Karsai Dániel elküldte a fellebbezését Strasbourgba

„Pontosan egy évvel azután, hogy beadtam Strasbourgba az eredeti beadványom, ma elküldtük a Nagykamara eljárása iránti kérelmünket. A Bíróság a kérelem befogadhatóságáról – tehát hangsúlyozottan nem az ügy érdeméről – legkésőbb októberben fog dönteni. De ha jófejek, akár már szeptemberben” – áll Karsai Dániel pénteki Facebook-bejegyzésében.

A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász korábban azért fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert itthon a magyar jogszabályok nem teszik lehetővé az aktív eutanáziát. Karsai Dánielnél 2022 augusztusában diagnosztizálták az ALS-betegséget, 2023. szeptemberben állt nyilvánosság elé, amikor Facebook-oldalán közzétett egy bejegyzést a betegségéről. Az elmúlt hónapokban rohamosan romlott az állapota, május közepén adott interjút a Telexnek, akkor már alig lehetett érteni, amit mond.

Az ALS, azaz amiotrófiás laterálszklerózis betegség lényege, hogy az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadnak, ami idővel teljes bénuláshoz vezet. A betegség gyógyíthatatlan. A betegség a mentális képességeket nem érinti.

Karsai Dániel kérelmét a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága júniusban elutasította, mert habár úgy vélik, megfigyelhető egy olyan trend több államban is, hogy az emberek maguk dönthessenek az életük végéről, a strasbourgi bíróság szerint az eutanázia annyira érzékeny kérdés, hogy arról jobb, ha saját hatáskörben döntenek az országok. Később Karsai stábja sajtótájékoztatót tartott, ahol azt mondták, szerintük helye van az újratárgyalásnak.

„A kérelem szerintem nagyon jó lett, egyelőre pertaktikai okokból nem teszem közzé. De természetesen a befogadhatóságról szóló döntés után ezt is nyilvánosságra hozom. Nagyon köszönöm az engem segítő ügyvédi csapatnak – Frank Evelynnek, Stánicz Péternek, Kazay Viktornak és Sepsi Tibornak – a hatalmas segítséget. Most egy kis szünetet tartok. Szeptember elején jelentkezem az életvégi döntésekhez való jogért folytató küzdelmem további lépéseivel. Annyit előzetesen mondhatok, hogy jogi és nem jogi, szabadtéri és fedettpályás lépések egyaránt tervezés és szervezés alatt állna” – zárta bejegyzését az alkotmányjogász.