Úgy volt, hogy nem lesz kegyelem azoknak, akik rendőrökre támadtak. Aztán mégis lett

Donald Trump teljesítette egyik legfőbb kampányígéretét, és még saját tanácsadóinak nyilatkozatain is túlment, amikor beiktatása után pár órával elnöki kegyelemben részesítette a Capitolium négy évvel ezelőtti ostroma miatt elítéltek többségét. A kegyelem kiterjed olyanokra is, akiket erőszakos cselekmények, köztük rendőrök elleni támadások miatt ítéltek el. Emellett 14 elítélt börtönbüntetését szüntette meg. A kedvezményezettek között vannak szélsőjobboldali csoportok vezetői is.

Trump a kegyelmek mellett több elnöki rendeletet is aláírt az Ovális irodában, ahol újságírói kérdésekre is válaszolt. „Hihetetlen precedensként” jellemezte elődje, Joe Biden elnöki kegyelemadási gyakorlatát, de beszélt a TikTok betiltásáról, a tervezett vámokról, az orosz-ukrán háborúról, és arról, milyen jól kijött első elnöksége alatt Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel. És megtalálta Joe Biden neki írt levelét is.

Jobban betartotta ígéretét, mint számítani lehetett

Trump az elnökválasztási kampánya alatt többször is közölte, hogy kegyelmet fog adni a 2021. január 6-i ostromban részt vevő embereknek, akik azért támadtak az amerikai Kongresszus épületére, hogy megakadályozzák a 2020-as elnökválasztás eredményének hivatalos elfogadását. Beiktatása előtt azonban több tanácsadója, valamint alelnöke, J.D. Vance is arról beszélt, hogy az erőszakos bűncselekményeket elkövető elítélteket nem fogják kegyelemben részesíteni.

Donald Trump pár órával beiktatása után, a Fehér Házban írta alá az elnöki kegyelemről szóló iratot. Az Ovális irodában ülve kijelentette, hogy az elítéltekkel „nagyon igazságtalanul bántak”, hozzátéve, hogy „a bírák teljesen brutálisak voltak” és „az ügyészek brutálisak voltak”. Magyarázatképpen közölte, hogy gyilkosok egy-két év börtönt kapnak, az ostrom miatt elítélt emberek közben már eddig is sok időt töltöttek börtönben.

Az amerikai igazságügyi minisztérium jellemzése szerint minden idők legnagyobb nyomozása után több mint 1500 ember ellen emeltek vádat az ostrom miatt, és több mint 1200 embert ítéltek el. A támadásban több mint 140 rendőr sebesült meg, öt rendőr és négy ostromló meghalt. Nagyjából háromszáz ember ellen még zajlottak az eljárások.

Trump a Time magazinnak decemberben azt mondta, hogy az első órákban elkezdi kiosztani a zavargóknak adott kegyelmeket, de nem mindenkinek. Az NBC Newsnak adott interjújában közölte, hogy „lehetnek kivételek”, mint például „ha valaki radikális, őrült volt”, míg alelnöke, J.D. Vance kijelentette, hogy az erőszak miatt elítélteknek „nyilvánvalóan” nem kéne kegyelmet adni.

Nyilatkozatát azonban gyorsan kénytelen volt finomítani, miután az ostromlók tetteit védő aktivisták támadni kezdték kijelentése miatt. Jason Miller, Trump tanácsadója hétfő reggel még azt mondta, hogy minden egyes ügyet külön megvizsgálnak majd, és nem támogatják azokat, akik erőszakosan léptek fel a rendőrökkel szemben, de hozzátette, hogy „sok emberrel igazságtalanul bántak”.

Örülhet a szélsőjobb

A kegyelmek végül széleskörűbbek lettek, mint amire a legtöbben számítottak. Tizennégy elítéltnél a már leült időre csökkentette a büntetést Donald Trump, azaz gyakorlatilag elrendelte szabadlábra helyezésüket. Ők nem kaptak teljes kegyelmet, azaz továbbra is büntetett előéletűnek számítanak, és így például nem vásárolhatnak maguknak fegyvert, és szavazati joguk sincsen. Közülük öten a Proud Boys szélsőjobboldali csoport, nyolcan pedig az Oath Keepers szélsőjobboldali milícia tagjai. Utóbbinak az alapítóját is szabadlábra helyezte Trump. Stewart Rhodest 18 év börtönre ítélték 2023-ban, miután bűnösnek találták lázadásra való szervezkedés vádjában.

Minden más elítéltet teljes elnöki kegyelemben részesített Trump, köztük a Proud Boys vezetőjét, Enrique Tarriót, akit 22 évig tartó börtönbüntetésre ítéltek az ostromban való részvétele miatt, miután bűnösnek találták lázadásra való szervezkedés vádjában. Emellett kegyelmet kapott több mint 170 olyan ember, akik fegyverrel támadtak rendőrökre, vagy testi sértést követtek el ellenük. Mint például Devlyn Thompson, aki fémrúddal vert egy rendőrt, valamint Robert Palmer, aki porral oltóval, egy rúddal és egy deszkával támadt az épületet védő rendőrökre.

Trump kényes helyzetben volt az erőszakos ostromlóknak adott kegyelmekkel kapcsolatban. Támogatói elvárták tőle, hogy mindenkit engedjen ki a börtönből, és hangosan tiltakoztak volna, ha nem tartja be ígéretét, hiszen az erőszakos cselekedetek miatt elítélt emberek a közösség legismertebb és legaktívabb tagjai. Ugyanakkor a kongresszus republikánus tagjai közül sokan, még Trump hívei is arról beszéltek a beiktatása előtt, hogy a rendőrökre támadó ostromlókra nem kéne kiterjeszteni a kegyelmet.

Határokon átlépő elnöki kegyelmek

Ahogy arról már december közepén írtunk, veszélyes egymásra mutogatás kezdődhet az egyre több határt átlépő elnöki kegyelmekkel, miután Joe Biden elnök széleskörű kegyelemben részesítette saját fiát, aki több évig tartó börtönbüntetést is kaphatott volna adócsalási és fegyvertartással kapcsolatos bűncselekmények miatt. Biden ezt követően újabb 39 embernek adott kegyelmet és majdnem 1500 ember büntetését enyhítette, és ezt utolsó elnöki napján is folytatta.

Előzetes kegyelmet adott a Fehér Ház volt orvosi főtanácsadójának, Anthony Faucinak, Mark Milley nyugalmazott tábornoknak, egyben az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának volt vezetőjének, valamint a Capitolium elleni, négy évvel ezelőtti támadást vizsgáló képviselőházi bizottság tagjainak. Majd előzetes elnöki kegyelemben részesítette testvéreit, valamint azok házastársait is, indoklása szerint azért, hogy megvédje őket a politikai indíttatású támadásoktól.

Ez felvetette annak lehetőségét, hogy ezzel veszélyes precedenst teremt, amit Trump és az utána következő elnökök kihasználhatnak saját embereik megvédésére, akik abban a biztos tudatban szeghetnének törvényt, hogy védve vannak a jogi következményektől.

Ezt Donald Trump is felemlegette hétfőn, amikor a Fehér Házban újságírók Joe Biden kegyelemadásairól kérdezték. Trump kijelentette, hogy az „hihetetlen precedenst teremt”, hozzátéve, hogy mostantól minden távozó elnök „kegyelmet ad mindenkinek, akivel találkozott”. Amikor arról kérdezték, hogy ő is ezt fogja-e tenni, közölte, hogy „nem akarom ezt tenni”.

Orosz-ukrán háború, TikTok és észak-koreai tengerparti villák

Trump az Ovális irodában nemcsak a január 6-i ostrom résztvevőinek adott elnöki kegyelmet írta alá, hanem egy sor rendeletet is, miközben a jelenlévő újságírók több kérdésére is válaszolt több témakörben.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban felemlegették neki az ígéretét, hogy egy nap alatt eléri a békét. Erre közölte, hogy van még fél napja, hozzátéve, eltökélt, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hozzátéve, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen állna egy megállapodásra, de Putyinról ezt már nem tudja megmondani. Közölte, hogy szerint meg kéne egyeznie az orosz elnöknek, mert annak elutasításával „elpusztítja Oroszországot”.

Aláírt továbbá egy elnöki rendeletet, amivel megmentheti a TikTok kínai videómegosztó oldalt az amerikai betiltástól. A TikTok szombaton rövid időre elérhetetlenné vált az Egyesült Államokban, miután hatályba lépett a betiltásáról szóló jogszabály. A tiltást 75 napra elhalasztotta Trump, aki közölte, hogy rajta múlik, hogy az alkalmazás értéktelen lesz, vagy „akár több billió dollárt” is érhet. A TikTok akkor üzemelhet az Egyesült Államokban, ha a felét eladják egy amerikai cégnek, és Trump szerint Amerikát megilleti annak fele. Az elnök azzal magyarázta, hogy korábbi álláspontját megváltoztatva miért nem akarja betiltani, hogy ő is elkezdte használni, valamint „vannak fontosabb dolgok” annál, hogy Kína információkat szerez az amerikai fiatalokról.

Trump egyebek mellett közölte azt is, hogy 25 százalékos vámot akar kivetni a Mexikóból és Kanadából érkező árucikkekre. Jelezte, hogy nem túl optimista az Izrael és a Hamász közti békével kapcsolatban, és nem bízik abban, hogy az sokáig fog tartani. Ugyanakkor közölte, hogy „fantasztikus dolgokat lehetne csinálni Gázával”, hozzátéve, hogy „fenomenális” tengerparti helyen van, ahol jó az idő.

Az elnökből Észak-Korea kapcsán is előjött az ingatlanos üzletember, amikor közölte, hogy az ország kiaknázatlan ingatlanfejlesztési lehetőségekkel rendelkezik, mert „sok a tengerpart”, ahova sok lakást lehetne építeni. Jelezte, hogy Kim Dzsongun biztosan örül, hogy ő lett az elnök, mert első elnöksége alatt „nagyon barátságos voltam vele”, és „én is kedveltem, ő is kedvelt, és nagyon jól kijöttünk egymással”.

Amikor a Fox News riportere megkérdezte, hogy elolvasta-e már Joe Biden levelét, amit a leköszönő elnök a hagyományoknak megfelelően utódjának hagyott hátra az Ovális irodában, közölte, hogy nem is tudott arról. Majd az egyik fiókban megtalálta a borítékot, amire csak annyi volt írva, hogy „47”, és meg is mutatta, de arra már nem volt hajlandó, hogy azt felolvassa az újságírók előtt.