Karnyújtásnyira a többlépcsős gázai tűzszünet

Felgyorsultak a gázai háború legalább ideiglenes befagyasztását célzó tűzszüneti tágyalások a katari Dohában. Az iszlamista szervezetekkel hagyományosan jó viszonyt ápoló Öböl-állam közvetítésével hónapok óta tartó, meg-megszakadó, abbamaradó, újrakezdődő folyamat több tisztségviselő szerint is „a végső stádiumába érkezett”. Katar mellett az egyiptomi titkosszolgálat vezetői, a Biden-kormányzat közel-keleti megbízottja, Brett McGurk, illetve utódja, Steve Witkoff is közvetítenek a felek között. Izraeli részről David Barnea, a Moszad, és Ronen Bar a Sin Bét igazgatója vezeti a tárgyalóküldöttséget.

Az izraeli kormányzat bejelentette, hogy kész szavazásra bocsátani a nemzetbiztonsági kabinetben a tervezetet (a tűzszünetről nem a kneszet, hanem a kormány dönt), egy ciszjordániai palesztin politikus pedig a BBC-nek azt állította, a Hamász is elfogadta a feltételeket. Egyébként mivel a Gázai övezet másik meghatározó terrorszervezete, az Iszlám Dzsihád is fogva tart néhány izraeli foglyot, így az ő képviselői is csatlakoztak a tárgyalásokhoz.

A megállapodás jelenlegi tervezete egy bonyolult, háromfázisú konstrukciót vázol fel. Ennek értelmében a tűzszünet első fázisa 42 napig tartana, ezalatt a gázai terrorszervezetek összesen 33 túszt engednének szabadon: az első napon három civil női foglyot, majd egy hét múlva két kiskorút, őket követik egyhetes különbséggel a katonanők, az idősek és a súlyos egészségügyi problémával küzdő túszok. Az izraeli hadsereg az első túszok elengedése után megkezdené a csapatkivonást a lakott területekről, a második héten pedig elkezdődhetne a menekültek visszatérése a fő hadszíntérnek számító Észak-Gázába.

Az izraeli hadsereg (IDF) az első fázis idejére fenntartaná jelenlétét az egyiptomi-gázai határ mentén húzódó Philadelphi-korridorban, az északi és keleti határon pedig 800 méter széles bufferzónát alakítana ki. Ez a senkiföldje a háború előtt is létezett, de csak 80-150 méter szélesen, mára az IDF a 60 kilométeres izraeli-gázai határ teljes hosszában minimum ezer méteren eldózerolt minden építményt és növényzetet. Izrael a hírek szerint 1000, izraeli börtönökben ülő palesztin rab szabadon engedésébe is belemegy; közülük 190-et minimum 15 évvel büntetendő bűncselekményért ítélték el.

Az ellenséges felek az első fázis 16. napján ülnének újra tárgyalóasztalhoz (ezt az asztalt képletesen kell érteni, mivel az alkudozás mindig is közvetítők útján zajlott), és ekkor alakítanák ki a második fázis feltételeit.

Izraeli sajtóértesülések szerint a többfokozatú tűzszünethez Netanjáhu ragaszkodott, mivel nem akarta azt, hogy a Hamász az összes túsz feladásával ki tudja csikarni a háború végleges lezárását és garantálja saját túlélését. A Hamász követelése az volt, hogy az első fázist azonnal kövesse a második, melynek végén kihirdetik az állandó tűzszünetet; a harmadikban pedig átadnák Izraelnek az általuk őrzött izraeli holttesteket.

A tűzszünet körüli dilemmákról és politikai kavarásokról itt olvashatnak részletesen.

(via BBC, Times of Israel)