Trump első külföldi útja a Notre-Dame-hoz vezet, Macron fel akarja venni vele a fonalat

Legfontosabb

2024. december 6. – 22:58

Trump első külföldi útja a Notre-Dame-hoz vezet, Macron fel akarja venni vele a fonalat
Kordonok és csendőrök a Notre-Dame előtti téren a székesegyház újranyitási ünnepségét megelőzően – Fotó: Kevin Combs / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

2019-ben, még Donald Trump előző elnöksége alatt gyulladt ki a párizsi Notre-Dame. Az amerikai elnök volt az egyik első államfő, aki a Twitteren fejezte ki sajnálatát, de olyan javaslatokat is tett, mint hogy helikopterekről kéne oltani a katedrális lángoló tetejét. Ha ezt megfogadták volna a franciák, akkor a teljes tetőszerkezet beomlott volna, de a szakszerű oltás mellett is öt évig tartott a helyreállítás.

Trump szombaton az elsők között nézheti majd meg a felújított Notre-Dame-ot, miután Emmanuel Macron a megválasztott elnököt is meghívta a szombati átadóünnepségre. A jelek szerint Macron már Trump januári beiktatása előtt fel akarja venni a fonalat a megválasztott amerikai elnökkel, akivel a világ vezetői közül az egyik legjobb kapcsolata volt az előző ciklusa alatt.

Az évtized egyik legnagyobb katolikus ünnepsége

A Notre-Dame-ot 2019-ben megrongáló tűzvész után több mint öt évig építették újra. A munkálatok a belső terekben már befejeződtek. A katedrális külső terein még mindig dolgoznak. Érdekesség, hogy szinte mindent a korabeli technikákat követve rekonstruáltak, kivéve persze azokat a részeket, ahol darukat és hasonló eszközöket kellett bevetni. A felújított Notre-Dame-ról és a tűz óta lezajlott munkálatok mikéntjéről még a megnyitó előtt részletesen írt a helyszínen járt kollégánk ebben a cikkben.

A templom állapotát nagyon hosszú ideig sikerült titokban tartani a munkálatok alatt, az épületen dolgozókkal titoktartási nyilatkozatot írattak alá. Mostanra már nyilvánosak a beltérről készült felvételek, amelyeken meglepően fehér a dóm belseje. A gótikát sokan a szürkés színű kővel kapcsolják össze, de ez a világos szín a kő eredeti színe, csak 800 év alatt rengeteg kosz és égéstermék ragadt rá, amit most a restauráció során letakarítottak. Emellett kicserélték a szentélyben lévő oltárt. Néhány ólomüveg ablak helyett is modern üvegek kerülnek be, amiért szintén nem rajong mindenki.

December 7-én, szombaton és 8-án, vasárnap meghívásos ünnepségen adják át újra az épületet a nyilvánosságnak. A Le Monde szerint Laurent Ulrich párizsi érsek vezeti majd az újranyitási szertartást, ami szombat délután azzal kezdődik, hogy ő és a papság más tagjai bekopogtatnak a templom kapuján, majd azok kinyílnak.

A párizsi Notre-Dame-székesegyház főhajója 2024. november 29-én – Fotó: Stephane De Sakutin / AFP / EPA / MTI
A párizsi Notre-Dame-székesegyház főhajója 2024. november 29-én – Fotó: Stephane De Sakutin / AFP / EPA / MTI

Ezután az érsek „szimbolikusan felébreszti” a Notre-Dame dübörgő nagyorgonáját. A tűz, amely megolvasztotta a székesegyház ólomtetőjét, mérgező porral vonta be a hatalmas hangszert. A 8000 síp mérete egy toll nagyságától a több mint 10 méteres magasságig terjed, ezeket aprólékos munkával szétszedték, megtisztították és újrahangolták. A programban egyházi zene és ima következik, később pedig több klasszikus zenei világsztár ad koncertet a székesegyház és a felújításban részt vevők tiszteletére.

Vasárnap délelőtt folytatódik az ünnepség: a párizsi érsek felszenteli az új, meglehetősen modern oltárt, majd misét celebrál. Az ünnepségen közel 170 püspök vesz részt Franciaországból és más országokból, de ott lesznek a párizsi egyházmegye 106 plébániájának papjai is. A szentmise után agapé lesz a rászorulók számára.

A Notre-Dame újranyitása amellett, hogy az évtized egyik legnagyobb francia katolikus ünnepsége lesz, egyben nagyon fontos protokollesemény is. Természetesen Emmanuel Macron francia elnök részt vesz a rendezvényen, és beszédet mond a vendégek előtt. Közel 50 állam- és kormányfőt várnak a megnyitóra.

Ferenc pápa viszont kihagyja az átadást, helyette Korzikára utazik.

III. Károly brit király és Kamilla királyné sem lesznek jelen, mert vírusos tüdőgyulladásban szenvednek. A megnyitó szigorú biztonsági intézkedések közepette zajlik majd. Nagyjából ugyanolyan szabályokat vezetnek majd be, mint a párizsi olimpiai játékok megnyitóján.

Az Île de la Cité, a Szajna kis szigete, amire a Notre-Dame épült, teljesen le lesz zárva, de a Párizst átszelő folyó déli partjának egy szakaszát és kilenc hídját sem lehet használni vasárnap estig. Nem lesz azonban kizárva a publikum: a Szajna déli partján 40 ezer ember befogadására alkalmas nyilvános nézőtereket állítanak fel, hogy az emberek képernyőkön követhessék a kétnapos eseményeket – jelentette be a rendőrfőnök.

Régi barátság felújítása

Az ünnepségek de facto díszvendége a CNN szerint tulajdonképpen Trump lesz, még akkor is, ha hivatalosan még csak megválasztott elnök.

„Emmanuel Macron elnök csodálatos munkát végzett annak érdekében, hogy a Notre-Dame helyreálljon teljes pompájában, sőt. Ez egy nagyon különleges nap lesz mindenki számára!”

válaszolta Trump, bejelentve, hogy elfogadja a meghívást. A 150 fős delegációjának részeként Elon Musk is ott lesz a Le Figaro szerint. Ez lesz Trump első külföldi utazása a novemberi elnökválasztás óta. Már önmagában az, hogy Trumpot egyből meghívták az ünnepségre, jól mutatja, hogy a volt és leendő elnök szinte ott tudja folytatni, ahol abbahagyta. Így van ez a Macronnal ápolt, időnként rapszodikus barátságával is.

A külföldi lapok szerint kevés elnök próbált annyit udvarolni Trumpnak az első ciklusa alatt, mint Macron. Persze azt a CNN is megjegyzi, hogy Trump kedvenc európai vezetője most már Orbán Viktor. A francia elnökkel a jó kapcsolat 2018-ban kezdődött, amikor Trump és felesége Párizsba látogattak, és Macronékkal ebédeltek az Eiffel-torony tetején a francia nemzeti ünnep alatt. Később Trump arról beszélt, hogy Macron „tökéletes” figura. „Emmanuelt az önök egyik legnagyszerűbb elnökeként tartják majd számon” – üzente róla a franciáknak.

Trump és Macron kirakatba rakott barátságában persze volt néhány hullámvölgy is, ami abból is adódott, hogy elég eltérő politikát folytatnak, és nagy köztük a korkülönbség is. Trump például zokon vette, hogy Macron egy NATO-tól különálló európai hadsereg felállítását is szorgalmazza. Ez egyébként válasz volt Trump panaszaira, miszerint az amerikai adófizetőknek kell finanszírozniuk a kontinens védelmét. Trump nagyon sértőnek nevezte az ötletet, később pedig gúnyolódott Macron akkori alacsony, 26 százalékos franciaországi népszerűségi mutatóján is. Emellett kifejezte támogatását a Macron ellen induló Marine Le Pen által vezetett szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés felé.

A Politico szerint ettől függetlenül úgy tekintettek a Trump–Macron-párosra, mint az egyik legismertebb bromance-ra. A két elnök heti szintű telefonos kapcsolatban állt, és ez akkor sem szakadt meg, amikor épp kevésbé voltak jóban, noha Trump politikája egyébként francia viszonylatban sokkal inkább a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörüléssel áll rokonságban.

Macron november óta ismét nagy pedálozásba fogott. Ő volt az első nyugati nagyhatalmi vezető, aki telefonon gratulált Trumpnak a győzelméhez,

és már akkor kifejezte, hogy hasonlóan szoros együttműködésre számít, mint négy évvel ezelőtt. Emellett már akkor meghívta az év második legnagyobb francia nemzeti eseményére, a Notre-Dame átadására. Persze ez is csak azért második, mert volt egy olimpia is a nyáron.

Donald Trump és Emmanuel Macron a 2019. augusztus 26-i G7 csúcstalálkozón a franciaországi Biarritzban – Fotó: Ludovic Marin / AFP
Donald Trump és Emmanuel Macron a 2019. augusztus 26-i G7 csúcstalálkozón a franciaországi Biarritzban – Fotó: Ludovic Marin / AFP

A világ vezetőinek fel lesz adva a lecke, hogy hogyan is lavírozzanak Trump körül, főként, ha Joe Biden ciklusa alatt olyan nyilatkozatokat tettek, amik Trumpnak nem tetszhettek. Macronra jellemzők is az ilyen feltűnő, és/vagy rizikós húzások, de a francia elnök amúgy is régóta arra törekszik, hogy Franciaországot a domináns európai hatalomként pozicionálja – különösen Angela Merkel volt német kancellár visszavonulása óta.

Azért is indult el ebbe az irányba, mert lassan elérkezik a második és egyben utolsó ciklusának vége, ami után már nem választhatják újra, és igyekszik a belpolitikai nehézségek mellett a külpolitikában is maradandóbbat felmutatni. A mostani ünnepség remek alkalom a külpolitikai kapcsolatépítésre, és azt sem Macron, sem Trump nem titkolta, hogy ha már találkoznak a Notre-Dame miatt, ki fogják tárgyalni a libanoni tűzszünet, az iráni atomprogram ügyeit is.

„Emmanuel Macronnak nem lesz pápája, de Trump politikailag fontosabb”

– mondta a Le Parisiennek a megnyitóról Gérard Arnaud, aki 2019-ig volt washingtoni nagykövet. Arnaud és mások is úgy vélik, hogy Trump jelenléte miatt Volodimir Zelenszkij is megjelenik majd az ünnepségen. Bár az ukrán elnök még nem adott hivatalos választ, egy, a Le Figarónak nyilatkozó diplomata szerint nagyon valószínű, hogy ott lesz.

Az ünnepségen kellemetlen feladvány elé néznek a protokollszakértők, ugyanis azon részt vesz Joe Biden felesége, Jill Biden is, aki az elnököt képviseli. Kérdés, hogy milyen ültetésrendet fognak kitalálni, hogy ne ütköztessék a mostani first ladyt és Trumpot. A protokoll azt diktálja, hogy Donald Trumpnak az államfők, sőt miniszterek mögött kell helyet foglalnia, arról azonban szó sem lehet, hogy az utolsó sorba ültessék. „Az utolsó dolog, amit tenni akarunk, hogy megalázzuk őt” – mondta Gérard Arnaud.

Hogy a franciák hogy fogadják majd Trumpot, illetve a francia elnök stratégiáját, az egyelőre kérdés. Trump Charles Kushnert, lánya, Ivanka Trump apósát választotta az Egyesült Államok következő franciaországi nagykövetének. Ezt a választást egyesek sértésnek is vehetik, mivel Kushnert adócsalás és tanúk befolyásolása miatt ítélték el korábban, csak Trump kegyelmet adott neki. Viszont vannak, akik szerint van pozitív oldala Kushner nagykövetségének: a férfi tulajdonképpen Trump családtagja, és ezért sokkal közelebbi befolyása lehet az elnökre, mint másoknak.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!