Fogvatartásuk körülményeire, kínzásokra panaszkodnak a szabadon engedett palesztin rabok

Tucatnyi izraeli börtönből szabadon engedett palesztin mutatja a kínzás és éheztetés jeleit – közölte a Palesztin Foglyok Társasága nevű szervezet a legutóbbi, szombaton elengedett csoport után.

A Hamasz és Izrael közötti tűzszüneti megállapodás részeként 183 palesztin rabot engedtek szabadon izraeli börtönökből. Az Al Jazeera tudósítása szerint többen fáradtnak és gyengének tűntek, amikor a busztól a gázai Hán Júniszban található Európai Kórházba sétáltak, majd a tömeg ünneplése közepette újra találkoztak családjaikkal.

Az egyik szabadon engedett palesztin így nyilatkozott: „Az elmúlt 15 hónapban a legkegyetlenebb kínzásoknak voltunk kitéve… Az izraeliek embertelen módon bántak velünk. Az állatokkal jobban bántak, mint velünk.”

Az Al Jazeerának nyilatkozó Vöröskereszt munkatársai felháborodásukat fejezték ki az izraeli börtönszolgálat bánásmódja miatt, különösen a Ketziot börtönből szombaton szabadon engedett foglyok ügyében.

Elmondásuk szerint a palesztin foglyokat úgy engedték szabadon, hogy bilincsbe vert kezeiket fejük fölé emelve kellett tartaniuk, miközben egy feliratot viseltek: „Az örökkévalóság népe nem felejt.”

Az Al Jazeera forrásai szerint egy palesztin rabot, Husszam Sahínt kórházba szállítják, miután a börtönben érzéstelenítés nélkül végeztek rajta egy műtétet.

A tűzszüneti megállapodás értelmében az első hat hétben 33, a Hamász által Gázában fogva tartott izraeli túszt engednek szabadon, cserébe több száz palesztin fogolyért, akik közül sokan életfogytiglani börtönbüntetésüket töltötték Izraelben.

A január közepén elfogadott gázai tűzszüneti megállapodás egy bonyolult, háromfázisú konstrukción alapul, melynek egyik pillére egy kölcsönös fogolycsere, mely során a két fél hetente ereszt szabadon meghatározott számú foglyot. A megállapodás recseg, ropog, de működik, részletesen itt írtunk róla.

A megállapodás értelmében a gázai terrorszervezetek összesen 33, a 2023. október 7-i támadás során elrabolt túszt engednek szabadon; ebből három nő a fegyverszünet indításaként nyerte vissza szabadságát, szombaton további négy katonanő tért haza. A megállapodás teljesítése azonban már ekkor megbicsaklott, mivel Izrael eredetileg a második hétre várta az utolsó civil női foglyot is, azonban Arbel Jehudot nem a Hamász, hanem a Gázai övezet vezető terrorszervezetével társbérletben tevékenykedő Iszlám Dzsihád hurcolta el, mely az előírt időre nem tudta/akarta előkeríteni az által őrzött nőt.

Izrael a menetrend felborulására hivatkozva leállította a fegyverszüneti megállapodás másik pillérét: az Észak-Gázából menekült palesztinok otthonaikba való visszatérését. Azonban vasárnapra a miniválság megoldódott: a Hamász garantálta, hogy Arbel Jehud két másik tússzal együtt csütörtökön hazatérhet, ez meg is történt, ezzel együtt Izrael elérte, hogy rajtuk kívül szombaton három másik túszt is hazaengednek.

Ellentételezéseképpen Izrael összesen 1900 palesztin foglyot bocsát szabadon; az első hullámban 90 fogvatartott – 69 nő és 21 tinédzser (a legfiatalabb 15 éves) – érkezett a ciszjordániai Ofer börtönéből a Palesztin Hatóság székhelyére, Ramallahba, illetve Kelet-Jeruzsálembe. Izrael – ahogy az már korábban is többször megtörtént – beleegyezett gyilkosságért elítélt terroristák elengedésébe is. A második hullámban szabadon engedett 200 palesztin több mint fele például életfogytig tartó börtönbüntetéséből szabadult – miközben mások ellen még vádat sem emeltek az izraeli hatóságok. A második hullám foglyainak nagy részét Ciszjordániába, kisebb részét Gázába szállították, de a legveszélyesebbnek ítélt 70 rabot Egyiptom fogadta be.