Elutasította Karsai Dániel beadványát a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága

Meghozta a döntést Karsai Dániel alkotmányjogász ügyében a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtökön. A bíróság indokolásában 6:1 arányban nem találta a magánélethez való jog sérelmét megalapozottnak. A bíróság a 8. cikk alapján benyújtott panaszt önmagában, a 14. cikk alapján benyújtott panaszt pedig a 8. cikkel együttesen elfogadhatónak nyilvánítja, a kereset többi részét pedig egyhangúlag elfogadhatatlannak nyilvánította, olvasható az indoklásban.

„A bíróság 6 szavazattal 1 ellenében megállapítja, hogy az Egyezmény 8. cikkét önmagában véve nem sértették meg; 6 szavazattal 1 ellenében megállapítja, hogy az Egyezmény 14. cikkét az Egyezmény 8. cikkével összefüggésben nem sértették meg” – közölte a bíróság.

A bíróságnak párhozamosan több kérdésben kellett döntenie, amelyek az egyén magánélethez való jogát érintik. Egyrészt arról, hogy joga van-e Karsainak a halála időpontjáról dönteni és joga van-e ahhoz, hogy ehhez asszisztált, szakszerű segítséget kapjon. Ehhez kapcsolódott annak a kérdésnek az eldöntése is, hogy egyezménysértő-e az a magyar szabályozás, miszerint büntetendő, ha bárki (magyar vagy külföldön élő magyar) segítséget nyújt az élet befejezéséhez.

Ez utóbbi kérdésben a bíróság arra jutott, hogy az öngyilkossági asszisztencia büntetőjogi tilalma megfelel az Egyezmény törvényességi követelményének. Annak eldöntéséhez azonban, hogy az asszisztált öngyilkosság tilalma mennyire egyeztethető össze az egyén azon önrendelkezési jogával, hogy bizonyos helyzetekben saját maga döntsön a haláláról és annak időpontjáról, számos egyéb szempont mérlegelését kívánja meg, és ebben a bíróság álláspontja szerint az államoknak jelentős mozgásteret kell biztosítani.

Az alapkérdés ugyanis olyan rendkívül érzékeny erkölcsi és etikai kérdéseket vet fel, amelyekkel kapcsolatban az országokban a vélemények mélyen eltérnek és amelyekben az Európa Tanács tagállamai között nincs konszenzus, ezért a tagállamok mozgástere szélesebb lesz.

Karsai Dániel azért fordult a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert itthon a magyar jogszabályok nem teszik lehetővé az aktív eutanáziát. Karsai Dánielnél 2022. augusztusában diagnosztizálták az ALS betegséget, tavaly szeptemberben állt nyilvánosság elé, amikor Facebook-oldalán közzétett egy bejegyzést a betegségéről. Az elmúlt hónapokban rohamosan romlott az állapota, május közepén adott interjút a Telexnek, akkor már alig lehetett érteni, amit mond.

Az ALS, azaz amiotrófiás laterálszklerózis betegség lényege, hogy az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadnak, ami idővel teljes bénuláshoz vezet. A betegség gyógyíthatatlan. A betegség a mentális képességeket nem érinti.

Magyarországon a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők nem dönthetnek az életükről, csak az életfenntartó vagy életmentő kezeléseket utasíthatják vissza. Ha Karsai elment volna egy olyan országba, ahol legális az eutanázia, akkor a neki segítséget nyújtók öngyilkosságban közreműködés bűncselekményét követték volna el. Ezt a magyar jog egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.

Az alkotmányjogász azért fordult a nyilvánossághoz, mert azt szerette volna elérni, ha a hozzá hasonló helyzetben lévőknek nem kell méltatlan és kiszolgáltatott helyzetbe kerülniük.

A Momentum tavaly decemberben Karsai Dániellel és testvérével együtt két népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Irodának. A kérdések arra irányultak, hogy a magyar választók módosítanák-e úgy a Büntető Törvénykönyvet, hogy a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők választhassák az eutanáziát. Kérelmüket a választási bizottság elutasította. Ezt azzal indokolták, hogy a beadott kérdések nem az eutanáziáról szólnak, hanem az asszisztált öngyilkosság büntethetőségének szabályozásáról és mértékéről. Erre reagálva Karsai Dániel és testvére február közepén felülvizsgálati kérelmet adtak be. Azonban áprilisban a Kúria is elutasította az egyik népszavazási kérdésüket. Indoklásuk szerint „az élethez való jog abszolút jog, ezért még az emberi méltóság védelme sem törheti át”. Aztán az Alkotmánybíróság is elutasította a panaszukat.

A magyar kormány tavaly októberben arra kérte a strasbourgi bíróságot, hogy nyilvánítsa elfogadhatatlannak Karsai Dániel kérelmét.

Karsai Dániel és jogi csapata délután 4-kor tart sajtótájékoztatót, akkor értékelik a strasbourgi döntés eredményeit.