A BBC szerint az orosz hadsereg a finn határon elfogott migránsokat próbál besorozni
2023. december 7. – 16:39
Nem változott a kép az ukrajnai frontvonalon: a kisebb összecsapások folyamatosak, az orosz erők a fronttól távolabbi ukrán településeket rendszeresen fenyegetik tüzérségi támadásokkal, rakétacsapásokkal. Ukrajna tart attól, hogy az elhúzódó háború alatt csökken a nyugati támogatás, Szijjártó Péter arról beszélt, hogy egy Orbán-Zelenszkij találkozót csak megfelelő előkészítéssel lehetne összehozni, a BBC pedig arról ír, hogy az oroszok a finn határon letartóztatott migránsokat próbálnak besorozni. Összefoglaló.
160 települést vont tűz alá az orosz hadsereg Ukrajnában az elmúlt napban – írta az Ukrinform. Az Ukrajna keleti és déli részét megszállva tartó erők Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megyék ukrán kézen lévő részein, valamint Harkiv, Szumi és Csernyihiv megyékben lévő településeket támadtak rakétákkal, tüzérségi erővel. Az orosz megszállás alól tavaly felszabadított Kupjanszk térségében hét támadási kísérletet hiúsítottak meg az ukrán erők.
Az ukrán hírügynökség jelentése szerint eközben az ukrán hadsereg Melitopol irányában „veszteségekkel járó ellenállásra” kényszerítette az orosz felet, bár adatokat erről nem közölt. Melitopol térségének kulcsszerepe lenne abban, hogy az ukrán erők elvágják az oroszok által 2014 óta megszállt Krím szárazföldi összeköttetését Oroszországgal, ám ilyen széleskörű ellentámadást az ukrán hadsereg a nyugati várakozások ellenére az idén nem tudott végrehajtani.
Erre az ukrán hadsereg főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij még novemberben írt cikke szerint jelenleg nincs esély, technikailag megmerevedtek a frontvonalak, amelyek elmozdítására Ukrajna csak további, szintlépést jelentő nyugati haditechnikai szállítmányok mellett lenne képes, például a légierő látványos megerősítésével, és az orosz frontvonalak mögött az utánpótlási vonalakat hatékonyan elérő eszközökkel.
Csökkenő támogatástól tart Ukrajna
A támogatás fenntartásáról ugyan az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az EU tagállamai is biztosították Ukrajnát, ugyanakkor Kijev korábban már aggodalmát fogalmazta meg ezzel kapcsolatban.
Ebben részben szerepet játszhat Izrael háborúja a Gázai övezetben, amelyhez amerikai lőszerszállítmányok szükségesek – ebből adódóan kevesebb juthat ebből Ukrajnának. Washingtonban a republikánusok elérték, hogy az Izraelnek és az Ukrajnának szánt támogatásról szóló csomagokról a törvényhozásban külön-külön döntsenek.
Az Ukrajna-Izrael Kereskedelmi és Ipari Kamara ukrán elnöke szerint Izrael jelenleg nagyságrenddel kisebb támogatást kap, mint Ukrajna. „Reméljük, nem kezdenek el felelősöket keresni, ahol nincsenek” – figyelmeztetett Jevhen Sulhin arra, hogy az aggodalom ebben az irányban felesleges.
Ugyanakkor az Unian arról írt, hogy Ukrajna nyugati pénzügyi támogatása a háború kezdete óta a legalacsonyabb szintre esett vissza: 2023 augusztusa és októbere között a jóváhagyott csomagok összértéke 2,1 milliárd euró volt, ez alig hatoda 2022 azonos időszakának.
Tavaly 151 milliárd dollár összértékű rövidtávon nyújtott segítséget kapott Ukrajna, idén 12 hónap alatt 25-öt. Igaz, Ukrajna hosszútávú segítséget is kap, ezek idén megszavazott összértéke 72 milliárd eurót tesznek ki, ezt a segítséget azonban Ukrajna nem egyszerre kapja meg.
A támogatást ugyanakkor erősíti az a csütörtökön aláírt amerikai-ukrán memorandum, amely közös fegyvergyártás szándékáról szól. Emellett létrehozzák az Ukraine Deal Teamet, amely több minisztérium együttműködésével azt fogja vizsgálni, milyen segítségre lehet szüksége Ukrjanának a továbbiakban. A szándéknyilatkozatot amerikai részről a védelmi minisztérium, ukrán részről a védelmi minisztérium mellett a stratégiai iparágakért felelős minisztérium ellenjegyezte.
Szijjártó: Megfelelő előkészítés kellene egy Orbán-Zelenszkij találkozóhoz
A Csádban található N'Djamena városából nyilatkozott Szijjártó Péter a magyar-ukrán kapcsolatokról és egy esetleges találkozóról Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij között az ATV Híradónak. A magyar külügyminiszter elmondta, az Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével folytatott egyeztetés során abban egyetértettek, hogy a két ország kapcsolatának javítása feltétlenül szükséges, ennek legjobb módja pedig az, ha közvetlenül beszélnek egymással a felek. Mint mondta, ezért meg is egyeztek abban, hogy valamikor a közeljövőben személyesen is találkoznak.
Az ukrán fél a legmagasabb szintű találkozóra is igényt formált, ami Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij első, kétoldalú találkozását jelenthetné, a külügyminiszter azonban ismételten leszögezte, hogy „megfelelő előkészítés nélkül egészen biztosan nem fog tudni megtörténni”. Szijjártó szerint ha minden jól megy, akkor a jövő hét elején Brüsszelben az ukrán miniszterelnök-helyettessel is személyesen egyeztet majd, és ha ez a találkozó nem kerül lemondásra, akkor lesz lehetőség a személyes konzultációra.
A miniszter azt is hozzátette, hogy szerinte semmilyen feltétel nem adott ahhoz, hogy az EU csatlakozási tárgyalásokat kezdjen Ukrajnával. Erről csütörtök este Lázár János is beszélt egy lakossági fórumon, ő a nemzeti konzultációra hivatkozva azt mondta, a magyar társadalom 70-80 százaléka elutasítja Ukrajna EU-s csatlakozását, és hozzátette, Ukrajna nincs felkészülve erre a kihívásra. Szerinte ezt a magyar-ukrán határ közelségében élők pontosan értik és látják, és hangsúlyozta, hogy ha Ukrajna olyan jogú tagja lenne az Európai Uniónak, mint Magyarország, akkor valamiféle probléma lenne az EU-val, mert az ország számos követelménynek nem felel meg.
Oroszország a finn határon őrizetbe vett migránsokat besorozásával próbálkozhat
A BBC részletes cikkben számolt be több olyan esetről, amikor a finn-orosz határon a határsértő külföldieket egy, az ukrán határon található katonai táborba vitték néhány nappal az őrizetbe vételük után. A lap szerint ez a gyakorlat nem újdonság, de most a szokásosnál több ilyen eset van, mert a finnek átmenetileg az összes határátkelőt lezárták, így feltorlódtak ott az emberek. Az iratok nélkül Oroszországban tartózkodó bevándorlók annak rendje és módja szerint a bíróságra kerültek, ahol pénzbírságot kaptak és elrendelték a kiutasításukat.
A BBC szerint ugyanakkor az elfogásuk után többeket megkörnyékeztek az orosz hadsereg képviselői, akik jó fizetést, egészségügyi ellátást és letelepedési engedélyt kínáltak nekik, ha egy évre elkötelezik magukat a hadseregnél. Az érintettek beszámolói alapján november közepén kezdtek el szerződéseket kínálni a migránsoknak az oroszok, az egyik férfi pedig elmondta, többekkel együtt vállalta is a dolgot.
A szerződést aláíróknak azt mondták, Oroszországban kell majd dolgozniuk, de ezután rögtön az ukrán határhoz vitték, ahol egyből rájöttek, hogy Ukrajnába akarják őket küldeni harcolni, ezért követelték, hogy tegyék semmissé a szerződésüket. Az orosz katonák erre állítólag börtönbüntetéssel fenyegették meg őket, végül azonban beleegyeztek ebbe, és jelezték nekik, hogy a kiutasítási procedúra folytatódni fog. Erről állítólag levelet is kaptak, de a BBC ezeket nem látta, és más bizonyíték sem jutott el hozzájuk a beszámolókon túl. A BBC kereste az orosz belügyminisztériumot az üggyel kapcsolatban.
