59 millióan döntik el vasárnap, ki vezesse a következő négy évben Európa legnagyobb gazdaságát

Szövetségi parlamenti választásokat tartanak vasárnap Németországban, amelyeken a 83 milliós ország 59 millió nagykorú állampolgára dönthet arról, ki vezesse őket a következő négy évben. A választáson a közvélemény-kutatások szerint várhatóan a konzervatív CDU–CSU érheti el a legjobb eredményt, de rengeteg bizonytalanság miatt egyáltalán nem biztos, ki és hogyan tud majd kormányt alakítani.

Németországban legutóbb 2021 őszén tartottak választásokat, ami után egy szociáldemokrata–zöld–szabaddemokrata kormány alakult Olaf Scholz vezetésével. A négyéves ciklus idén ősszel ért volna véget, a koalíciós partnerek azonban tavaly novemberben, Donald Trump amerikai elnök megválasztásának napján úgy összevesztek, hogy Scholz kipenderítette a kormányából szabaddemokrata pénzügyminiszterét. Scholz bizalmi szavazást kért magával szemben, elbukta azt, mire a köztársasági elnök feloszlatta a parlamentet, és előrehozott választásokat írt ki.

Németországban tehát hosszú idő után választanak ősz helyett tél végén, és a kampányidőszak is jóval rövidebb volt a szokásosnál. Az is különlegessé teszi a mostani választást, hogy nem egy négy éve hatalmon lévő, stabil kormányzat köszön le, hanem egy novemberben, a koalíció összeomlása után összetákolt kisebbségi kormány.

A németek a választáson egyszerre szavazhatnak egyéni képviselőjelöltekre és pártlistákra. Az egyéni körzetek nyertesei – néhány kivétellel – közvetlenül bekerülnek a 630 fős parlamentbe, a többi helyet pedig úgy osztják ki, hogy minden pártnak a listákra leadott szavazatok arányában legyenek képviselői.

A pártoknak a bejutáshoz a szavazatok legalább 5 százalékát kell megszerezniük. Ez alól egyetlen kivétel van, az, ha egy párt legalább három egyéni körzetet megnyer. Ez aktuális lehet a CSU-nál, amely 5–6 százalékos eredményt szokott elérni, de cserébe szinte minden egyéni körzetet megnyer Bajorországban. 2021-ben ezzel a kiskapuval jutott a parlamentbe a listán 4,9 százalékot elért Linke, amely egy lipcsei és két kelet-berlini egyéni körzetet tudott megnyerni.

Könnyű megmondani, ki végez majd az élen

A mostani választásokat várhatóan 30 százalék körüli eredménnyel a CDU–CSU szövetség fogja nyerni, a második helyre pedig 20 százalék körüli eredménnyel a szélsőjobboldali AfD kerülhet. Biztos befutónak számít még 15 százalék körüli támogatottsággal a szociáldemokrata SPD, és kicsit kisebb támogatottsággal a Zöldek. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy bejut-e a parlamentbe az 5 százalékos küszöb környékén táncoló FDP, az BSW és a kampány utolsó hetében repülőrajtot vett, és most épp 7–8 százalékra mért Linke.

Ha a közvélemény-kutatások nem tévednek nagyot, akkor a választások után várhatóan Friedrich Merz CDU-vezér kap majd kormányalakítási megbízást, kérdés viszont, hogy talál-e majd maga mellé koalíciós partnert. A CDU kizárta, hogy az AfD-vel vagy a Linkével fogjon össze, retorikájukban pedig hosszú ideje a zöldeket jelölték meg főellenségükként.

Ideológiailag az FDP áll legközelebb a CDU-hoz, de ők épp a parlamenti kiesés határán táncolnak, és ha be is jutnak, biztosan nem szereznek elég képviselői helyet egy CDU–FDP kormányhoz. A CDU-nak tehát várhatóan ahhoz az SPD-hez kell majd fordulnia, amelyet az elmúlt három évben olyan hevesen ostorozott ellenzékből.

Négy kancellárjelölt van

Németországban hagyományosan csak a nyerésre valóban esélyes két legnagyobb párt állít kancellárjelöltet, ez nagyon sokáig a CDU (helyettük néha a CSU) és az SPD volt. A politikai erőviszonyok átrendeződése miatt azonban 2021 óta már a Zöldek is állítanak kancellárjelöltet, idén pedig a közvélemény-kutatásokban második AfD is bejelentkezett erre.

A németek tehát elvileg négy kancellárjelölt közül választhatnak:

• Friedrich Merz (CDU) 69 éves jogász, aki az 1990-es évek végén Helmut Kohl akkori kereszténydemokrata kancellár egyik lehetséges utódjának számított. Merkel akkor kitúrta a párt éléről, amire Merz kivonult a politikából, és egy ideig céges jogászként és lobbistaként tevékenykedett. Merkel időszaka után visszatért, 2021-ben átvette a CDU vezetését, és most elődjeinél konzervatívabb politikai programot igyekezne megvalósítani.
• Olaf Scholz (SPD) 66 éves jogász, három éve vezeti Németországot, kormányzását viszont koalíciós partnerei végeláthatatlan szakpolitikai és ideológiai csatározásai határozták meg. Scholz határozott szociáldemokrata programmal indul, támogatja a minimálbér emelését, a közalkalmazottak fizetésemelését és a nyugdíjak vásárlóerejének hosszú távú megőrzését.
• Robert Habeck (Zöldek) 55 éves filozófus, nyelvész, író, 2021 óta Németország alkancellárja és gazdasági minisztere. Az elmúlt három évben egy nagyszabású zöld gazdasági reform megvalósításán dolgozott, amelyet azonban az FDP végig blokkolt. A mostani kampányban főleg arról beszél, hogy választási győzelmük esetén ezt most már végig is vinné.
• Alice Weidel (AfD) 45 éves közgazdász, 2017 óta az AfD egyik vezetője. Kisebb államot, kisebb adókat, kisebb szociális juttatásokat és kisebb újraelosztást szeretne, vagyis igyekezne lebontani a német szociális államot. Ezenkívül megállítaná a bevándorlást, felgyorsítaná a bevándorlók kiutasítását, visszafordítaná az ország zöld átmenetét, és leszámolna a „woke ideológiával”. Az Orbán Viktor támogatását is élvező Weidelről szóló portrénk itt olvasható.

A választás tétjeiről, esélyeiről szóló részletes cikkünk itt olvasható el. A német választások eredményeit urnazárás után élőben követni fogjuk a Telexen.