöbbet felemlegetett ígérete volt, hogy győzelme után egy nappal el fogja érni az orosz–ukrán háború lezárását. Bár ez nyilvánvaló retorikai túlzás volt, Trump első lépéseiben kulcsfontosságú szerepe lesz Kelloggnak, aki egy olyan pozíciót kap, ami a Biden-kormányzatban nem létezett. Betöltéséhez szenátusi jóváhagyás szükséges, de ezt szinte teljesen biztosan meg is fogja kapni a kongresszus republikánus többségű felsőházában.
A The Hill beszámolója szerint neve „langymeleg” fogadtatásra talált azok körében, akik Ukrajna erőteljes amerikai támogatását szeretnék látni. Egy biztonságpolitikai elemző a lapnak úgy jellemezte, mint egy „nem szörnyű, nem csodálatos” jelölt, aki ugyan nem Ukrajna legerőteljesebb támogatója, de nem tűnik „ideológiailag szörnyűnek”. Egy európai diplomata pedig azt mondta, hogy „jobb, mint a pletykákban szereplő többi jelölt”, és emlékeztetett arra, hogy Kellogg szerint Ukrajnának erőteljes pozícióból kell nekivágni a béketárgyalásoknak, és szükség van Kijev támogatására.
Kinevezésével kapcsolatban Mark Montgomery nyugalmazott ellentengernagy a CBS Newsnak kijelentette, örömmel látta, hogy a védelmi kérdésekben nagy tapasztalattal rendelkező Kelloggot választotta Trump, hozzátéve, hogy a felmerült lehetőségek közül több is túl durva lett volna Ukrajnának. Szerinte Kellogg korábban elfogadható javaslatokat tett az orosz–ukrán háború lezárására, ami megfelelő lehet mind Ukrajna, mind Oroszország számára.
Kellogg béketerve
Keith Kellogg Trump első elnöksége után a Trump programját támogató America First Policy Institute nevű intézetben kezdett el dolgozni, ahol tavasszal tette közzé a terve alapjául szolgáló tanulmányát az orosz-ukrán háború lehetséges lezárásáról. A Trump első elnöksége alatt szintén a nemzetbiztonsági tanács vezetőjeként dolgozó Fred Fleitzcel közösen készített tanulmányban azt írják, hogy az Egyesült Államoknak rá kell venni a feleket egy tűzszüneti megállapodásra és béketárgyalások megkezdésére.
A terv szerint azzal vennék rá Kijevet a béketárgyalásokban való részvételre, hogy azt az amerikai katonai segély folyósításának feltételeként szabnák meg. Ugyanakkor Moszkvával pedig közölnék, hogy az Egyesült Államok még erőteljesebben fogja támogatni Kijevet, ha nem ülnek le tárgyalni, és azzal édesgetnék Vlagyimir Putyint az asztalhoz, hogy közben hosszú időre elhalasztanák Ukrajna felvételét a NATO-ba. Az elképzelés szerint a béketárgyalások idejére az aktuális frontvonal mentén kell tűzszüneti megállapodást kötni. Ugyanakkor az Egyesült Államok továbbra is fegyverekkel látná el Ukrajnát, hogy meg tudja erősíteni védelmi állásait, megakadályozandó egy esetleges orosz támadást.
Kellogg júniusban a Reuters hírügynökségnek azt mondta, közölnék az ukránokkal, hogy „ha nem ültök le a tárgyalóasztalhoz, az amerikai segély elapad”. Ugyanakkor az orosz elnökkel meg tudatnák, hogy le kell ülniük tárgyalni, mert, ha nem teszik, „akkor megadunk Ukrajnának mindent, amivel elpusztíthat titeket a harctéren”. A tanulmányuk alapján kidolgozott tervüket júniusban mutatták meg Donald Trumpnak, aki Fleitz szerint kedvezően reagált rá.
Fleitz szerint a terv alapján Kijevnek nem kell formálisan átadnia területeket Oroszországnak, de a közeljövőben nem valószínű, hogy visszaszerzik az irányítást az összes területük felett. Tanulmányukban közölték, hogy Ukrajnának nem kell lemondani erről a céljáról, de bele kell egyeznie, hogy diplomáciai úton éri ezt el, bár azt elismerik, hogy erre majd csak azután lenne lehetőség, amikor már nem Putyin az orosz elnök.
Emellett azt írták, hogy Ukrajnának erőteljes biztonsági garanciákat kell kapnia a béketárgyalások alatt, hogy Oroszország később ne próbálkozzon újra az ország megtámadásával. Fleitz a Reutersnek azt mondta, a hosszútávú béke része lenne feltehetően az is, hogy „Ukrajnát állig fel kell fegyverezni”.
Kellogg a Voice of America lapnak júliusban adott interjújában kijelentette, hogy olyan helyzetbe kell hozni Ukrajnát, hogy erőteljes pozícióból tudjanak leülni tárgyalni az oroszokkal. Szerinte Kijev jól harcolt, jól vezették őket, hozzátéve, hogy Moszkva egyértelműen jogtalanul támadt meg egy független országot, de Ukrajnának fel kell tennie magának a kérdést, hogy mi az ország érdeke. Kiemelte, hogy őt nem érdekli, hogy mi lesz Oroszországgal, őt csak Ukrajna sorsa izgatja.
Kellogg az interjújában erőteljesen kritizálta Joe Biden kormányát, amiért nem adott még a háború elején elég nagy katonai segítséget Ukrajnának. Szerinte, ha másfél évvel korábban Volodimir Zelenszkij elnök megkapta volna, amit kért, akkor Ukrajna kettévághatta volna Herszonnál az orosz erőket. Felemlegette, hogy Kijev nem kapta meg az F–16-os vadászgépeket, a nagy hatótávolságú rakétákat, valamint az engedélyt arra, hogy orosz területeket lőhessenek, és elég páncélos járművet sem adtak nekik. Hozzátette, hogy Ukrajnának még több fegyvert kellene adni, mert „az oroszokban nem lehet bízni”. Azt pedig „elfogadhatatlan követelésként” jellemezte, hogy az oroszok azt akarták, hogy az ukrán hadsereg létszámát csökkentsék le.