Bolsonaro után fellélegeztek, de újra fellángolt az őslakosok szenvedését hozó aranyláz
2024. február 17. – 23:55
![Bolsonaro után fellélegeztek, de újra fellángolt az őslakosok szenvedését hozó aranyláz](https://assets.telex.hu/images/20240216/1708094675-temp-mBLBKG_hero-full:xl.jpg)
Brazíliában csendes háború zajlik a janomami indián törzset védelmezni próbáló kormány és az illegális aranybányászok között. Luiz Inácio Lula da Silva elnök megválasztása után úgy tűnt, javulhat az őslakosok helyzete a rezervátumokban, hiszen zéró toleranciát hirdetett az illegális bányászattal szemben. Környezetvédők szerint sikerült az illegális bányászok négyötödét kiszorítani a janomamik területéről, de most arra figyelmeztetnek, hogy veszélybe kerültek a nehezen elért eredmények.
Szerintük a hadsereg nem támogatja eléggé a kormány terveit, az aranyra áhítozó bányászok pedig visszatértek, és újra behatoltak a janomamik földjére. Az ellenük folytatott harc pedig a környezetvédelmi hatóságokra maradt. A helyi őslakosokkal ezért pont ugyanaz történik, mint több száz évvel ezelőtt a gyarmatosítási idők alatt: az aranyláz miatt csökken az élőhelyük, a bányászok megölik őket, vagy számukra ismeretlen betegségektől halnak meg. Ezt a küzdelmet mutatja be a Reuters fotósorozata.
![A brazil Környezetvédelmi és Megújuló Természeti Erőforrások Intézete (IBAMA) különleges ellenőrző csoportjának tagjai őrizetbe vesznek egy illegális bányászt a janomami őslakosok földjén – Fotó: Ueslei Marcelino / Reuters](https://assets.telex.hu/images/20240129/1706530833-temp-NpoHPC_cikktorzs-komplex-szeles.jpg)
A bányászok 2016-ban kezdtek egyre többen feltűnni az Amazonas őserdőinek ezen a részén. Az ok egyszerű: aranyat találtak a rezervátumokban. A New York Times szerint egy jónak számító területből kb. 5 kilogramm tiszta aranyat tudnak kitermelni hetente, ami körülbelül 300 ezer dollárt (kb. 108 millió forintot) ér a helyi feketepiacon. A kutatók becslése szerint a janomamik földjén több száz aktív bánya található.
A helyzet az előző elnök, Jair Bolsonaro alatt súlyosbodott. Bolsonaro a 2018-as megválasztása után megvágta az erdő védelmével megbízott ügynökségek létszámát és finanszírozását. Elnöki ciklusa alatt megnégyszereződött az a terület, ahol fémbányászattal foglalkoztak.
![Egy illegális bánya a Couto de Magalhaes folyónál – Fotó: Ueslei Marcelino / Reuters](https://assets.telex.hu/images/20240129/1706516755-temp-InkCLh_cikktorzs-komplex-szeles.jpg)
A bányászok nagyon komoly károkat okoznak nap mint nap. Egyrészt megzavarják az őserdő „működését”, illegálisan vághatnak ki fákat a kitermeléshez. Az esőerdő pusztulása nyilvánvaló a fáktól megtisztított bányatelepeken. A telepek öt méter mély gödrökből, valamint többtucatnyi tóból állnak, ahonnan a kitermelt iszapot más medrekbe szivattyúzták. Az iszap aztán élénk narancssárgára színezi az érintetlen vizeket.
Másrészt azonban a janomami törzs mindennapi életét és fennmaradását is komoly veszélynek teszik ki. A 2022-es népszámlálás szerint a rezervátumban 30 ezer janomami és a velük rokon ye'kwana népcsoport tagja él, köztük olyan őslakosok, akik alig vagy egyáltalán nem érintkeznek kívülállókkal.
![Így néz ki az illegális bányákban kitermelt arany – Fotó: Ueslei Marcelino / Reuters](https://assets.telex.hu/images/20240129/1706516860-temp-CeEmLH_cikktorzs-komplex-szeles.jpg)
A bányászok higanyt használnak az arany és az iszap szétválasztásához. A legújabb vizsgálatok pedig azt mutatják, hogy a janomami folyók higanytartalma 8600 százalékkal magasabb, mint amennyi biztonságosnak tekinthető. A higanymérgezés aztán születési rendellenességeket és neurológiai károsodást okozhat az ott élőknél.
Ezzel összefügghet, hogy a janomami törzs csecsemőhalandósági rátája jelenleg meghaladja a háború és éhínség sújtotta országokét. A kormány adatai szerint minden tizedik csecsemő hal meg, szemben az országos átlaggal, az alapján minden 100 születésre jut egy csecsemőhalálozás.
![Az IBAMA különleges ellenőrző csoportjának tagjai illegális bányászokat tartóztatnak le – Fotó: Ueslei Marcelino / Reuters](https://assets.telex.hu/images/20240129/1706516983-temp-lFePcn_cikktorzs-komplex-szeles.jpg)
Emellett a bányászok olyan betegségeket hurcolnak be a területre, amelyekre az őslakosok immunrendszere nincs felkészülve. A bányászok által behurcolt malária okozta halálozás 2023-ban megduplázódott az előző évhez képest. A brazil egészségügyi minisztérium szerint tavaly 308 janomami halt meg betegség, alultápláltság vagy erőszak következtében. Az elhunytak 50 százaléka négy év alatti gyermek volt.
A kormány 2023 januárjában szükségállapotot hirdetett, és a súlyosan alultáplált embereket helikopterrel szállította ki a falvakból. A Reuters fotósa ellátogatott a venezuelai határ közelében lévő Auaris egészségügyi állomásra is, ahol az alultápláltságtól puffadt, meztelen janomami gyerekeket ápolták.
„Ez háború, mert emberek halnak meg. Janomamik százai haltak meg a humanitárius válságban, és ők is brazilok”
– mondta Felipe Finger, a Környezetvédelmi és Megújuló Természeti Erőforrások Intézete (IBAMA) különleges erőinek vezetője.
![Letartóztatott illegális bányász a janomami őslakosok földjén – Fotó: Ueslei Marcelino / Reuters](https://assets.telex.hu/images/20240129/1706517066-temp-LKpFjN_cikktorzs-komplex-szeles.jpg)
Lula elnök népirtásnak nevezte, hogy a Bolsonaro-kormány alatt ennyire romlott a janomamik életszínvonala, és zéró toleranciát ígért az illegális bányászattal szemben.
Csakhogy az IBAMA szerint a brazil hadsereg 2023-ban kivonta csapatai jó részét a területről, és nem szállít elég üzemanyagot a rezervátumon belül a környezetvédelmi ügynökség táboraiba. Emiatt az ügynökség fegyveresei nem tudják nagy távolságokban felügyelni az illegális bányászokat. Lula utasította a légierőt is, hogy hozzanak létre repüléstilalmi zónát a rezervátumok felett, ezzel megnehezítve az illegálisan kinyert nyersanyagok elszállítását, azonban ez lassan tíz hónap után sem történt még meg. Az IBAMA arra is panaszkodott, hogy a haditengerészet sem zárta le a folyókat, a bányászok így továbbra is hozzáférnek mindenféle utánpótláshoz.
Mivel a hadsereg nem ellenőrzi megfelelően a légteret a rezervátumok felett, ezért az övezetben egyre több regisztrálatlan kisgép repít bányászokat a janomamik földjére. A brazil hadsereg, haditengerészet és légierő nem válaszolt a Reuters megkeresésére.
![Balra: Felipe Finger, az IBAMA különleges ellenőrző csoportjának vezetője egy repülőgépet tol, amelyet illegális bányászok rejtettek el egy fa lombkoronája alatt. Jobbra: az IBAMA felgyújtja a bányászok repülőit és eszközeit – Fotó: Ueslei Marcelino / Reuters](https://assets.telex.hu/images/20240129/1706517740-temp-NGgchI_cikktorzs-komplex-full-par.jpg)
![Balra: Felipe Finger, az IBAMA különleges ellenőrző csoportjának vezetője egy repülőgépet tol, amelyet illegális bányászok rejtettek el egy fa lombkoronája alatt. Jobbra: az IBAMA felgyújtja a bányászok repülőit és eszközeit – Fotó: Ueslei Marcelino / Reuters](https://assets.telex.hu/images/20240129/1706521783-temp-dAOKOE_cikktorzs-komplex-full-par.jpg)
Az IBAMA ellenőrző csoportja a hadsereg támogatása nélkül is próbálja megakadályozni a bányászok működését a janomami földeken. Helikopterekről próbálják meg kiszúrni a bányászok táborait, ahol aztán megsemmisítik a kotrógépeket és más bányászati eszközöket.
A Reuters fotósa szerint egy ilyen rajtaütés alatt a bányászok a közeledő helikopterek hangjára beszaladtak a dzsungelbe, az IBAMA fegyveresei pedig az erdőben kergetőzve próbálták őket letartóztatni. A bányászok egy része ilyenkor átszökik Venezuelába.
„Az állam ma nincs ténylegesen jelen a janomami területen, és az illegális bányászat visszatérését látjuk” – mondta Hugo Loss, az IBAMA műveleteinek vezetője. Szerinte a hadsereg komolyabb támogatása nélkül az elmúlt egy év összes intézkedése és eredménye kárba vész.
![Benzinnel locsolják le, majd meggyújtják a bányatelepek szálláshelyeit is – Fotó: Ueslei Marcelino / Reuters](https://assets.telex.hu/images/20240129/1706522182-temp-faChOl_cikktorzs-komplex-szeles.jpg)
![Őslakos nő néz ki a beteg janomamik számára létrehozott egészségügyi menedék ajtajából – Fotó: Ueslei Marcelino / Reuters](https://assets.telex.hu/images/20240129/1706517873-temp-eEgAFE_cikktorzs-komplex-szeles.jpg)
„A bányászok többsége most elment, de majd visszatérnek” – mondta a Reutersnek Davi Kopenawa janomami sámán, akinek aktivizmusa hozzájárult a kormány által védett janomami rezervátum létrehozásához 1992-ben. Az elfogott bányászok egyike például a New York Times szerint azt mondta, annyira jól keres, hogy a letartóztatás ellenére is vissza fog térni, csak egy másik bányába. Azt mondta, hetente ezer dollárt kap az illegális munkájáért.
„A bányászat olyan, mint a láz. Nem lehet véget vetni neki”
– mondta.
Az IBAMA erői által elfogott és megbilincselt bányászok azt mondták, hogy szegények, és szükségük van az aranyásásból származó jövedelemre, hogy eltartsák családjukat. A legtöbbjüket eltávolították a rezervátumból és szabadon engedték. A rendőrség pedig azokat felkutatni, akik az egész lánc végén állnak, vagyis finanszírozzák az aranyásást.
A folyók megmérgezése és a betegségek terjesztése mellett az aranybányászok visszatérése erősíti azokat a bűnözői csoportokat is, amelyek kábítószert és fát szállítanak az Amazonas-medencében, aláásva Lula ígéretét, hogy 2030-ig helyreállítja a törvényes rendet, és véget vet az erdőirtásnak. Egy augusztusi hír szerint hat éve nem látott szintre csökkent az erdőirtás Brazíliában.
![Marina Silva, Brazília környezetvédelmi és éghajlatváltozási minisztere beszélget egy janomami asszonnyal, aki gyermekét felügyeli a betegek elhelyezésére használt szálláson, az Auaris bázis egészségügyi egységében – Fotó: Ueslei Marcelino / Reuters](https://assets.telex.hu/images/20240129/1706519892-temp-nkdIpE_cikktorzs-komplex-szeles.jpg)
Marina Silva, Brazília környezetvédelmi és éghajlatváltozási minisztere januárban ellátogatott az egyik egészségügyi központba, ahol janomami gyerekeket kezelnek. A törzs tagjai közül nem sokan beszélnek angolul, és azt se tudják ki az a Lula, vagy ki volt az a Bolsonaro, aki hagyta, hogy ennyire elfajuljon a helyzet. Azt azonban tudják, hogy a bányászat csak árt nekik.
„A bányászok nem barátok, nem” – mondta a New York Timesnak egy őslakos csoport tagja, aki egyedüliként beszélt valamennyire portugálul. Szerinte a közösségükben sokan hányós-hasmenéses betegségekkel küzdenek, és senki sem segíti őket.
![Balra: egy janomami gyermeket rizs és farofa keverékével etet az édesanyja, miközben egészségügyi ellátásban részesül a betegszállón. Jobbra: ételosztásra vár egy janomami család az egészségügyi központban – Fotó: Ueslei Marcelino / Reuters](https://assets.telex.hu/images/20240129/1706521699-temp-DjICMb_cikktorzs-komplex-full-par.jpg)
![Balra: egy janomami gyermeket rizs és farofa keverékével etet az édesanyja, miközben egészségügyi ellátásban részesül a betegszállón. Jobbra: ételosztásra vár egy janomami család az egészségügyi központban – Fotó: Ueslei Marcelino / Reuters](https://assets.telex.hu/images/20240129/1706520143-temp-DDGaBH_cikktorzs-komplex-full-par.jpg)
A janomami törzsek a mai napig alig vannak kapcsolatban a külvilággal. Nagyjából 370 falura leosztva él a népcsoport, egy kunyhón több család is osztozik. A férfiak a dzsungelben vadásznak, míg a nők otthon gazdálkodnak. Bár a házakon megosztoznak, a családoknak külön parcelláik vannak, amiket maguk művelnek. A janomamik hónapok helyett holdakat számolnak, évek helyett pedig a pupunha termésének betakarítását követik nyomon.
A csoport először az 1960-as években érintkezett a civilizációval, amikor amerikai misszionáriusok érkeztek hozzájuk. Nem sokkal később újabb csoportok érkeztek a külvilágból, akiket az új utak és az aranyláz egyre mélyebbre vitt az Amazonasba. A kívülállók új betegségeket hoztak be, a törzs több ezer tagja halt meg fertőzések következtében.
A 80-as években az aranyláz sosem látott mértéket öltött. Válaszul a brazil kormány 1992-ben közel 37 ezer négyzetméternyi erdőt jelölt ki a venezuelai határ mentén a janomamiknak. Ez a rezervátum nagyobb kiterjedésű, mint maga Portugália.
![Egy indián nő hangyákat gyűjt, hogy aztán megegye őket. Ehhez egy hosszú botot tol be a hangyaboly járataiba – Fotó: Ueslei Marcelino / Reuters](https://assets.telex.hu/images/20240129/1706517936-temp-dJcGJo_cikktorzs-komplex-szeles.jpg)
A brazil ügyészség szerint Bolsonaro idején több orvost eltiltottak attól, hogy élelmiszert vigyenek a janomamiknak, és az ellátásukra küldött orvosi csapat létszámát is csökkentették.
Az intézkedéseknek főleg a gyerekek itták meg a levét. Egy közelmúltbeli kormányzati tanulmány kimutatta, hogy a janomami gyerekek 80 százaléka az átlagnál soványabb, fele pedig kifejezetten alultáplált. A janomamikat 25 éven át tanulmányozó Paulo Basta orvos azt mondta, hogy az őslakos gyerekek alultápláltsága soha nem volt még olyan súlyos, mint az elmúlt időszakban.
A janomamik bevallása szerint mostanában a gazdálkodás nem úgy megy, mint régen: egyszerűen nem tudják rábírni az elvetett magokat a kisarjadásra. A bányászok emellett elriasztják a janomamikat a maniókatermesztéstől is. A törzs a maniókát használja a halak etetésére, ha viszont ezt sem tudják megtenni, akkor további élelemforrásuk esik ki.
![Őslakos gyerekek játszanak a lakhelyük közelében – Fotó: Ueslei Marcelino / Reuters](https://assets.telex.hu/images/20240129/1706520207-temp-LgdJhp_cikktorzs-komplex-szeles.jpg)
Az IBAMA vezetője, Rodrigo Agostinho a Reutersnek adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a környezetvédelmi ügynökség a kihívások ellenére sem adja fel a küzdelmet a janomami földeken folytatott illegális bányászat ellen. „Tisztában vagyunk a fennálló nehézségekkel, tudjuk, hogy az illegális bányászok tartósan jelen vannak a területen” – mondta.
![Letartóztatott illegális bányászt itat egy IBAMA-ügynök – Fotó: Ueslei Marcelino / Reuters](https://assets.telex.hu/images/20240129/1706518026-temp-EPKNgm_cikktorzs-komplex-szeles.jpg)
Lula december 22-én kabinetülést tartott a fegyveres erők parancsnokainak részvételével, ahol hangsúlyozta, hogy az illegális bányászok eltávolítása a kormány prioritása. Lula kormánya 245 millió dolláros (kb. 88 milliárd forintos) támogatást ígért a janomamik támogatására.
Andrei Rodrigues szövetségi rendőrfőkapitány azt mondta, hogy a brazil kormánynak teljes erőbedobással kell támogatnia az őslakosok védelmét. A szövetségi rendőrség bejelentette, hogy új műveletet indít az illegális bányászat ellen a janomami területen, és közleményben tudatta, hogy a fegyveres erők támogatását is igénybe veszik.
![Illegális bányászok vízsugarakkal aranyat ásnak, és ezzel károsítják a talajt a Couto de Magalhaes folyó partján – Fotó: Ueslei Marcelino / Reuters](https://assets.telex.hu/images/20240129/1706518115-temp-cGedab_cikktorzs-komplex-szeles.jpg)
A kormánynak ennél többet kell tennie, jelentette ki egy interjúban Sydney Possuelo, Brazília elszigetelt őslakos törzseinek legfőbb szakértője. Possuelo 1992-ben segített létrehozni a janomami rezervátumot, és kiűzni 40 ezer aranybányászt.
„Az IBAMA és a rendőrség egyszerűen nem rendelkezik elegendő személyzettel ahhoz, hogy megszabaduljon a bányászoktól. A kormány csak azért mondja ezt, hogy azt mutassa, tesz valamit”
– mondta.
![Az IBAMA-ügynökök felgyújtották illegális bányászok pickupját, miután a tulajdonosai elmenekültek – Fotó: Ueslei Marcelino / Reuters](https://assets.telex.hu/images/20240129/1706518169-temp-gekJOe_cikktorzs-komplex-szeles.jpg)
![Az IBAMA ügynökei éjjellátó szemüveggel pásztázzák a dzsungelt – Fotó: Ueslei Marcelino / Reuters](https://assets.telex.hu/images/20240129/1706518212-temp-hGIfGm_cikktorzs-komplex-szeles.jpg)
A Néprajzi Múzeumban szeptember óta tekinthető meg a magyar származású brazil fotóművész és aktivista, Claudia Andujar fotókiállítása. Az „Indiánok. Lelkek. Túlélők.” című kiállítás a brazil őserdőben élő janomami indiánok hétköznapjairól szól, a fotósorozatot ebben a cikkünkben mutattuk be.