Macron szerint lehet, hogy egy ponton szükség lesz szárazföldi műveletekre az orosz erők ellen Ukrajnában

2024. március 17. – 11:09

Macron szerint lehet, hogy egy ponton szükség lesz szárazföldi műveletekre az orosz erők ellen Ukrajnában
Emmanuel Macron francia elnök Olaf Scholz német kancellárral és Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel a kancellária épületében tartott találkozójuk után Berlinben 2024. március 15-én – Fotó: Halil Sagirkaya / Anadolu / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

„Kötelességünk felkészülni minden forgatókönyvre” – jelentette ki a Le Parisiennek adott interjúban Emmanuel Macron francia elnök. Az elnök akkor válaszolt a lap kérdéseire, amikor éppen hazafelé tartott Berlinből, ahol pénteken Olaf Scholz német kancellárral és Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel találkozott.

„Nagyon gyorsan Németországba akartam menni, hogy ne kezdjünk vitát az esetlegesen felmerülő stratégiai nézeteltérésekről: ilyenek nem léteznek” – mondta.

Macron pénteken Berlin javára lemondott kijevi útjáról, de azt mondta, a következő hetekben oda is ellátogat. „Elmagyaráztam Zelesznkijnek, hogy most az a fontosabb, hogy először meggyőzzem Lengyelországot és Németországot, hogy többet és másként tegyenek, Franciaország oldalán, és csak ezután mennék Ukrajnába”.

Macron szerint Scholz és közte soha nem volt nézeteltérés, nagyon hasonlóan látják a „a célokat és a helyzetet”. „Csak az a mód, ahogyan ezeket értelmezzük, különbözik, mert az országaink eltérő stratégiai kultúrával rendelkeznek”.

„Németország stratégiai kultúrája a nagy óvatosság, a be nem avatkozás, és távolságtartás az atomfegyverektől. Ez egy teljesen más modell, mint Franciaországé, amely rendelkezik nukleáris fegyverekkel, és fenntartotta és megerősítette hivatásos hadseregét”.

Berlinben a három vezető bejelentette, hogy fokozni fogják az Ukrajnának szállítandó segélyeket, beleértve a lőszerek Európán kívüli vásárlását is, hogy pótolják az Európai Unió hiányát ezen a területen. Scholz megerősítette, hogy létrehoznak a „nagy hatótávolságú tüzérségi képességek koalícióját”. Ez azért is szimbolikus, mert eddig pont Németország volt az, amely vonakodott nagy hatótávolságú Taurus rakétákat adni Ukrajnának. A német kancellár most arra tett ígéretet, a szövetségeseiket nem fogják megakadályozni ebben.

Macron az újságíróknak azt mondta, a három partner ország üzenete, hogy többet szeretnének kihozni az egymás közti feladatmegosztásból. „Franciaország képes olyan dolgokra, amire Németország nem” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy ez magában foglalná-e katonák Ukrajnába küldését (amelyet Macron korábban már pedzegetett, de Berlinben nem esett szó róla), a francia elnök azt válaszolta:

„Lehet, hogy egy bizonyos ponton – nem akarom, nem én kezdeményezem – az orosz erőkkel szemben szükség lesz szárazföldi műveletekre, bármi legyen is az. Franciaország erőssége az, hogy képesek vagyunk erre.”

„Európa számos országa, és nem is a legjelentősebbek, a mi oldalunkon áll” – tette hozzá.

„A mi feladatunk az, hogy minden forgatókönyvre felkészüljünk. Hiba lenne nem így tenni. Sőt, meggyőződésem, hogy néhány ilyen forgatókönyv esetén mindenkinek, aki csak teheti, a saját modelljével vállalnia kell a felelősségét” – hangsúlyozta.

„Putyin üzenete a félelemről szól. Nem szabad hagynunk, hogy megfélemlítsenek bennünket, mert nem egy nagyhatalommal állunk szemben. Oroszország egy közepes méretű hatalom, amely nukleáris fegyverekkel rendelkezik, de a GDP-je sokkal alacsonyabb, mint Európáé, alacsonyabb, mint Németországé vagy Franciaországé.”

Macron azt is egyértelművé tette, hogy nem fog gratulálni Putyinnak, ha az (minden várakozás szerint) megnyeri az orosz elnökválasztást. „Alekszej Navalnij halála és minden ellenfele betiltása azt jelenti, hogy nem lehet gratulálni valakinek egy olyan választáshoz, amelyet azok halála szegélyez, akik a pluralizmusért küzdöttek Oroszországban” – mondta.

Emmanuel Macron francia elnök március elején helyezte kilátásba nyugati katonák potenciális Ukrajnába küldését. „Nincs konszenzus ezen a ponton arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk. (...) Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön” – mondta. A kijelentést maga a francia elnök is a „stratégiai bizonytalanság” fenntartásaként jellemezte. Arról, hogy Macronnak mi lehetett a célja ezzel, itt írtunk bővebben.

A francia elnök kijelentéseire Szijjártó Péter külügyminiszter is reagált, azt mondta, Macron állításait nem támasztja alá semmi, a NATO-nál sosem merült fel az elmúlt két évben olyasmi, hogy meg kellene változtatni a korábbi megállapodást, miszerint a szövetség nem avatkozik bele közvetlenül az orosz–ukrán háborúba.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!