Az új lengyel elnök jobb barátja lehet Orbán Viktornak, mint a lengyel miniszterelnöknek
„A választók erős üzenetet küldtek..., hogy a dolgok nem mehetnek úgy tovább, amilyen módon eddig kormányoztak.” Ez a mondat egy volt a sok közül, amivel az ország új elnöke, Karol Nawrocki egyértelmű jelzést küldött a lengyel kormánynak. A 42 éves államfő beszéde zárómondatában is jelezte, hogy a politikai paletta melyik oldalán áll. „Isten áldja Lengyelországot, éljen soká Lengyelország!” – idézte a Guardian a hívő katolikus politikust.
Nawrockit szerdán iktatták be köztársasági elnöknek a lengyel parlamentben. Érkezése nagyban megnehezíti a Donald Tusk vezette, a pártokat polgári jobboldaltól a baloldalig egyesítő lengyel kormánykoalíció dolgát, aminek több reformját a most távozott, szintén ultrakonzervatív Andrzej Duda államfő eddig is akadályozta. Nawrocki még keményvonalasabbnak tűnik, így egyre kevesebb az esély az előző, a szélsőjobboldali Jog és Igazságosság (PiS) kormánya alatt hozott jogszabályok megreformálására. Márpedig olyan kulcsfontosságú törvényeket kéne újraszabni – az államfői vétó fenyegetése alatt –, mint az Európai Unió által is sokat kritizált igazságügyi reform. A vétót a parlament ugyan háromötödös többséggel felülírhatja, de a kormánynak nincs ekkora támogatottsága.
A maximális két ciklus, azaz tíz év után távozó Duda elnök is erős üzenetet küldött a kormánynak, amikor elnöksége utolsó napján, augusztus 5-én megvétózott két törvényt, egyet pedig az alkotmánybíróságra továbbított. Ezek közül kettő a PiS által létrehozott felsőoktatási intézményekről szólt, egy pedig a 13 év felettiek pszichológiai ellátásáról.
Egy éles beiktatási beszéd
Elnökként „azon lengyelek hangja akarok lenni, akik egy szuverén Lengyelországot akarnak az EU-n belül, de egy olyan Lengyelországot is, ami nem az EU maga, hanem Lengyelország fog maradni”, mondta beiktatási beszédében Nawrocki a Notes from Poland szerint. Beszélt arról is, hogy országa nem lehet többé a nyugati államok „leányvállalata”, és nem fog belemenni, hogy az EU elvegye Lengyelország hatásköreit. Kritizálta Donald Tusk kormányát is, amiért „rendszeresen megsérti az alkotmányt”, a hatóságokat pedig arra szólította, hogy törvényes keretek között járjanak el.
Beszédében elítélte a kampányban tapasztalt „a propagandát, hazugságokat és megvetést”, de jelezte, keresztényként megbocsát. Egyúttal meg is hívta Tuskot egy találkozóra, hogy megvitassák a fontos beruházások és közpénzek helyzetét. Tusk és a kormánytagok egyébként részt vettek a beiktatáson, szemben a Nobel-békedíjat kapott volt elnökkel, Lech Wałęsával, aki bojkottálta a „szégyenletes látványosságot”.
A kormánypártok konfrontatívnak nevezték a beiktatási beszédet, mondta érdeklődésünkre Michał Kokot, a Gazeta Wyborcza újságírója. Szerint nyilvánvalóvá vált, hogy Nawrocki olyan kulcskérdésekben, mint a bírói kinevezések, nem fog egyetérteni a kormánnyal, és általánosságban is ellenzi a koalíció politikáját.
Kokot szerint a beszéd, amit az ellenzék kifejezetten dicsért, beleállós és kemény volt. Az, hogy a PiS politikusai szerint „nagyon hazafias” volt a beszéd, szerinte azt jelzi, hogy Nawrocki a PiS-kormány konzervatív politikáját folytatja majd. Erre utal, hogy a PiS-elnök Jarosław Kaczyński több embere is bekerült elnöki kabinetbe, vagyis neki közvetlen értesülései lesznek arról, mit tervez az elnök, aki így nem is lehet teljesen független. Igaz, Kokot szerint Kaczyński inkább csak felügyelni, mint irányítani akarja a következő öt évben az új államfőt.
Nawrocki egyfajta aktivista államfő akar lenni, aki a kormányzat napi működését is egyengetné. Kabinetfőnöke, Zbigniew Bogucki a Notes szerint már jelezte is, hogy több törvényjavaslatot akarnak benyújtani az elnök alkotmányos jogával élve. Ezek között szerepel olyan, ami eltörölné az szja-t a két- vagy többgyerekes családoknak, megvédené a lengyel mezőgazdaságot, részben az EU és a dél-amerikai blokk, a Mercosur egyezményétől, illetve kezdeményezné egy új reptér és közlekedési csomópont kialakítását Lengyelország közepén.
Az új elnök azt is jelezte, hogy több kérdésben sem áll majd a kormány oldalán. Ilyen az igazságügyi reform és az abortuszszabályok enyhítése. Ellenben együtt akar vele működni a nemzetbiztonság, az adómentesség kiterjesztése és a házasságot nem kötött párok jogainak növelése érdekében. Abban is egyetért a kormánnyal, hogy „Oroszország az egész régió legnagyobb fenyegetése”, ezért Ukrajnát stratégiai-geopolitikai szempontból is támogatni kell, még ha az ország euroatlanti integrációt ellenzi is. A lengyel haderőt Európa egyik legerősebbjévé fejlesztené.
Az éleződő kormány-elnök konfrontáció már érződik, érik az első elnöki vétó is: a Polsat szerint az energiaárak befagyasztásáról szóló, kormány által kezdeményezett törvényt kaszálhatja el az államfő, mert szerinte az csak egy rossz szélerőműprojektet hozna helyzetbe.
Kicsoda Nawrocki?
Nawrocki munkáscsaládban nőtt fel Gdańskban, anyja könyvkötőként, apja gépészként dolgozott, és a kommunista pártállammal szembeszálló Szolidaritás szakszervezet tagja volt. Nawrocki amatőr bokszoló is volt, utcai csetepatékba is belekeveredett. Később történészdiplomát szerzett, vezette a gdański világháborús múzeumot és a varsói Nemzeti Megemlékezés Intézetét. Innen emelte ki Jarosław Kaczyński PiS-elnök államfőjelöltnek.
Elnökválasztási kampányának nagy botránya lakásügye volt. Nawrocki eltartási szerződéssel jutott lakáshoz, ám kiderült, hogy nem gondozta, ápolta az idős férfit, akinek a lakását megszerezte. Magyarázkodnia kellett focihuligán múltja miatt is, többször is részt vett az ultracsoportok összecsapásaiban. A Times of Israel azt rótta fel neki – már beiktatása után –, hogy nem támogatja a holokauszt lengyel elkövetői utáni történészi kutatásokat, sőt, a hanukai gyertyagyújtás hagyományát is száműzné az elnöki hivatalból.
Az a történet se vette ki jól magát, amikor kiderült, hogy miután 2018-ban Tadeusz Batyr álnéven kiadott egy könyvet egy hírhedt gengszterről 2018-ban, egy tévéinterjúban eltorzított hanggal és kitakart arccal Batyrként nyilatkozva Nawrockit, vagyis önmagát méltatta. Később pedig Nawrockiként méltatta Batyr munkáját, vagyis megint csak önmagát.
Politikai tapasztalata nem volt, korábban sosem indult választott tisztségért. A nemzetközi populista jobboldal ismert programpontjait hangoztatta ő is: elutasítja a migrációt, a „genderideológiát”, az EU zöld átállását, a magas adókat. Kampánya során egy washingtoni úton megkapta Donald Trump áldását is.
A kampány során a felmérésekben végig Rafał Trzaskowski varsói polgármester, a legnagyobb kormánypárt, a Polgári Platform jelöltje mögé mérték. Az első fordulóban alul is maradt vele szemben, de a kiesett jelöltek sorban Nawrocki támogatására buzdítottak. Az első fordulóban harmadik helyen végzett, még a PiS-től is jobbra álló Konföderáció jelöltjeként indult Sławomir Mentzen több engedményt és ígéretet is kicsikart tőle a támogatása fejében. Nawrocki részben az ő segítségükkel szerezhetett szűk, 50,9 százalékos győzelmet. A választások után a vesztes jelölt, Rafał Trzaskowski varsói polgármester hívei több ezer panaszt nyújtottak be szabálytalanságokra hivatkozva a legfelsőbb bíróságnak. A testület azonban arra jutott, hogy ha voltak is ilyenek, a végeredményt nem befolyásolták.
Nawrocki a választás előtt aránylag ismeretlen figura volt, így kérdéses, hogy fog viselkedni államfőként. „Nem tudom, rövid távon teljességében végrehajtja-e a Jog és Igazságosság politikáját..., vagy megpróbálja a saját kezdeményezésével előjönni” – mondta a Reutersnak Andrzej Rychard, a Lengyel Tudományos Akadémia szociológusa. A brit hírügynökség szerint Nawrocki komoly akadálya lehet Ukrajna EU- és NATO-tagságának, mert mindkét szervezetbe csak a többi tagállam egyhangú támogatásával lehet bekerülni, a lengyel elnöknek meg az alkotmány szerint önmagában is lehetősége van megvétózni az erről szóló jogszabályt.
Nawrocki vs. Tusk
Kormányfőként már három köztársasági elnökkel kellett együttműködnie, a negyediket is kezeli majd, reagált Donald Tusk az X-en a kormányzása egyre nehezebbé válását emlegetőknek. A Guardian szerint arról is beszélt, hogy bár Nawrocki konfrontációra készül a kormánnyal, ők keményen megvetik a lábukat. Szerinte az államfő az ügyészi hivatal megbénításán keresztül a bukott PiS-kormány tagjai elleni nyomozásokat is akadályozni próbálja majd. „Hadd mondjak csak annyit: álmodozzon” – reagálta erre. A Washington Post cikke szerint pedig korábban azt mondta, nem engedi lerombolni a kormányát.
A Tusk hatalomra kerülése előtt két cikluson át kormányzó PiS mindenesetre abban reménykedik, hogy az egyre népszerűtlenebb kormányfő és a feléjük húzó Nawrocki konfliktusa előkészítheti visszatérésüket a 2027-es parlamenti választáson. Ha kell, ennek érdekében akár a szélsőjobbos Konföderációval is koalícióra léphetnek. Tuskékre Michał Kokot szerint is kemény évek várnak. „Nawrocki mindent meg fog tenni, hogy megszabaduljon Tusktól és kormányától, de leginkább politikai patthelyzetre számítok” – mondta kérdésünkre. Szerinte az dönthet majd, hogy a közvélemény kit fog okolni, ha nem mennek át a törvények, a tehetetlen kormányt, vagy a vétózó elnököt.
A Notes from Poland megjegyzi, az államfő a PiS által anno feltöltött alkotmánybíróságra is küldhet jogszabályt, bár a testület a kormányzat szerint szabálytalan feltöltése miatt nem nagyon fogadják el Tuskék a döntéseit. A kormány ráadásul sokszor jogi kiskapukat kihasználva hozott személyi és intézményes döntéseket, amiket még a velük szimpatizálók is sokszor alkotmányosan kétségesnek minősítettek.
Kokot szerint a legnagyobb harc az igazságügyi reform miatt lehet a kormány és az államfő között. A PiS kormánya nagy tisztogatást végzett a bírói karban, hozzá hűséges bírákkal töltötte fel a bíróságokat és az alkotmánybíróságot is. Tusk kormánya jogi kiskapukat kihasználva maga is tisztogatásokba kezdett, ezt még szimpatizánsaik is sokszor alkotmányosan kétségesnek minősítették. A helyzetet az igazságügyi reform oldhatná meg, ami Tusk egyik ígérete volt az EU-nak is a jogállamisági okokból befagyasztott EU-s források feloldása fejében. „Nem gondolom, hogy Nawrocki együtt fog működni a kormánnyal” ebben a kérdésben, mondta Kokot.
Konfliktusforrás lehet az is, hogy Tuskék több nagy beruházást is leállítanának, például az új központi repülőterét is. A Politico azt is megemlíti, hogy Nawrocki nem akarja bevezetni az eurót, holott az európai szerződések, bár határidő nélkül, de Lengyelországot is kötelezik erre.
Tusk és Nawrocki első konfliktusa viszont egy személyi kérdésben robbant ki. Az új államfő Sławomir Cenckiewiczet nevezné ki nemzetbiztonsági tanácsadójának. Ezt a tisztséget képtelenség anélkül végezni, hogy hozzáférjen az államtitkokhoz, de Cenckiewicz hozzáférését megvonták, amikor a 2023-as parlamenti választási kampány idején a Katonai Történeti Hivatal vezetőjeként átadta Mariusz Błaszczaknak, a PiS kormány védelmi miniszterének a korábbi Tusk kormány egyik titkosított haditervét, amelyben a korabeli hadvezetés azzal számolt, hogy az ország megtámadása esetén a területeik felét fel kéne adni. Cenckiewiczet emiatt államtitoksértéssel is meggyanúsították, amiért akár tíz év börtönt is kaphat, ha bűnösnek találják. Júniusban egy bíróság úgy döntött, visszaállítja Cenckiewicz magasabb szintű minősítését, de ezt a kormány megfellebbezte a legfelsőbb közigazgatási bíróságon. A PiS politikusai bosszúról beszélnek.
Tusk eleve gondban, Kaczyński elemében
Tusk dolgát koalíciós feszültségek is nehezítik. Kokot szerint a kormányfő legfőbb problémája most az egyik koalíciós partner, Polska 2050 párt elnöke, Szymon Hołownia. Ő köztudottan rosszban van Tuskkal, pár hete pedig titokban tárgyalni látták Kaczyńskival, akinek érdeke feszültséget szítani a kormányban. Hołownia saját pártjában is megosztó, többen miatta hagyták ott a Polska 2050-et, amely viszont kilépésével robbanthatná a kormányt, és új választások kiírását provokálhatja ki. Kokot szerint
„Nawrocki lehet a keresztapja a következő kormánynak”,
szerinte ugyanis ő lehet a kapocs PiS és a még szélsőségesebb Konföderáció között. A két párt közeledéséért amúgy Kaczyński nem rajong, ő inkább a Konföderáció szavazóit próbálná megszerezni. Nawrocki viszont szimpatizál velük, kabinetjében több pozíciót is kaptak a Konföderáció tagjai is.
A Notes from Poland elemzése arra jut, a Tusk-kormány – ha meggyengülve is, de – kitart a 2027-es, menetrend szerinti választásokig. A CBOS júniusi közvélemény-kutatása szerint viszont a lengyelek csupán 32 százalékának van jó véleménye a kormányról, 44 százaléknak rossz. Ennek oka, hogy a beígért nagy reformjaikból szinte semmit sem hajtottak végre – olykor pont az államfői vétó miatt. Tusk kormánya mindenesetre az államfőválasztás kudarca után egy maga által kezdeményezett bizalmi szavazást már túlélt.
Két jóbarát? Több jóbarát?
Nawrocki alkotmány adta jogaival élve leginkább a kormány külpolitikájába kavarhat bele. A lengyel félelnöki rendszerben az államfő maga is alakítója az ország külkapcsolatainak, például kezdeményezheti, hogy az EU-csúcsokon a kormányfő helyett ő képviselje az országot. Ami azért is érdekes helyzetet teremthet, mert Nawrocki és a PiS elkötelezettebb Donald Trump, mint az EU irányába. A fegyverkezés ügyében például a kormány az EU ReArm Europe projektjét támogatja, Nawrocki viszont a lengyel szuverenitásra hivatkozva inkább az Egyesült Államokkal működne együtt. A német–lengyel viszonyt is mérgezheti a PiS-kormány idején követelt világháborús jóvátétel felmelegítésével. A Kaczyńskiék akkor 1300 milliárd dollárt követeltek, de a német kormányoknak eszük ágában sincs a már megfizetett kártalanításon felül újabb pénzeket utalni Lengyelországnak.
A Notes from Poland szerint Nawrocki győzelmét Európában elvbarátai ünnepelték, mint Orbán Viktor vagy Giorgia Meloni. Az új lengyel elnök megpróbálhatja újra közel hozni egymáshoz a visegrádi négyeket, de a magyar és szlovák kormányok oroszbarátsága miatt ez nem lesz egyszerű. Kokot szerint Nawrocki és Orbán politikájában vannak közös pontok, Magyar Péterében viszont nincsenek. Nawrocki ugyanis Orbánhoz hasonlóan EU-kritikus, így sok tekintetben könnyebben juthat közös nevezőre a magyar, mint a lengyel kormánnyal.
