Magyarország is aláírta a közös állásfoglalást arról, hogy Ukrajna területi épségének kell képeznie a béke alapját

Ukrajna területi épségének kell alapját képeznie bármilyen békemegállapodásnak – írja a svájci Bürgenstockban az ukrajnai békéről szóló kétnapos konferencia zárónapján, vasárnap kiadott záróközleményről az MTI.

A nyilatkozatot a részt vevő 91 országból 78 írta alá – köztük Magyarország –, valamint az Európai Unió. India, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Indonézia, Mexikó, Örményország, Kolumbia, a Dél-afrikai Köztársaság, Jordánia, Líbia, Bahrein és Thaiföld viszont nem írta alá a közleményt.

Ezek az országok eleve külügyminiszteri vagy alsóbb szinten képviseltették magukat a tanácskozáson. A megfigyelőként részt vevő Brazília és Vatikán szintén nem írta alá a dokumentumot, de a konfliktusban közvetíteni próbáló Törökország igen.

Szijjártó Péter a konferencián azt mondta, hogy „ha bármilyen üzenetük van, azt szívesen kézbesítjük Moszkvának”, és megjegyezte, hogy Magyarország nyitva tartotta a kommunikációs csatornákat Oroszországgal.

A záróközleményben, amely mindenekelőtt a nukleáris biztonságra, az élelmiszer-ellátás biztosítására és a hadifoglyok cseréjére összpontosít, az aláírók úgy fogalmaznak, hogy az ENSZ Alapokmánya, valamint „a területi épség és szuverenitás iránti tisztelet szolgálhat, illetve fog alapjául szolgálni egy átfogó, igazságos és tartós béke elérésének Ukrajnában”.

„Az Oroszországi Föderáció háborúja Ukrajnával szemben nagymértékű emberi szenvedést és pusztítást okoz, illetve globális következményekkel járó kockázatokat és válságokat teremt”

– hangsúlyozták a dokumentumban.

Kiemelték azt is, hogy a békéhez minden érintett fél részvételére szükség van. Oroszország nem kapott meghívót a konferenciára, és legfontosabb szövetségese, Kína lemondta a részvételt.

Viola Amherd svájci elnök, a tanácskozás házigazdája sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az a tény, hogy a résztvevők „nagy többsége” támogatta a záróközleményt, mutatja, mire képes a diplomácia.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a konferencián sikerült megtenni az első lépéseket a béke irányába. Hozzátette, hogy a záróközlemény nyitva hagyja az ajtót a csatlakozáshoz „mindenki előtt, aki tiszteletben tartja az ENSZ Alapokmányát”.

A konferencián megállapodás született több különleges munkacsoport létrehozásról, amik egy következő konferencia előkészítését szolgálják „békeakciótervek kidolgozásával” – mondta Zelenszkij.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a három fő csapásirány, a nukleáris és élelmezési biztonság, valamint a hadifoglyok cseréje a „minimumfeltételeit” jelentik az Oroszországgal folytatandó tárgyalásoknak. Az olasz kormányfő a hétvégi csúcson azt mondta: tárgyalási kiindulópontként nem tűnik túl hatékonynak azt mondani az ukránoknak, hogy vissza kell vonulniuk Ukrajnából.

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap ésszerűtlenként elutasította Vlagyimir Putyin orosz elnök békejavaslatát, mert szerinte Oroszország követelései csak még kiszolgáltatottabbá tennék a kijevi vezetést további agressziók esetében.

„Ukrajnának nemcsak olyan területeket kellene átadnia, amelyeket Oroszország megszállás alatt tart, de el kellene hagynia további szuverén területeit is”

– mondta Sullivan.

Ukrajnának az orosz békejavaslat értelmében fegyverzetét is jelentősen csökkentenie kellene, „kiszolgáltatottá válva jövőbeli orosz agressziók előtt”. „Egyetlen felelősségteljes nemzet sem mondhatja azt, hogy ez észszerű alapja lehet békének. Szembemegy az ENSZ Alapokmányával, az alapvető erkölccsel és a józan ésszel” – tette hozzá az amerikai tisztségviselő.

„Tudjuk, hogy az ukrajnai békét nem egy lépésben fogjuk tudni elérni, ez hosszabb út lesz” – hangoztatta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. „Ez nem béketárgyalás volt, mert Putyin nem veszi komolyan a háború lezárását, ő a kapitulációban érdekelt, ragaszkodik ukrán területek elcsatolásához, még olyan területekéhez is, amelyek jelenleg nincsenek megszállás alatt.”

Justin Trudeau kanadai kormányfő pedig bejelentette, hogy az elkövetkezendő hónapokban külügyminiszteri szintű találkozót szervez az ukrajnai háború emberi veszteségeinek megvitatására.