Először szólalt meg a bukott szír diktátor, mióta Oroszországba menekült

Először szólalt meg a nyilvánosság előtt Bassár el-Aszad bukott szír diktátor, mióta Oroszországba menekült a lázadók előretörése miatt, írja a CNN. A neki tulajdonított közleményben azt állította, hogy nem tervezte elhagyni Szíriát, még december 8-án hajnalban is Damaszkuszban tartózkodott. A lázadók aznap vették be Szíria fővárosát, ezzel egyidőben olyan hírek jelentek meg, hogy el-Aszad ismeretlen helyre távozott. A közlemény szerint el-Aszad december 8-án reggel a szíria Hmeimimben lévő orosz légitámaszpontra ment, majd Oroszország Damaszkusz elestének másnapján intézkedett a Szíriából való evakuálásáról. Mint később kiderült: Vlagyimir Putyin orosz elnök december 9-én személyesen adott neki menedékjogot.

„Az események során egyetlen pillanatig sem gondoltam arra, hogy lemondjak vagy menedéket kérjek, ilyen javaslatot egyetlen személy vagy párt tett. Az egyetlen lehetőség a terroristák elleni harc folytatása volt” – írta a Telegramon közzé tett nyilatkozatában. Ebben azt sugallta, hogy elnöki pozíciója „céltalanná” vált, miután az ország irányítását „terroristák” vették át.

December 8-án a szíriai ellenzéki erők komolyabb ellenállás nélkül hatoltak be Damaszkuszba, amivel gyakorlatilag véget ért Bassár el-Aszad 24 éve tartó uralma. A rezsim a 2011 tavaszán kezdődő tiltakozásokból szárba szökkenő polgárháború során foggal-körömmel ragaszkodott hatalmához; szemrebbenés nélkül hajtott végre tömeggyilkosságokat, ítélt kínhalálra ezreket, gázosított el egész városnegyedeket. Elemező cikkünket a helyzetről itt olvashatja. A szír diktátor hatalmának megdöntésében főszerepet játszott a szunnita csoportokat összefogó Hajat Tahrir al-Sám (HTS), ami 2017-ben jött létre.

Bassár el-Aszad bukása Oroszországot is érzékenyen érintette, mivel évekig jelentős katonai támogatásokkal és rengeteg pénzzel segítették a rezsimet. Szíriai források szerint Bassár el-Aszad bukása után Észak-Szíriából és az Alavita-hegységből is kivonja csapatait az orosz hadsereg, de két fő bázisát – a tartuszi kikötőt és a hmejmimi légibázist – egyelőre megtartja.