Megszavazta a brit alsóház az asszisztált öngyilkosságról szóló törvénytervezetet

Megszavazta a londoni alsóház pénteken az asszisztált öngyilkosságról szóló törvénytervezetet, amelynek alapján a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők orvosi előkészület után saját maguk vethetnének véget életüknek.

Az indítványt a kérdésben megosztott Munkáspárt frakciójának egyik tagja terjesztett elő, több órás részletes vita után 330-275 arányban hagyták jóvá. A kormány nem írta elő a munkáspárti frakciónak a jogszabálytervezet megszavazását, minden képviselő saját lelkiismerete szerint dönthetett.

A következő hetekben többször is megjárja az utat az alsóház és a felső kamara, a Lordok Háza között az indítvány, jogszabályként akkor léphet érvénybe, ha végleges szövegéről a két ház konszenzusra jut.

A tervezet szerint azok a gyógyíthatatlan betegek vehetnének igénybe külső segítséget életük befejezéséhez, akik mentális állapotuk alapján döntés- és cselekvőképesek, és egyértelműen megállapítható, hogy döntésüket szabad akaratukból, külső kényszer vagy nyomásgyakorlás nélkül hozták meg. Viszont csak azok a felnőttek vehetnék igénybe a törvény adta lehetőséget,

akiknek életéből orvosi szakvélemény szerint hat hónap vagy ennél rövidebb idő van hátra.

A jelenlegi brit büntetőtörvények öngyilkosság elősegítéseként szankcionálják, ha valaki segítséget nyújt másnak ahhoz, hogy véget vessen életének, és 14 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók azok, akiket a bíróság ilyen vádpontban bűnösnek talál. Az Ipsos Mori közvéleménykutató csoport legutóbbi felmérése szerint a britek 65 százaléka támogatja az élet befejezéséhez igénybe vehető külső segítség törvényesítését.

Magyarországon a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők nem dönthetnek az életükről, csak az életfenntartó vagy életmentő kezeléseket utasíthatják vissza. Idén szeptemberben 47 éves korában meghalt Karsai Dániel ALS-betegséggel diagnosztizált alkotmányjogász, aki a strasbourgi bírósághoz fordult azért, hogy méltósággal fejezhesse be az életét.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szeptember 3-án elutasította Karsai fellebbezését is, így jogerősen kimondták, hogy a magyar állam nem sérti az alkotmányjogász emberi jogait azzal, hogy nem teszi számára lehetővé az aktív eutanáziát. Az ítélet után Karsai azt mondta az RTL-nek: „Nagyon csalódott vagyok. Azt gondolom, a bíróság gyáva döntést hozott.”

Ha Karsai elment volna egy olyan országba, ahol legális az eutanázia, akkor a neki segítséget nyújtók öngyilkosságban közreműködés bűncselekményét követték volna el. Ezt a magyar jog egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.

Míg az orvos által segített öngyilkosságnál az orvos előkészíti a szükséges gyógyszert, majd a beteg hajtja végre az utolsó lépést, addig az aktív eutanáziánál az egészségügyi személyzet aktív részese a folyamatnak. (MTI, BBC)