Az előzetes eredmények szerint a grúz kormánypárt vezet az EU-párti ellenzék előtt a sorsdöntő választáson

Egymást kizáró exit poll eredményekkel jött ki az ellenzék és a kormánypárt is a szombati grúziai parlamenti választás befejezése után. A négy formációból álló – egyenként is több párt szövetségéből álló – ellenzéki oldal szerint összességében több szavazatot kapott, mint a 12 éve hatalmon lévő Grúz Álom, míg kormánypárt szerint nemcsak megnyerte a választást, de abszolút többséget szerez a 150 fős parlamentben.

Az ellenzék oldaláról kiadott exit poll szerint az ellenzék összesen 48 százalékot szerzett, míg a DSZ 42-t. A kormánypárti exit pollok szerint viszont a Grúz Álom 56 százalékot kapott az összellenzék 36 százalékával szemben – összesítette a News Georgia Telegram-csatornája. A Guardian azt írja, hogy az előzetesen közölt hivatalos eredmények szerint a szavazókörök 70 százalékát már megszámolták. Ezek az adatok azt mutatják, hogy

a kormányzó Grúz Álom (GD) párt a szavazatok 53 százalékát szerezte meg.

Az eredmények nem tartalmazzák a tengerentúlon élő grúzok által leadott szavazatok többségét.

A 2018-ban a kormánypárt támogatásával megválasztott, de az utóbbi időszakban a kormánnyal több, a demokratikus rendszer leépítését célzó, az EU által is kritizált törvényt kifogásolva ellentétbe került államfő szerint az ellenzék 52 százalékot szerzett. Szalome Zurabisvili nyilatkozatával ellentétben a kormánypárt már bejelentette saját győzelmét.

Az ellenzék vezető erejét adó Grúz Nemzeti Mozgalom elnöke, Tina Bokucsava ugyanakkor arról beszélt, hogy a választók többsége Európára szavazott, azaz a DSZ 12 éve tartó kormányzása várhatóan véget ér – írta a BBC.

A 3,6 milliós dél-kaukázusi ország idei választása az ellenzék és az EU szerint is sorsdöntő lehet, mivel alapvetően határozhatja meg Grúzia politikai irányvonalát a következő évtizedekre: vagy tartja EU-tagjelöltként az euroatlanti integráció felé vezető – igaz, konkrét dátumokat nélkülöző – utat, vagy ismét Moszkva felé közeledik, annak ellenére, hogy Oroszország 2008-ban elismerte önálló államként a jogilag Grúziához tartozó, a gyakorlatban orosz segítséggel 1993 óta önálló életet élő Abháziát és Dél-Oszétiát, miután utóbbit 16 évvel ezelőtt még Miheil Szaakasvili vezetése alatt fegyverrel próbált visszaszerezni az ország, amit azonban Moszkva az öt napig tartó konfliktusban megakadályozott.

A választás tétjéről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

A gyakorlatban egyre több jele van annak, hogy a jelenlegi kormánypárt utóbbi irányba tereli az országot: számos, a putyini Oroszországot idéző törvényt fogadott el a kormánypárti többség, az ellenzéki képviselőket akadályozva a parlamenti vitában. Így fogadott el Grúzia „LMBTQ-propagandát” tiltó törvényt, külföldi ügynökökről szóló törvényt, amelyek a civil szervezetek ellehetetlenítését célozták, bár a kormány szerint céljuk csupán a gazdálkodás átláthatóvá tétele.

A tétet emelte a kormánypárt azzal is, hogy Irakli Kobahidze kormányfő közölte: kétharmados győzelmük esetén több ellenzéki pártot betiltanak, köztük a Grúz Nemzeti Mozgalmat, amelyet még a jelenleg már három éve börtönben lévő egykori elnök, Miheil Szaakasvili alapított, aki mellett 2012-ben még Orbán Viktor is kampányolt az elnökválasztáson, amit azonban elvesztett.

A magyar kormányfő korábbi politikai állásfoglalása és az ellentmondásos részeredmények ellenére Orbán már az exitpollok után gratulált a DSZ elsöprő győzelméhez. Az elsöprő jelző azért is meglepő, mert a kormánypárt az adatok 70 százalékos összesítése után hivatalosan is 53 százaléknál jár.

Orbánhoz csatlakozott Szijjártó Péter külügyminiszter is, aki már azt írta Facebook-oldalán, hogy „elsöprő fölénnyel” nyert a kormányzópárt az országban. Hiába a beavatkozási kísérletek, a georgiai emberek világossá tették, hogy mit akarnak: a patrióta, családokat támogató kormányzópárt elsöprő fölénnyel megnyerte a választást – fogalmazott Szijjártó.

A DSZ egyébként kétharmados győzelmet célzott meg, azt azonban már a párt képviselői is elismerték, hogy ez a cél nem teljesült, inkább 90 körüli mandátumuk lesz a 150 fős parlamentben – írta az orosz Interfax, bár az ellenzék ezt a számot is vitatja.

A DSZ valódi vezetője az oroszországi üzleteiből meggazdagodott pártalapító milliárdos Bidzina Ivanisvili, akinek hivatalos tisztsége nincsen, de a mostani választásokra elvállalta a párt listavezető helyét.

A kormánypárt Magyarországról is ismerős eszközökkel operált a választási kampányban, magát a béke zálogának mutatva fel, az ellenzéket pedig háborúpártinak állítva be. A kampányelem része volt több ukrajnai háborús fotó is, amellyel nemcsak közölte a kormánypárt, hogy az ellenzék győzelme esetén újabb háború törne ki Oroszországgal, de ezzel azt is sugallta, hogy a kijevi vezetés felelőssége is saját háborúja, nem csupán a Kreml által indított agresszióról van szó. Kijev tiltakozott is az ellen, hogy háborús képeit a grúz kormánypárt belpolitikai kampányában használja fel.

A kormány formálisan továbbra is kiáll az EU-tagság mellett, célként kitűzve, hogy egységes egészként 2030-ra tagja lesz a közösségnek. Azt a kormány is elismerte, hogy kapcsolata feszült a Nyugattal – alig egy évvel azután, hogy az ország EU-tagjelölt lett – ezért a kormányfő közölte, a választás után újraindítják kapcsolatukat az EU-val és az Egyesült Államokkal is. Felmérések szerint a lakosság 80 százaléka az EU-integrációt támogatja, így a kormány nem szakíthat teljesen EU-párti retorikájával.

Ivanisvili azonban korábban már jelezte, hogy kész új hangot megütni Moszkvával, akár bocsánatot is kérni Dél-Oszétia visszaszerzésének kísérletéért, ami különösen nagy fordulatot jelentene Moszkva felé 16 évvel a fegyveres konfliktus után.

A tbiliszi kormány azt ígéri, hogy ezzel vissza tudja szerezni a két területet – Moszkvának megfelelő garanciákkal. Igaz, a Kreml egyelőre érdemben nem reagált a grúz gesztusra, amely azonban hosszabb távon oda vezethet, hogy Grúzia a területi revízió reményében olyan kompromisszumot köt Moszkvával, amellyel a volt szovjet tagország ismét orosz érdekkörbe kerül.