Finn EP-képviselő: A Fidesznél tényleg találunk némi hasonlóságokat a nácik narratívájával

„Nem akarok túl közeli párhuzamot húzni, de sok szempontból Európa most ott tart, ahol az 1930-as évek második felében tartott. Tudom, hogy ez erős állítás, de számos akadémikus és elemző egyetért velem. (…) Ha megnézzük a Fidesz narratíváját az évek alatt, főleg a választások előtt, akkor tényleg találunk némi hasonlóságokat a nácik narratívájával”: a magyar kormány szerint mindig van egy nagy ellenség, akit le kell győzni, ez az ellenség pedig Brüsszelben van. Magyarországon közben „egyre kifinomultabban működik a korrupció”, és pénzeket vonnak el az ellenzéki vezetésű városoktól is – mondta az Rtl.hu-nak Petri Sarvamaa finn európai parlamenti képviselő, aki azért kezdett aláírásgyűjtésbe, mert szeretné elérni, hogy az uniós kormányok vonják meg a szavazati jogot Magyarországtól a döntéshozó Európai Tanácsban.

Sarvamaa azt javasolta, hogy az EP határozatban szólítsa fel az Európai Bizottságot vagy a tagállamok vezetőiből álló Európai Tanácsot annak megállapítására, hogy Magyarországon súlyosan és tartósan sérülnek az uniós értékek.

A finn képviselő petícióját összesen 120-an írták alá. Ez azt jelenti, hogy összegyűlt a szükséges számú aláírás, innentől az EP-képviselőn és a házelnökön múlik, hogy mikorra születhet döntés róla. Kedden Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével találkozik az ügyben.

„Jelenleg lehetetlen megmondani, hogy mekkora hatása lesz. (…) A petíció máris elindított valamit. A jövő hét nagy témája az EU-ban a Magyarországgal kapcsolatos állásfoglalás lesz. Ha ebbe belekerül az, hogy a hetes cikkely második pontjával komolyan foglalkozni kell – ez a petícióm célja –, akkor már kimondhatjuk, hogy valami tényleg történt. Az állásfoglalás elfogadásához pedig elég a minősített többség a parlamentben, úgyhogy ez nagy valószínűséggel meg fog történni” – mondta Sarvamaa.

A képviselő elismerte azt is, hogy analitikus szemszögből talán nem ez a legjobb időpont egy ilyen petícióra, „mivel hamarosan itt az uniós büdzsé revíziója, amihez szükségünk van Orbánra, szükségünk van Magyarországra, kell a megegyezés, és így tovább (…) Viszont őszintén úgy hiszem, hogy hamarosan kifutunk az időből”.

Sarvamaa szerint már több ezren megkérdezték tőle, hogy azért akarja-e elvenni egy tagállam szavazati jogát, mert nem tetszik neki, ahogy az az állam szavaz, de szerinte ennek más oka volt. „Azért indítottam, mert Magyarország túszul ejtette a többi 26 tagállamot azzal, hogy megvétózta többek között az Ukrajnának nyújtott segélyt, valamint a szankciókat. Közben pedig folyamatosan megszegi a jogállamisági követelményeket. (…) Tényként tudom, hogy az Európai Tanácsban zárt ajtók mögött teljes a frusztráció Magyarországgal kapcsolatban, amely tavaly decemberben hágott tetőfokára, amikor Orbán ismét megvétózott egy ukrán segélyt. Az egész uniót megbénítja, hogy Orbán kormánya politikai zsarolást folytat egy jogi alapon hozott uniós döntés miatt. Jelenleg pedig olyan időket élünk, hogy az unió nem engedheti meg magának, hogy meg legyen bénítva.”

Bár szerinte a magyar kormány most azzal példálózik, hogy minden oké Magyarországon a jogállamisággal, hiszen megkapnak tízmilliárd eurót, a finn képviselő szerint „ez egy egyszerű kitaláció: ne feledjük, hogy még mindig be van fagyasztva nagyjából 20 milliárd euró, ennek jelentős része a jogállamisági követelmények teljesítetlensége miatt”.

Sarvamaa arról is beszélt, neki régebben nagyon jó kapcsolata volt a fideszes EP-képviselőkkel, aztán amikor a magyar kormány elkezdte az uniót ellenségként beállítani 2015 környékén, ez megváltozott. 2017-ben aztán ő nyilvánosan azt mondta Orbán Viktornak, hogy ha nem változtatja meg a hozzáállását, akkor nem lesz helye abban a politikai családban, amiben akkor volt, tehát a Néppártban. „Szörnyű pillanat volt. Kimentem a teremből, és később egy fideszes képviselő – akinek a nevét nem fogom elárulni – közvetlen közelről ordibált az arcomba, és nevezett fasisztának.” 2019-ben felfüggesztették a Fidesz tagságát a Néppártban.