Aleppót ágyúzták a meglepetésoffenzívába kezdő szír milíciák, le kellett zárni a damaszkuszi autópályát is
2024. november 29. – 15:34
Tüzérséggel lőtték Aleppót a szerdán meglepetésszerű offenzívába kezdő szíriai ellenzéki erők, a harcok miatt le kellett zárni a milliós nagyvárost Damaszkusszal összekötő autópályát is. A harcokban helyi források szerint néhány nap alatt már 242 ember vesztette életét.
Ahogy arról csütörtökön írtunk, öt éve nem látott méretű offenzívába kezdtek Szíriában az Aszad-rezsim elleni felkelők. Az egykor az al-Káida szíriai alvállalkozójának számító Hajat Tahrír as-Sám dzsihadista szervezet és Törökország gyámsága alatt álló iszlamista milíciák az ország északnyugati részén található Aleppó és Idlíb tartományokban intéztek támadást a kormányerők ellen, akik korábban légicsapásokkal akarták elrettenteni ellenségeiket.
A felkelők péntekre a londoni székhelyű, de a szíriai polgárháború eseményeiről rendszerint megbízható értesüléseket közvetítő Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja szerint már 50 várost és falut foglaltak el, és pár kilométerre megközelítették Aleppót is – sőt már tüzérségi tűz alá is vették Szíria második legnagyobb városát, és az Aleppót Damaszkusszal összekötő autópályát is le kellett zárni a belövések miatt.
A harcokban eddig 242 ember halt meg, közöttük 24 civil – utóbbiak nagyrészt az Aszad-rezsimet támogató orosz kontingens légicsapásaiban, de négyen vesztették életüket egy egyetemi kollégiumba becsapódó lövedéktől. Az ENSZ eddig 14 ezer, a harcok elől menekülni kényszerülő civilről tud, felük kiskorú.
A szíriai polgárháború 2011-ben robbant ki, miután Basár al-Aszad diktatúrája tömegével mészárolta le az Arab Tavasz demokratikus átmenetet követelő békés tüntetőit. A fegyveres ellenállást az Öböl-monarchiák, Törökország és az Egyesült Államok támogatásával szervezték meg, azonban az iszlamista országok milliárdjainak és a Szíriába exportált dzsihadistáknak köszönhetően a demokratikus követelések hamar kisebbségbe szorultak.
A polgárháború frakcióinak és frakcióharcainak még a listaszinten való felsorolása is szétfeszítené a cikk kereteit; a lényeg, hogy az orosz és iráni intervenciónak köszönhetően nem sikerült megbuktatni az Aszad-rezsimet, csakhogy az egyre inkább banditokráciává silányuló rezsim is csak az ország 65-70 százalékát tudta visszafoglalni. Az ellenzéki milíciák kisebb részben a török határ menti – részben a kurd lakosság elűzése árán nyert – sávban csoportosulnak, nagyobb részben betagozódtak az Idlíb kormányzóságot irányító Hajat Tahrír as-Sám szoft-dzsihadista szervezet alá. A patthelyzetet a Szíriában érdekelt két legnagyobb hatalom, Törökország és Oroszország is elismerte, a kormányerők 2020-as offenzívája utáni fegyverszünet óta ezért csak szórványosan fordultak elő incidensek.
