Arte: Ha kell, Brüsszelig elmennek az igazukért az európai fiatalok, legyen szó az Erasmusról vagy tehenekről

Ha egy ír tejtermelő gazdára gondolunk, elsőre valószínűleg nem egy szőke fiatal lány jutna az eszünkbe, aki Brüsszelig elmegy a teheneiért és az igazáért. Az Arte EP-választáshoz kapcsolódó portréival, és az ehhez társuló közvélemény-kutatásával betekintést enged abba, hogyan gondolkoznak az Európai Unióról és intézményrendszeréről, valamint a szavazásról a többi tagállam fiatal állampolgárai.

A német-francia közszolgálati televízió, Arte által megrendelt BWA XSight reprezentatív közvélemény-kutatása azt mérte fel, hogy az EU 27 tagállamában melyek a legfontosabb ügyek a 15-16 évnél idősebb polgárok számára. Tagállamonként ezer főt kérdeztek meg, a minta pedig reprezentatív az adott ország népességére.

Több országban már pénteken és szombaton lezajlottak a választások, így most csak azokat a videókat egészítjük ki a felmérés eredményeivel, ahol még nem szavaztak le az állampolgárok. A sorozat előző részét ide kattintva lehet megtekinteni. Az Arte másik portrésorozatában megszólalók pedig mind uniós országokban élnek, de egykor az EU-n kívülről érkeztek.

Louise-t nem az íreket általában aggasztó egészségügyi, vagy lakhatási problémák aggasztják. Ő naponta kétszáz fejős tehénnek viseli gondját, az ő soruk és a tőlük függő megélhetése az, ami a legfontosabb a számára. Az egyik probléma, amivel mostanság küzd, hogy állatainak legeltetése a talajvíz nitrátszintjének növekedését eredményezi. Környezetvédelmi céljai teljesítése érdekében az EU most csökkenteni akarja a tehéncsordák méretét, hogy korlátozza a talajvízbe szivárgó nitrát mennyiségét. Ez viszont azt jelentheti, hogy Louise-nak hamarosan nagyszámú tehenet kell levágnia. Az állatok elvesztése nem csupán szívszorító számára, de a jövőjét is kockára teszi tehenészgazdaként.

A mesterséges intelligencia számtalan lehetőséget kínál, de kockázatot is rejt magában: diszkriminálhatja az embereket, ha az algoritmusok nem semlegesek, előítéletesek lehetnek. Jurriaan Parie adatelemző az „Algoritmus Audit”-tal ezzel a problémával foglalkozik. A közösségi finanszírozású alapítvány megvizsgálja az MI-applikációk kódrendszerét, és informálja a nyilvánosságot, a politikusokat és a vállalkozásokat. A cél: átláthatóbb és igazságosabb mesterséges intelligencia.

Spanyolországban – ahol a választókat európai átlagon felül foglalkoztatja a választás – legfőképpen az egészségért aggódnak, a megkérdezettek 47 százaléka nevezte meg ezt a legaggasztóbb kérdésnek. Ezzel egyébként beillenek a mediterrán országok sorába, ugyanis ezeken a területeken az egészség miatt szoktak leginkább aggódni az Arte által közölt kutatás szerint. Csak ezután következik a vásárlóerő és a munkanélküliség. Ez a két gazdasági kérdés még azok számára is nyomasztó lehet, akik csak ideiglenesen tartózkodnak az országban.

A francia Léa egy évet tölt Madridban, egyike az 1,2 millió Erasmus-hallgatónak. Bár meggyőződése, hogy ez a külföldön töltött időszak jót tesz a CV-jének, kritikusan szemléli a csereprogramot, mert az ösztöndíj nem elég a szállás és az étkezés fedezésére. Léa emellett úgy látja, hogy az Erasmus nem támogatja az esélyegyenlőséget vagy a társadalmi igazságosságot.

Málta fontos megállót jelent a költöző madaraknak, amelyek a telet Afrikában töltik, majd tavasszal visszatérnek Európába. Az útjuk megszakítása azonban halálos csapdává is válhat, mivel Málta az egyetlen ország az EU-ban, ahol bizonyos feltételek mellett engedélyezett a tavaszi vadászat. Nick Galea BirdLife Malta nevű civil szervezete megpróbálja módosítani az erre vonatkozó szabályokat.

A felmérés szerint a balti országok általánosságban jobban aggódnak az orosz-ukrán háború miatt, mint a nyugat-európai országok. Litvániában az legfontosabb ügyek első helyét természetesen a háború foglalja el, amit a megkérdezettek több mint fele tart fontos ügynek. Ezután jön 40 százalékos eredménnyel az egészség kérdése, de majdnem ilyen magas eredményt ért el az adók problémája is, amit a litvánok 37 százaléka említett.

Vytenis-t azonban egészen más foglalkoztatja. Mindamellett, hogy nagy rajongója a motorzajnak és a benzinnek, a litván mérnök szerint az európai közlekedés jövője az elektromos autókban rejlik. Sőt, máris annak szenteli a munkáját, hogy régi dízel motorokat alakít át elektromossá. Meglehet, fájdalmas lesz, amikor 2035-től betiltják a belső égésű motorokkal felszerelt autók árusítását, Vytenis szerint mégis szükségszerű ez az EU-s célkitűzés.

Ami a legnagyobb tagállamokat illeti…

Hogy ne csak a fenti országok esetét ismerjük, nézzük meg, milyen témák érdeklik legjobban a legnépesebb tagállamok polgárait.

Németországban a megkérdezettek 44 százaléka a háborút nevezte meg legégetőbb problémaként, ezután következett az egészség (33 százalékkal) és a bevándorlás témaköre (28 százalékkal). A németek egyébként Európa azon népei közé tartoztak, akik inkább optimistábban szemlélik a saját személyes boldogulásuk kérdését.

Franciaországban a vásárlóerő kérdése az egyik legfontosabb az állampolgárok szerint. Ez európai átlagban általában a harmadik legfontosabb helyen álló kérdés, amely különösen a nyugat-európai országokat érinti. A franciák ebben különösen érzékenyek: már a legutóbbi elnökválasztásnál is állandó téma volt, sőt a franciáknál jobban senki nem félti jobban a vásárlóerejét a kontinensen. Ezután következik az egészségügy és a háború. A franciák negyede a terrorizmus miatt is komolyan aggódik, amivel az EU-s átlag felett „teljesítenek”.

Őket viszont alig izgatja a szavazás, csak 52 százalékuk nyilatkozott érdeklődésről. Ennek mondjuk az is lehet az oka, hogy egyek kutatások szerint a franciákat nem tájékoztatták megfelelően a választásokról, sem arról, hogy egyáltalán kiket kéne megszavazni.

Az olaszokat két dolog aggasztja igazán: az egészségük, és a háború. Ez a két téma ugyanis a megkérdezettek 43-43 százaléka jelölte meg a legfontosabb ügyként. A környezetvédelem szintén aggasztja az olaszok 30 százalékát, ez pedig európai átlagban nézve magas szám. Ennek oka az is lehet, hogy a mediterrán országban talán jobban érzékelik a globális felmelegedés hatásait.

Valószínűleg senkit nem lep meg, hogy Lengyelországban a háború miatt aggódnak leginkább. A megkérdezettek 59 százaléka szerint ez a legnyugtalanítóbb tényező, ami most az országot fenyegeti. A lengyelek emellett az egészségüket féltik, amivel beleillenek a keleti blokk átlagába – ugyanis a keleten fekvő uniós országokban aggódnak leginkább ezért a polgárok. De maga az ország általánosságban vett biztonsága is aggasztja a lengyeleket.