A strasbourgi bíróság döntése nem végleges, helye van az újratárgyalásnak – sajtótájékoztatót tartott Karsai Dániel jogi csapata

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint megfigyelhető egy olyan trend több államban is, hogy az emberek maguk dönthessenek az életük végéről, ennek ellenére a strasbourgi bíróság fenntartotta azt a gyakorlatát, hogy egy annyira érzékeny kérdést, mint az eutanázia, saját hatáskörben döntsenek el az országok – mondta Stánicz Péter ügyvéd a Katona József Színház előtermében tartott sajtótájékoztatón, amit azért hívtak össze, mert a strasbourgi bíróság csütörtökön elutasította Karsai Dániel életvégi döntését érintő beadványát.

A sajtótájékoztatón részt vett Karsai Dániel, ALS-beteg alkotmányjogász, és Frank Evelyn ügyvéd is. Rajtuk kívül ott volt Karsai több sorstársa, például Skripeg Béla és Dunavölgyi Erzsébet is.

Stánicz Péter szerint a bíróság azzal érvelt, hogy az életvégi döntések szélesebbre tárása a visszaélések lehetőségét rejti magában. „Akár egy csúszós lejtő lehetne”, ha tágabb teret engednének az életvégi döntéseknek. A bíróság szerint a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők kiszolgáltatottabb helyzetben vannak másokhoz képest. A bíróság többször is említi az ítéletében, hogy a modern orvostudomány teljesen nem tudja kiiktatni a szenvedést, de Magyarországon Karsai Dánielnek lehetősége van magas színvonalú pallitatív ellátást igénybe venni.

A bíróságnak párhozamosan több kérdésben kellett döntenie, amelyek az egyén magánélethez való jogát érintik. Egyrészt arról, hogy joga van-e Karsainak a halála időpontjáról dönteni és joga van-e ahhoz, hogy ehhez asszisztált, szakszerű segítséget kapjon. Ehhez kapcsolódott annak a kérdésnek az eldöntése is, hogy egyezménysértő-e az a magyar szabályozás, miszerint büntetendő, ha bárki (magyar vagy külföldön élő magyar) segítséget nyújt az élet befejezéséhez.

A bíróság indokolásában 6:1 arányban nem találta a magánélethez való jog sérelmét megalapozottnak. A bíróság a 8. cikk alapján benyújtott panaszt önmagában, a 14. cikk alapján benyújtott panaszt pedig a 8. cikkel együttesen elfogadhatónak nyilvánítja, a kereset többi részét pedig egyhangúlag elfogadhatatlannak nyilvánította, olvasható az indoklásban.

Az a bíró, aki Karsai ügye mellett szavazott, egy részletes különvéleményt is közzétett. Ebben azt írta: a Karsai kontra Magyarország-ügy teljesen egyedülálló, ehhez képest a többi bíró egy általános beadványként bírálta el a kérelmet. Szerinte hiába ígérte meg a magyar kormány, hogy ha valaki segít egy haldoklónak külföldre jutni, akkor ezért Magyarországon enyhébben fogják felelősségre vonni. Már alapból az, hogy eljárás indul a haldokló segítője ellen, külön terhet ró a betegre.

A bíróság döntése nem végleges, három hónapunk van a Nagykamarához fordulni felülvizsgálatért

– mondta Frank Evelyn ügyvéd, aki szerint helye van az újratárgyalásnak.

A sajtótájékoztatón a Telex megkérdezte, milyen lehetőségük van akkor, ha a Nagykamara is hasonló döntést hoz. Stánicz Péter ügyvéd szerint látszik, hogy a magyar társadalmat ez a kérdés érdekli, önmagában az, hogy láthatóvá vált a gyógyíthatatlan betegek helyzete, már sokat jelent. Frank Evelyn ügyvéd szerint más országokban is az látszik, hogy a tagállamokon belülről indult el az életvégi döntések legalizálása.

Karsai Dániel a sajtótájékoztatón nem szólalt meg, de korábban a Facebook-oldalán reagált a döntésre. Azt írta: nagyon csalódott.

Azt szerette volna elérni, hogy a hozzá hasonló helyzetben lévőknek ne kelljen méltatlan helyzetbe kerülniük

Karsai Dániel azért fordult a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert itthon a magyar jogszabályok nem teszik lehetővé az aktív eutanáziát. Karsai Dánielnél 2022. augusztusában diagnosztizálták az ALS betegséget, tavaly szeptemberben állt nyilvánosság elé, amikor Facebook-oldalán közzétett egy bejegyzést a betegségéről. Az elmúlt hónapokban rohamosan romlott az állapota, május közepén adott interjút a Telexnek, akkor már alig lehetett érteni, amit mond.

Az ALS, azaz amiotrófiás laterálszklerózis betegség lényege, hogy az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadnak, ami idővel teljes bénuláshoz vezet. A betegség gyógyíthatatlan. A betegség a mentális képességeket nem érinti.

Magyarországon a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők nem dönthetnek az életükről, csak az életfenntartó vagy életmentő kezeléseket utasíthatják vissza. Ha Karsai elment volna egy olyan országba, ahol legális az eutanázia, akkor a neki segítséget nyújtók öngyilkosságban közreműködés bűncselekményét követték volna el. Ezt a magyar jog egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.

Az alkotmányjogász azért fordult a nyilvánossághoz, mert azt szerette volna elérni, hogy a hozzá hasonló helyzetben lévőknek ne kelljen méltatlan és kiszolgáltatott helyzetbe kerülniük.

A Momentum tavaly decemberben Karsai Dániellel és testvérével együtt két népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Irodának. A kérdések arra irányultak, hogy a magyar választók módosítanák-e úgy a Büntető Törvénykönyvet, hogy a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők választhassák az eutanáziát. Kérelmüket a választási bizottság elutasította. Ezt azzal indokolták, hogy a beadott kérdések nem az eutanáziáról szólnak, hanem az asszisztált öngyilkosság büntethetőségének szabályozásáról és mértékéről. Erre reagálva Karsai Dániel és testvére február közepén felülvizsgálati kérelmet adtak be. Azonban áprilisban a Kúria is elutasította az egyik népszavazási kérdésüket. Indoklásuk szerint „az élethez való jog abszolút jog, ezért még az emberi méltóság védelme sem törheti át”. Aztán az Alkotmánybíróság is elutasította a panaszukat.

A magyar kormány tavaly októberben arra kérték a strasbourgi bíróságot, hogy nyilvánítsa elfogadhatatlannak Karsai Dániel kérelmét.