A finn elnök előfeltételek nélküli béketárgyalást javasol Ukrajnának, miközben Moszkva új észak-koreai fegyverrendszert vet be a fronton

Azonnali béketárgyalást sürgetett Moszkva és Kijev között a finn elnök. Alexander Stubb tulajdonképpen orbáni értelemben vett békepárti javaslatot tett azzal, hogy ezt a felvetést inkább Kijevnek címezte, elsiklott a felett, hogy Oroszország érdemben nem mutatott szándékot a tárgyalásokra.

Stubb nyilatkozata annyiban különbözik a magyar kormányfő békemissziósnak mondott törekvéseitől, hogy egyértelműen kimondja, az orosz megszállóknak távozniuk kell Ukrajnából és azt is elismeri, hogy a nyugati fegyverszállítmányok fontos szerepet játszanak Ukrajna védelmében. Stubb szerint épp ennek, a nyugati szállítmányok újbóli megindulásának köszönhető, hogy Ukrajna katonailag most jobban áll, mint két hónapja, ezért jó pozícióból tárgyalhatna.

A felvetésre nem is Kijev, hanem Moszkva válaszolt előbb. Az orosz külügyi szóvivő lényegében kinevette a finn államfőt a javaslatért. Marija Zaharova szerint amilyen tudatállapotban van a finn vezetés, a legjobb, ha inkább korlátozás nélkül legalizálja a kábítószereket, hogy a társadalom tudatát „ne zavarja meg a gondolkodás.”

Zaharova szerint ugyanis Ukrajna nem áll jobban, mint két hónapja, így a tárgyalási esélyei sem javultak, azok 2014 és 2022 között voltak jók, ám ezeket Ukrajna elherdálta, a helyett, hogy a minszki megállapodásokat követve kiegyezett volna és most Ukrajna területe egységes volna – kivéve persze a már 2014-ben megszállt, majd egyoldalúan Oroszországhoz csatolt Krímet.

Eddig nem látott észak-koreai fegyverrendszer jelent meg az oroszok oldalán az ukrán fronton

Beérett Vlagyimir Putyin észak-koreai útja. Az orosz elnök látogatása után öt héttel megjelentek olyan fényképek egy ukrán Telegram-oldalon, amelyek azt jelzik, hogy Oroszország az ukrán fronton már az észak-koreaiak rakétarendszerét a Bulsae-4-et is beveti. A zárt kommunista rezsimben működő ázsiai ország a jelek szerint már nem csak nagy mennyiségű lőszerrel és régóta őrzött – így pontatlan, de az ukrán légvédelem leterhelésére így is alkalmas – rakétákkal, hanem annál komolyabb fegyverekkel is támogatja a Kremlt.

Az Unian információi szerint a páncélosokon látható felépítmények már egyértelműen az észak-koreai rakétakomplexumok megjelenését bizonyítják. Az orosz sajtó nem tett említést ezeknek a fegyvereknek a bevetéséről.

A Bulsae-4 hatótávolságát 10-25 kilométerre becsülik, de pontos techikai paramétereiről nincsenek hiteles adatok. A felépítmény az észak-koeai M-2010-es páncélos szállítójárművekre szerelhető. Fronton való megjelenésük révén az oroszok az ukrán páncélosokat biztonságos távolból támadhatják a frontvonal közelében, veszélyeztetve az ukrán védők utánpótlási útvonalait.

A páncéltörő robotrakéta a páncélosokat fentről, legérzékenyebb irányból támadja, a leírások szerint a rakéta kézivezérléssel jól irányítható, így nagy pontossággal csapódik be.

Észak-koreai fegyverek, töltények megjelenéséről már év elején is érkeztek hírak, a Bulsae-4 azonban új szintet jelent, mind a fronton, mind az orosz-észak-koreai együttműködés tekintetében is.

Észak-Korea döntése nyomán Dél-Korea jelezte, hogy hajlandó fegyverszállítmányokkal segítséget nyújtani Ukrajnának.

Moszkva ismeretlen helyre vitte politikai foglyait

Több orosz politikai foglyot szállítottak át őrzésük eddigi helyszínéről – értesült az Oroszországból elüldözött, már külföldön működő Meduza.io. A lap szerint ismeretlen helyre szállították Ilja Jasint – az orosz hadsereg diszkreditálásáért 8 évre elítélt liberális politikust, Oleg Orlovot – a hasonló okból két évre elítélt 70 éves jogvédőt –, Alekszandr Szkocsilenkót – az ugyanezért hét évre elítélt képzőművészt –, Lilija Csanisevát Kszenyija Fagyejevát – 9 valamint a 9 és fél évre elítélt aktivisták, a tavaly őrizete helyszínén tisztázatlan körülméynek között meghalt Alekszej Navalnij mellett is dolgoztak –, és a 19 éves, az orosz mellett német állampolgársággal rendelkező Kevin Liket, akit 16 évesen ítéltek el hazaárulásért, mondván, katonai állásokat fényképezett a Fekete-tenger közelében lévő otthonánál és azokat egy külföldi államnak adta tovább. (Oroszország nem ismeri el a kettős állampolgárságot, de nem is bünteti annak meglétét.)

Az érintettek rokonai nem tudnak arról, hogy hová szállították át az elítélteket – írta a Szabad Európa Rádió.