Szakértői kormányt támogatnának, a katonai diktatúrát magasan elutasítják a magyarok

Sok politikai tartalmú baráti beszélgetésben felmerült már, hogy jó ez a demokrácia, de azért messze nem a legjobb, csak hát még nem találtak fel jobb rendszert. Kicsit hasonló globálisan az emberek hozzáállása, akik a demokratikus rendszerek koncepciójával elégedettek, a megvalósításával kevésbé, derül ki a Pew Research Center szerdán bemutatott felméréséből.

A 24 vizsgált országban az emberek 59 százaléka (mediánérték) elégedetlen a demokrácia működésével, ami növekvő tendenciát mutat a legutóbbi, 2017-es felméréshez képest. Míg a képviseleti demokrácia ötlete 77 százaléknál népszerű, addig a közvetlen demokráciáé (amikor nem képviselőkön keresztül dönt a nép, hanem pl. népszavazásokkal) 70, a szakértői uralomé 58 százaléknál fekszik jól (pl. Hongkongban a különböző [ipar]kamarák is delegálhatnak képviselőket). Ellenben az erős vezető uralmát 71 százalék ellenzi, a katonai diktatúrát pedig 83 százalék nem szeretné.

Viszont még az olyan gazdag jóléti államokban is csökken a demokratikus államforma népszerűsége, mint Svédország: 2017-ben még 54 százalék mondta azt, hogy ez jó rendszer, mára ez 41 százalékra apadt. Mindenesetre az erőskezű vezetőre való igény hiába alacsony, növekszik, még olyan országokban is, mint Németország vagy Lengyelország.

A megkérdezett magyarok 16 százaléka mondta, hogy valamennyire vagy nagyon rossz a képviseleti demokrácia, 56 százalék szerint aránylag jó, 24 százalék szerint nagyon jó ez a rendszer az országnak. A közvetlen demokráciát a magyarok 24 százaléka nem támogatta, 47 százalék egész jónak, 22 százalék nagyon jónak tartotta.

A szakértők általi kormányzást a magyarok globális szinten majdnem a legmagasabb arányban támogatnák: összesen 80 százalékuk szavazna bizalmat technokrata vezetésnek

(India és Mexikó adatai mérhetők ehhez csak). Érdekesség, hogy ez az érték Magyarországnál 2017-ben még csak 68 százalék volt.

Azok, akik szerint egy erős vezetőnek kéne irányítani, felülírva a parlament és a bíróságok döntéseit is akár, csak 15 százaléknyian vannak.

Ráadásul 2017-hez képest 9 százalékot esett az erős vezetőre áhítozók aránya (akkoriban 24 százalék volt), ez a trend jellemző még Izraelre, Olaszországra és Svédországra is.

A katonai diktatúrát a magyarok egységesen, 91 százalékban megvetik, mindössze 6 százalék támogatna ilyen rendszert (amiben valóban kevés történelmi rutinja van Magyarországnak).

Kinek kell az erős kéz?

Jellemzően az alacsonyan iskolázott, csekély jövedelmű csoportok szimpatizálnak ezzel, valamint a jobboldaliak hajlamosabbak ebbe az irányba tendálni a Pew szerint. Magyarország esetében a jobboldaliak 40, a baloldaliak 62 százaléka utasítja el az autokráciát.

Erre példának azt hozzák fel, hogy míg a német populista jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) szimpatizánsai közül csak 24 százalék nem támogatna egy autoriter rendszert, addig az AfD-ről negatív véleménnyel lévők között ez az arány már 54 százalék. Érdekes módon a kor nem mutat egyértelmű trendeket: az USA-ban, Indiában és Ausztráliában a fiatalok, Görögországban, Japánban és Dél-Koreában az idősek kacsingatnak inkább a kemény kezek uralma felé.

26 százaléka a megkérdezetteknek szimpatizál az autoriter rendszerekkel, főleg a szegényebb ázsiai, afrikai és latin-amerikai országoknál magasabb ez az érték. Az európai és észak-amerikai országoknak kevésbé szimpatikus az erős kéz, Magyarországon mindössze 15 százalék szeretne diktatúrát. A legalacsonyabb érték a svédeké (5 százalék), a legmagasabb pedig a Narendra Modi által kemény kézzel fogott Indiáé (67 százalék). Európában meglepő, de a britek 31 százaléka örülne egy keményebb autoriter rendszernek. Az olyan országokban, ahol a lakosok fontosnak tartják az ellenzéki pártok működését, nem népszerű az egyeduralom, Magyarország is ebbe tartozik.

A magyarok 59 százaléka elégedetlen a demokrácia működésével, 40 százaléknak nincs baja vele. Előfordulhat, hogy a 2022-es országgyűlési választás okozhatott nagyobb törést, ugyanis 2022 és 2023 között jelentőset, 9 százalékot esett a bizalom ezen téren. Bár ez még smafu a franciák 17 vagy a britek 13 százalékos beeséséhez képest. Magyarországon nagy a különbség abban a tekintetben, hogy valaki fideszes vagy ellenzéki-e. A Pew jelentése így fogalmaz:

„Ezen csoportok közti különbség nagyon nagy tud lenni. Például a Fideszt támogató magyarok 70 százaléka elégedett a demokráciával, összevetve azok 21 százalékával, akik nem támogatják a pártot.”

Nők, fiatalok, egyházi személyek

Hogy miként lehetne javítani ezen? Sokak szerint több nő, szegényebb háttérből érkező ember és fiatal kéne vezető pozíciókba. A magyar válaszadók 44 százaléka mondta, hogy több nő kell a választott testületekbe, szintén 44 százalék szerint rendben van a nemi arány, 9 százalék szerint viszont rosszabb lenne a helyzet több női vezetővel. Több szegény háttérből érkező vezető csak a magyarok 39 százaléka szerint javítana az ország működésén, viszont a fiatalok esetében már 53 százalék optimista (itt látszik a jobb-bal ellentét: 49 vs. 62 százalékban támogatnák a több fiatalt a jobb- és a baloldali válaszadók).

Az egyházi személyek hatalomba emelése nem túl népszerű globális átlagban, valamelyest egyes közepes jövedelmű országokban tetszik csak ez az ötlet. Hazánk kiemelkedik, hisz 61 százalék szerint nem változna semmi a klérus aktívabb politikai részvételével (14 százalék szerint rosszabb, 18 százalék szerint jobb lenne a helyzet). Természetesen inkább a konzervatívabb jobboldaliak mondták azt a Pew-nak, hogy több egyházfi kéne a vezetésbe (26 százalék).

A magyarok nem túl üzletemberbarátok, ha a hatalomról van szó: 27 százalék szerint jobb döntések születnének, ha üzleti hátterű vezetők irányítanának, ugyanennyien mondják, hogy rosszabbak, 40 százalék szerint az egész jó, ahogy van. A több szakszervezetis hatalomba emelése sem szükséges a magyarok szerint: 55 százalék szerint jó ez, ahogy van.

Mindig a pártokkal van a baj

Az egyik fő gond, hogy sok válaszadó szerint nem elérhetőek a választott tisztviselők, így nem is foglalkoznak az átlagember gondjaival (a magyarok 78 százaléka gondolja így). Sokan vannak azok is, akik szerint országukban egy politikai párt sem képviseli a nézeteiket (nálunk 45 százalék érzi így, 50 százalék szerint képviseli őt párt). Magyarországon leginkább a középen állók mondták azt, hogy nem képviseli őket senki, csak 36 százalékuk érezte úgy, van pártja. A jobboldalon ennek majdnem duplája, 75 százalék, a baloldalon 60 százalék az arány.

Sok esetben pedig az egyéni gazdasági-pénzügyi gondok és az ezek miatti reménytelenség jelentkezik a demokrácia ellenzésében. Egyesek ezért a rendszerek teljes lenullázását és újraindítását akarják, bár eltérők a válaszok abban, hogy szakértői uralmat, egyházi irányítást vagy egyenesen anarchiát látnának szívesen.

A nemzeti vezetőket is értékeltették a megszólalókkal a kutatók. Orbán Viktor megosztónak számít ez alapján: 51 százaléknak pozitív, 46 százaléknak negatív a véleménye róla (4 százalék bizonytalan mellett). Az ellenzéki vezetőkre is rákérdeztek, két magyarra kihegyezve többek közt: Dobrev Kláráról (DK) 75, a két évvel ezelőtti kormányfőjelölt Márki-Zay Péterről (MMM) 78 százalék volt rossz véleménnyel.

Pártokat is értékeltek a fentiek alapján, tehát jó, illetve rossz vélemények megoszlása szerint. A Fidesz esetén 52:44 százalék, a DK esetén 16:78 százalék, a Jobbik esetén 13:78 százalék, az MSZP esetén 13:79 százalék ez az arány.

A Pew Research Center 30 861 ember telefonos, személyes vagy épp internetes megkérdezésével végezte a felmérést 24 országban, 2023. február 20. és május 22. között.