Bolsonaro után fellélegeztek, de újra fellángolt az őslakosok szenvedését hozó aranyláz

Brazíliában csendes háború zajlik a janomami indián törzset védelmezni próbáló kormány és az illegális aranybányászok között. Luiz Inácio Lula da Silva elnök megválasztása után úgy tűnt, javulhat az őslakosok helyzete a rezervátumokban, hiszen zéró toleranciát hirdetett az illegális bányászattal szemben. Környezetvédők szerint sikerült az illegális bányászok négyötödét kiszorítani a janomamik területéről, de most arra figyelmeztetnek, hogy veszélybe kerültek a nehezen elért eredmények.

Szerintük a hadsereg nem támogatja eléggé a kormány terveit, az aranyra áhítozó bányászok pedig visszatértek, és újra behatoltak a janomamik földjére. Az ellenük folytatott harc pedig a környezetvédelmi hatóságokra maradt. A helyi őslakosokkal ezért pont ugyanaz történik, mint több száz évvel ezelőtt a gyarmatosítási idők alatt: az aranyláz miatt csökken az élőhelyük, a bányászok megölik őket, vagy számukra ismeretlen betegségektől halnak meg. Ezt a küzdelmet mutatja be a Reuters fotósorozata.

A bányászok 2016-ban kezdtek egyre többen feltűnni az Amazonas őserdőinek ezen a részén. Az ok egyszerű: aranyat találtak a rezervátumokban. A New York Times szerint egy jónak számító területből kb. 5 kilogramm tiszta aranyat tudnak kitermelni hetente, ami körülbelül 300 ezer dollárt (kb. 108 millió forintot) ér a helyi feketepiacon. A kutatók becslése szerint a janomamik földjén több száz aktív bánya található.

A helyzet az előző elnök, Jair Bolsonaro alatt súlyosbodott. Bolsonaro a 2018-as megválasztása után megvágta az erdő védelmével megbízott ügynökségek létszámát és finanszírozását. Elnöki ciklusa alatt megnégyszereződött az a terület, ahol fémbányászattal foglalkoztak.

A bányászok nagyon komoly károkat okoznak nap mint nap. Egyrészt megzavarják az őserdő „működését”, illegálisan vághatnak ki fákat a kitermeléshez. Az esőerdő pusztulása nyilvánvaló a fáktól megtisztított bányatelepeken. A telepek öt méter mély gödrökből, valamint többtucatnyi tóból állnak, ahonnan a kitermelt iszapot más medrekbe szivattyúzták. Az iszap aztán élénk narancssárgára színezi az érintetlen vizeket.

Másrészt azonban a janomami törzs mindennapi életét és fennmaradását is komoly veszélynek teszik ki. A 2022-es népszámlálás szerint a rezervátumban 30 ezer janomami és a velük rokon ye'kwana népcsoport tagja él, köztük olyan őslakosok, akik alig vagy egyáltalán nem érintkeznek kívülállókkal.

A bányászok higanyt használnak az arany és az iszap szétválasztásához. A legújabb vizsgálatok pedig azt mutatják, hogy a janomami folyók higanytartalma 8600 százalékkal magasabb, mint amennyi biztonságosnak tekinthető. A higanymérgezés aztán születési rendellenességeket és neurológiai károsodást okozhat az ott élőknél.

Ezzel összefügghet, hogy a janomami törzs csecsemőhalandósági rátája jelenleg meghaladja a háború és éhínség sújtotta országokét. A kormány adatai szerint minden tizedik csecsemő hal meg, szemben az országos átlaggal, az alapján minden 100 születésre jut egy csecsemőhalálozás.

Emellett a bányászok olyan betegségeket hurcolnak be a területre, amelyekre az őslakosok immunrendszere nincs felkészülve. A bányászok által behurcolt malária okozta halálozás 2023-ban megduplázódott az előző évhez képest. A brazil egészségügyi minisztérium szerint tavaly 308 janomami halt meg betegség, alultápláltság vagy erőszak következtében. Az elhunytak 50 százaléka négy év alatti gyermek volt.

A kormány 2023 januárjában szükségállapotot hirdetett, és a súlyosan alultáplált embereket helikopterrel szállította ki a falvakból. A Reuters fotósa ellátogatott a venezuelai határ közelében lévő Auaris egészségügyi állomásra is, ahol az alultápláltságtól puffadt, meztelen janomami gyerekeket ápolták.

„Ez háború, mert emberek halnak meg. Janomamik százai haltak meg a humanitárius válságban, és ők is brazilok”

– mondta Felipe Finger, a Környezetvédelmi és Megújuló Természeti Erőforrások Intézete (IBAMA) különleges erőinek vezetője.

Lula elnök népirtásnak nevezte, hogy a Bolsonaro-kormány alatt ennyire romlott a janomamik életszínvonala, és zéró toleranciát ígért az illegális bányászattal szemben.

Csakhogy az IBAMA szerint a brazil hadsereg 2023-ban kivonta csapatai jó részét a területről, és nem szállít elég üzemanyagot a rezervátumon belül a környezetvédelmi ügynökség táboraiba. Emiatt az ügynökség fegyveresei nem tudják nagy távolságokban felügyelni az illegális bányászokat. Lula utasította a légierőt is, hogy hozzanak létre repüléstilalmi zónát a rezervátumok felett, ezzel megnehezítve az illegálisan kinyert nyersanyagok elszállítását, azonban ez lassan tíz hónap után sem történt még meg. Az IBAMA arra is panaszkodott, hogy a haditengerészet sem zárta le a folyókat, a bányászok így továbbra is hozzáférnek mindenféle utánpótláshoz.

Mivel a hadsereg nem ellenőrzi megfelelően a légteret a rezervátumok felett, ezért az övezetben egyre több regisztrálatlan kisgép repít bányászokat a janomamik földjére. A brazil hadsereg, haditengerészet és légierő nem válaszolt a Reuters megkeresésére.

Az IBAMA ellenőrző csoportja a hadsereg támogatása nélkül is próbálja megakadályozni a bányászok működését a janomami földeken. Helikopterekről próbálják meg kiszúrni a bányászok táborait, ahol aztán megsemmisítik a kotrógépeket és más bányászati eszközöket.

A Reuters fotósa szerint egy ilyen rajtaütés alatt a bányászok a közeledő helikopterek hangjára beszaladtak a dzsungelbe, az IBAMA fegyveresei pedig az erdőben kergetőzve próbálták őket letartóztatni. A bányászok egy része ilyenkor átszökik Venezuelába.

„Az állam ma nincs ténylegesen jelen a janomami területen, és az illegális bányászat visszatérését látjuk” – mondta Hugo Loss, az IBAMA műveleteinek vezetője. Szerinte a hadsereg komolyabb támogatása nélkül az elmúlt egy év összes intézkedése és eredménye kárba vész.

„A bányászok többsége most elment, de majd visszatérnek” – mondta a Reutersnek Davi Kopenawa janomami sámán, akinek aktivizmusa hozzájárult a kormány által védett janomami rezervátum létrehozásához 1992-ben. Az elfogott bányászok egyike például a New York Times szerint azt mondta, annyira jól keres, hogy a letartóztatás ellenére is vissza fog térni, csak egy másik bányába. Azt mondta, hetente ezer dollárt kap az illegális munkájáért.

„A bányászat olyan, mint a láz. Nem lehet véget vetni neki”

– mondta.

Az IBAMA erői által elfogott és megbilincselt bányászok azt mondták, hogy szegények, és szükségük van az aranyásásból származó jövedelemre, hogy eltartsák családjukat. A legtöbbjüket eltávolították a rezervátumból és szabadon engedték. A rendőrség pedig azokat felkutatni, akik az egész lánc végén állnak, vagyis finanszírozzák az aranyásást.

A folyók megmérgezése és a betegségek terjesztése mellett az aranybányászok visszatérése erősíti azokat a bűnözői csoportokat is, amelyek kábítószert és fát szállítanak az Amazonas-medencében, aláásva Lula ígéretét, hogy 2030-ig helyreállítja a törvényes rendet, és véget vet az erdőirtásnak. Egy augusztusi hír szerint hat éve nem látott szintre csökkent az erdőirtás Brazíliában.

Marina Silva, Brazília környezetvédelmi és éghajlatváltozási minisztere januárban ellátogatott az egyik egészségügyi központba, ahol janomami gyerekeket kezelnek. A törzs tagjai közül nem sokan beszélnek angolul, és azt se tudják ki az a Lula, vagy ki volt az a Bolsonaro, aki hagyta, hogy ennyire elfajuljon a helyzet. Azt azonban tudják, hogy a bányászat csak árt nekik.

„A bányászok nem barátok, nem” – mondta a New York Timesnak egy őslakos csoport tagja, aki egyedüliként beszélt valamennyire portugálul. Szerinte a közösségükben sokan hányós-hasmenéses betegségekkel küzdenek, és senki sem segíti őket.

A janomami törzsek a mai napig alig vannak kapcsolatban a külvilággal. Nagyjából 370 falura leosztva él a népcsoport, egy kunyhón több család is osztozik. A férfiak a dzsungelben vadásznak, míg a nők otthon gazdálkodnak. Bár a házakon megosztoznak, a családoknak külön parcelláik vannak, amiket maguk művelnek. A janomamik hónapok helyett holdakat számolnak, évek helyett pedig a pupunha termésének betakarítását követik nyomon.

A csoport először az 1960-as években érintkezett a civilizációval, amikor amerikai misszionáriusok érkeztek hozzájuk. Nem sokkal később újabb csoportok érkeztek a külvilágból, akiket az új utak és az aranyláz egyre mélyebbre vitt az Amazonasba. A kívülállók új betegségeket hoztak be, a törzs több ezer tagja halt meg fertőzések következtében.

A 80-as években az aranyláz sosem látott mértéket öltött. Válaszul a brazil kormány 1992-ben közel 37 ezer négyzetméternyi erdőt jelölt ki a venezuelai határ mentén a janomamiknak. Ez a rezervátum nagyobb kiterjedésű, mint maga Portugália.

A brazil ügyészség szerint Bolsonaro idején több orvost eltiltottak attól, hogy élelmiszert vigyenek a janomamiknak, és az ellátásukra küldött orvosi csapat létszámát is csökkentették.

Az intézkedéseknek főleg a gyerekek itták meg a levét. Egy közelmúltbeli kormányzati tanulmány kimutatta, hogy a janomami gyerekek 80 százaléka az átlagnál soványabb, fele pedig kifejezetten alultáplált. A janomamikat 25 éven át tanulmányozó Paulo Basta orvos azt mondta, hogy az őslakos gyerekek alultápláltsága soha nem volt még olyan súlyos, mint az elmúlt időszakban.

A janomamik bevallása szerint mostanában a gazdálkodás nem úgy megy, mint régen: egyszerűen nem tudják rábírni az elvetett magokat a kisarjadásra. A bányászok emellett elriasztják a janomamikat a maniókatermesztéstől is. A törzs a maniókát használja a halak etetésére, ha viszont ezt sem tudják megtenni, akkor további élelemforrásuk esik ki.

Az IBAMA vezetője, Rodrigo Agostinho a Reutersnek adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a környezetvédelmi ügynökség a kihívások ellenére sem adja fel a küzdelmet a janomami földeken folytatott illegális bányászat ellen. „Tisztában vagyunk a fennálló nehézségekkel, tudjuk, hogy az illegális bányászok tartósan jelen vannak a területen” – mondta.

Lula december 22-én kabinetülést tartott a fegyveres erők parancsnokainak részvételével, ahol hangsúlyozta, hogy az illegális bányászok eltávolítása a kormány prioritása. Lula kormánya 245 millió dolláros (kb. 88 milliárd forintos) támogatást ígért a janomamik támogatására.

Andrei Rodrigues szövetségi rendőrfőkapitány azt mondta, hogy a brazil kormánynak teljes erőbedobással kell támogatnia az őslakosok védelmét. A szövetségi rendőrség bejelentette, hogy új műveletet indít az illegális bányászat ellen a janomami területen, és közleményben tudatta, hogy a fegyveres erők támogatását is igénybe veszik.

A kormánynak ennél többet kell tennie, jelentette ki egy interjúban Sydney Possuelo, Brazília elszigetelt őslakos törzseinek legfőbb szakértője. Possuelo 1992-ben segített létrehozni a janomami rezervátumot, és kiűzni 40 ezer aranybányászt.

„Az IBAMA és a rendőrség egyszerűen nem rendelkezik elegendő személyzettel ahhoz, hogy megszabaduljon a bányászoktól. A kormány csak azért mondja ezt, hogy azt mutassa, tesz valamit”

– mondta.

A Néprajzi Múzeumban szeptember óta tekinthető meg a magyar származású brazil fotóművész és aktivista, Claudia Andujar fotókiállítása. Az „Indiánok. Lelkek. Túlélők.” című kiállítás a brazil őserdőben élő janomami indiánok hétköznapjairól szól, a fotósorozatot ebben a cikkünkben mutattuk be.