A magyarok több mint harmada Trumpról, negyede Bidenről gondolja, hogy jól kezeli a világ ügyeit

Az európai uniós választások lecsengésével egyre nagyobb hangsúly helyeződik majd a Joe Biden és Donald Trump között eldőlő amerikai elnökválasztásra is, amit november 5-én tartanak. A Pew Research EP-választások után megjelent, 34 országban végzett közvélemény-kutatása arra volt kíváncsi, hogy látják az Egyesült Államokon kívül, a világ különböző országaiban a két jelöltet. A felmérés viszont még az előtt készült, hogy Trumpot bűnösnek mondta ki az esküdtszék a hallgatási pénzes ügyében.

A vizsgált országokban megkérdezettek 43 százaléka (medián) bízik benne, hogy Biden megfelelően cselekszik a világ dolgait illetően, míg 28 százalék Trumpról mondja ugyanezt. A Pew szerint azonban nagy a szórás a világ országaiban a bizalmat illetően: míg a nyugati tömb egyes országaiban (többek közt Németországban, Lengyelországban, Hollandiában) masszívan, 40 százalékpontot meghaladóan többen bíznak Bidenben, addig Trump iránt inkább egyes vizsgált afrikai és ázsiai országok lelkesednek. Viszont míg utóbbiak közül például a Fülöp-szigeteken 68 százalék részéről van meg a bizalom Trumppal szemben, ez az érték 77 százalék Biden esetében.

Csak Magyarország és Tunézia az, ahol Trumpban mérhetően többen bíznak, mint a mostani amerikai elnökben.

Magyarországon a megkérdezettek 37 százaléka Trumpban, 24 százaléka Bidenben bízik, ha világpolitikai ügyekről van szó.

A többség viszont egyikükben sem: a Trumppal bizalmatlanok 60, a Bidennel szemben bizalmatlanok 72 százaléknyian vannak. Magyarországon az is látható, hogy míg a jobboldaliak 53 százaléka bízik Trumpban a világpolitikát illetően, addig a centristák 29, a baloldaliak 23 százaléka nyilatkozott hasonlóan. Tunéziában Trump van előnyben, de ott ez így is csak 17 százalékot jelent a Bidenben bízó 7 százalékkal szemben.

Érdemes még kiemelni a törököket, akik en bloc nem bíznak az amerikai politikában: 8 százalékuk Bidennek, 10 százalékuk Trumpnak ad hitelt, amik kirívóan alacsony számok. Bidennek sok országban csökkent az elfogadottsága 2023 óta, így olyan szövetséges államokban is, mint Ausztrália, Izrael, Japán vagy épp Nagy-Britannia.

Arról is megkérdezték az embereket, Biden hogyan kezeli az egyes nemzetközi ügyeket, és vegyes képet kaptak. Tízből nagyjából négy megkérdezett ért egyet azzal, ahogy a Biden-kormány Kínát és az orosz–ukrán háborút kezeli (egészen pontosan 39 százalék). A legrosszabb a vélemény a palesztin–izraeli konfliktus kezeléséről: 57 százalék szerint rosszul viszi ezeket a témákat az elnök, 31 százalék szerint jól. Az izraeliek 53 százaléka elégedetlen egyébként, ezen belül az izraeli arabok 86 százaléka főképp. A legjobb értéket a klímaváltozás elleni harc kapta (44 százalék szerint rossz, 43 százalék szerint jó az irány).

Az egyes ügyek mentén a magyarok azt mondták, Biden rosszul kezeli a gazdasági kérdéseket (63 százalék, az ezen a területen őt pozitívan megítélő 33 százalékkal szemben), a klímaváltozást (55 százalék a 37 százalékkal szemben), Kínát (59 százalék a 32 százalékkal szemben), az ukrajnai háborút (73 százalék a 24 százalékkal szemben), Izrael és a Hamász háborúját (69 százalék a 23 százalékkal szemben). Összességében a magyarok 30 százaléka szerint intézi jól Biden a világ ügyeit (az olaszok, görögök és spanyolok sem elégedettek vele).

Ennek megfelelően a magyarok bíznak a legjobban Trumpban világpolitikai szemszögből, de még így is 60 százalékuk bizalmatlan a volt republikánus elnökkel szemben. Tágabban kitekintve egyfelől a svédek 84, a törökök és mexikóiak 86 százaléka nem adná a világ kormányrúdját Trump kezébe, míg a Fülöp-szigeteken és a nigériaiaknál 68, illetve 63 százalék bízik benne.

Az Egyesült Államokhoz való általános hozzáállás pozitív egyébiránt, a válaszadók 54 százalékos mediánja szerint Amerika szimpatikus, 31 százalék szerint antipatikus. Az USA-ról alkotott vélemény a lengyeleknél elsöprően pozitív (86 százalék kedveli), a többi európai országban nagy vonalakban fifti-fifti az állás. A magyarok 52 százaléka jó véleménnyel van az Egyesült Államokról, 47 százaléka viszont nem kedveli. Globálisan nézve a Távol-Keleten, Afrikában és Latin-Amerikában is népszerű az USA, viszont a muszlim államokban és Ausztráliában nem igazán.

Ideológiailag is felmérték, kik mennyire szeretik az Egyesült Államokat. Az jött ki, hogy általában a jobboldaliak véleménye kedvezőbb a tengerentúli nagyhatalomról, és persze ők inkább Trump felé tendálnak (összességében a férfiak Trump-pártibbak a megkérdezettek közül). Kor szempontból a fiatalok amerikásabbak az idősebbeknél.

Hogy az amerikai demokrácia mennyire jó és követendő modell, abban erodálódnak a támogatók. 40 százalék szerint egykor valóban követendő volt, de az elmúlt években nem az, 21 százalék szerint most is az, 22 százalék szerint pedig sose volt az. Nálunk 56-21-19 százalék ugyanezen vélemények aránya.

Bidennel együtt az utóbbi négy amerikai elnök közül egyébként a két demokrata volt eddig népszerűbb (Barack Obama és Biden), míg George W. Bush és Trump meglehetősen népszerűtlenek voltak négy vizsgált nyugat-európai országban.

A világ más vezetőit is vizsgálták, hogy az emberek szerint mennyire kezelik jól a világpolitikai ügyeket: Emmanuel Macron francia elnökben 44 százalék bízik, 45 százalék nem; Hszi Csin-ping kínai elnökben 24 százalék bízik, 62 százalék nem; míg Vlagyimir Putyin orosz elnökben csak 21 százalék bízik és 71 százalék nem. A magyarok a világ vezetőiben nem bíznak túlzottan, így nálunk nagyon alacsony százalékos értéket kapott a világpolitikát tekintve Macron (25), Hszi (24) és Putyin (21) is.

A felmérésben 34 országból 40 466 embert kérdeztek meg 2024. január 5. és május 21. között.