Vance életet lehelt Trump kampányába az alelnökjelöltek vitáján, Walz őszinteségével kockáztatott

Kevesebb személyeskedés, több politika. Leginkább így lehetne összefoglalni az amerikai alelnökjelöltek szerda hajnali tévévitáját, melyen Kamala Harris és Donald Trump szeptemberi összecsapásához képest többször is ki tudott alakulni valódi vita a demokrata Tim Walz minnesotai kormányzó és a republikánus J. D. Vance ohiói szenátor között.

A másfélórás vitán Trump alelnökjelöltje volt a meggyőzőbb, azonban kérdéses, hogy Vance teljesítménye dob-e bármennyit a republikánusok választási esélyein. A fiatalos és határozott Vance-szel szemben Walz kissé megilletődötten kezdte a vitát, és volt pár kisebb bakija is, azonban neki is voltak erős pillanatai, és összességében egy őszintébb politikus képét mutatta a választóknak.

A tanárból politikussá avanzsáló joviális Walzt itt, a konteókat is előszeretettel terjesztő, Orbán-rajongó író-blogger-politikus Vance-t pedig ebben a portréban mutattuk be.

Vance az egész vita során minden kérdést próbált a republikánusoknak kedvezőbb témák, a bevándorlás és a gazdaság irányába terelni, többnyire sikerrel. Ezen felül jóval sikeresebb volt a szeptemberi elnökjelölti vitán gyengén teljesítő Trumpnál abban, hogy többször is rámutatott arra, hogy Harrisnek nem most kéne megígérnie új dolgokat a választóknak, hanem már az elmúlt négy évben kellett volna bizonyítania.

Walz eközben őszinte pillanataival, valamint az abortusz és a demokrácia kérdéskörénél tudott leginkább kitűnni.

Lett volna rá négy év!

Az alelnökjelöltek vitája rögtön aktuálpolitikával kezdődött, ugyanis a politikusoknak Irán Izrael elleni rakétatámadására kellett elsőként reagálniuk, ami néhány órával a vita előtt történt. Walz egyértelművé tette, hogy Izraelnek joga van ahhoz, hogy megvédje magát és visszaszerezze a Gázában fogva tartott túszokat. A jelenlegi közel-keleti helyzetben pedig a minnesotai kormányzó szerint egy stabil vezetőre van szükség, Trump viszont nem az.

Vance ezzel szemben arról beszélt, hogy azt az elrettentő külpolitikát kell folytatni, melyet Trump elkezdett nyolc évvel ezelőtt. Abban viszont ő is egyet értett, hogy Izrael az USA kulcsfontosságú szövetségese, akit támogatni kell.

A vita első fele azonban leginkább arról szólt, hogy az alelnökjelöltek felváltva vágták egymás fejéhez, hogy bezzeg Trumpnak és Harrisnek is volt négy-négy éve arra, hogy bizonyítson, úgyhogy nem most kéne ígérgetni.

Vance szerint Harrisnek nem most kéne fogadkoznia, hogy mi mindent fog csinálni elnöksége első napjától fogva, hanem ezeket az ígéreteit már az elmúlt négy évben kellett volna teljesítenie, hiszen Joe Biden alelnökeként erre meg lett volna a lehetősége.

„Három és fél éve ő az alelnök. Az első nap 1400 nappal ezelőtt volt” – fogalmazott az ohiói szenátor. Hogy ezt nyomatékosítsa, Vance több alkalommal is „Harris-kormányzatként” hivatkozott Joe Biden elmúlt négyéves elnöki ciklusára.

Azonban Vance szerint Harris ahelyett, hogy megvalósította volna a most bedobott kampányígéreteket – melyek közül néhány még a republikánus alelnökjelölt bevallása szerint is „elég jól hangzik” –, az elmúlt négy évben csak megnehezítette az amerikai középosztály életét intézkedéseivel.

„Ha Kamala Harrisnek valóban ilyen nagyszerű ötletei vannak a középosztály problémáinak kezelésére, akkor most kéne ezeket véghez vinnie. Nem amikor előléptetést kér [a szavazóktól], hanem abban a tisztségben, melyet az amerikai szavazók adtak neki három és fél évvel ezelőtt”

– jelentette ki Vance.

A republikánus alelnökjelölt hasonló intenzitással bírálta Harrist a Demokrata Párt bevándorlás politikája miatt is. Arról beszélt, hogy Harris elárasztja Amerikát illegális bevándorlókkal.

Ezen a ponton azonban a vitába kicsit lassan belemelegedő Walz többször is közbevetette, hogy pont Trump fúrta meg azt a minden korábbinál szigorúbb határvédelmi törvénycsomagot, melyet a kongresszus demokrata és republikánus tagjai közösen dolgoztak ki.

Ráadásul itt a demokrata politikus mutatott rá arra, hogy Trumpnak ugyanúgy volt rá négy éve, hogy megoldja ezeket a problémákat, mégis alig ért el valamit. Walz szerint annak a „nagy és gyönyörű” határfalnak, melyet Trump ígért meg az amerikai szavazóknak, és melynek költségeit a mexikói kormányon ígérte behajtani, csupán a két százaléka épült meg, Mexikó pedig egy fillért sem fizetett érte.

A bevándorlás kapcsán az alelnökjelölti vitában is előjött az ohiói Springfield városa, ahol a Trump és Vance által aktívan terjesztett, ám azóta megcáfolt álhírek szerint „kutyákat és macskákat esznek” a haiti bevándorlók.

Walz felelősségre vonta a republikánus alelnökjelöltet amiatt, hogy meggondolatlan kijelentéseivel veszélybe sodor embereket. Vance azonban kiállt amellett, hogy Biden és Harris illegális bevándorlók tömkelegével árasztja el Amerikát, köztük Springfieldet. Az ohiói szenátor a moderátorok ellen is kikelt, amikor – az előzetesen lefektetett szabályoknak szembe menve – megpróbálták tényellenőrizni Vance kijelentését, hiszen az említett haiti bevándorlók legálisan tartózkodnak az Egyesült Államok területén.

Walz: Néha kicsit ütődött tudok lenni

A bevándorláson és a be nem tartott ígéreteken kívül a vitán hangsúlyos téma volt még az abortusz és demokrácia helyzete is. Harrishez hasonlóan alelnökjelöltje is meggyőzően érvelt amellett, hogy a republikánusok abortuszpolitikája embertelen, és hogy nem szabadna azon múlnia, hogy ki kaphat életmentő abortuszt, hogy melyik államban él.

Azt még maga Vance is elismerte, hogy a Republikánus Pártnak rengeteget kell dolgoznia ahhoz, hogy visszaszerezzék a választók bizalmát az abortusz kérdésében.

Szintén Walz jött ki jobban a demokrácia kérdéséből is. Amikor nekiszegezte a kérdést Vance-nek, hogy elismeri-e, hogy Trump elveszítette a 2020-as választást, a republikánus alelnökjelölt nem volt hajlandó válaszolni. Inkább arról kezdett el beszélni, hogy ő nem a múlttal, hanem a jövővel szeretne inkább foglalkozni, valamint hogy a cenzúra szerinte sokkal nagyobb veszélyt jelent a demokráciára.

A vita talán legizgalmasabb pontja azonban az volt, amikor a moderátorok mindkét jelöltet szembesítették a múltjukban lévő ellentmondásokkal. Walzt azzal, hogy korábban tévesen állította azt, hogy Hongkongban volt a Tienanmen téri vérengzés idején, Vance-t pedig azzal, hogy korábban éles hangú kritikusa volt Trumpnak, most pedig ő az egyik legnagyobb rajongója.

Walz beismerte, hogy mellébeszélt, és arról beszélt, hogy bármit megtesz, nem tud tökéletes ember lenni ő sem. „Néha kicsit ütődött tudok lenni” – fogalmazott a minnesotai kormányzó.

Vance ezzel szemben kifogásokat keresett pálfordulására, és arról beszélt, hogy a média Trumpról alkotott hazug képe vezette őt félre.

A vita utóéletének legnagyobb kérdése valószínűleg az lesz, hogy vajon a hibákat vétő, de őszinte Walz, vagy a határozottabb, ám bizonyos kérdésekben álszent Vance a szimpatikusabb a választóknak.

Az alelnökjelölti viták általában nem szoktak meghatározóak lenni az elnökjelölti kampányokban, azonban a szerda hajnali összecsapás egyedi abból a szempontból, hogy az elmúlt évtizedektől eltérően most nagyon úgy néz ki, hogy a november 5-i választásig nem lesz már nyilvános vitája Kamala Harrisnek és Donald Trumpnak. Az elnökjelöltek első és minden bizonnyal egyetlen vitáját az Elektor podcastban elemeztük ki részletesen.

A mostani vitára emiatt kiemelt figyelem hárult. No meg amiatt is, mert a választás nagyon szorosnak néz ki. A közvélemény-kutatások átlaga szerint körülbelül 2-3 százalék választja el demokrata Harrist és a republikánus Trumpot, a mindent eldöntő csatatérállamokban pedig még ennél is kevesebb.

A vita után Trump közösségi oldalán gratulált alelnökjelöltjének, Walzt pedig egy „alacsony intelligenciájú katasztrófának” nevezte.

A vitát rendező CBS News és a CNN vita utáni felmérése is azt mutatta, hogy a nézők szerint nagyjából „döntetlenre” végződött az összecsapás.